A több országban ismét felerősödő koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország egy csatát megnyert, a fertőzés első nagy hullámát sikerült letörni. Az ország biztonságos, de a vírus külföldről való behurcolása ellen védekezni kell.
Több környező országban ugyanis, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Szlovéniában is növekedőfélben van a fertőzöttek száma, és „ami Európában történik, az ránk is hatással van” – mutatott rá a miniszterelnök.
Megjegyezte, az operatív törzs vizsgálatai szerint minden egyes újabb hazai fertőzésnél megtalálható valamilyen külföldi „mozzanat”.
Kell itthon újabb szigorításra számítani, csak még nem tudni, milyenre – mondta. Közölte, az operatív törzs péntek délig kapott határidőt, hogy javaslatot tegyen a behurcolás elleni védekezés ügyében, és „ma, holnap döntéseket tudunk hozni”.
„Több Balaton, kevesebb Adria”, és akkor a járvány is féken tartható lesz – fogalmazott a kormányfő.
Ismét azt mondta, figyelik Ausztria intézkedéseit, ahol karantén, mintavétel, határellenőrzés együtt szerepel a kombinált csomagban.
A koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást célzó EU-s hitelcsomagról is szó volt, amelynek – közölte Orbán Viktor – igazságosnak, rugalmasnak kell lennie, és nem szabad belekeverni a politikát.
Az EU-ban különösen a baloldal, a „nagyszájú liberálisok” azzal szokták fenyegetni a nekik nem tetszőket, hogy pénzügyi szankciókat fűznek a magatartáshoz – mondta a kormányfő, aki ezt civilizálatlan viselkedésnek, zsákutcának nevezte.
Ha a pénz elköltéséhez ilyen ideológiai, politikai szempontokat kapcsolnak, akkor az biztosan rosszul lesz elköltve – hangsúlyozta Orbán Viktor, közölve: semmilyen politikai feltételt nem lehet összekeverni gazdasági döntésekkel. Foglalkozzon Európa a gazdaság újraindításával, mert jól látható, hogy a jogállami viták azonnal politikai vitákká válnak, és ha összekeverik őket, nem lesz gazdasági újraindítás, nem lesz költségvetés – mondta.
„Nem tanácsolom a nagyoknak meg az EU magukat oly modernnek tekintő államainak, hogy most ezzel próbálkozzanak” – fogalmazott.
Kifejtette: szeptemberre térdre eshet jó néhány, Magyarországnál gazdagabb, de pénzügyileg sérülékenyebb ország. Példaként hozta Portugáliát – amelynek miniszterelnöke jövő hét elején Magyarországra látogat -, Spanyolországot, Franciaországot. Ezért döntöttek úgy a „nagyok” – folytatta -, hogy vegyen fel hitelt az EU, amitől ő is „fázik”, mert a magyarok fejében az adósság az egyik legrémisztőbb dolog, ismerik az adósrabszolgaság veszélyét mint kommunista örökséget, az ország eladósítása ugyanis az 1980-as években történt. Amikor pedig „a kommunisták modern formában visszajöttek szocialistaként”, 2002-2010 között ugyanez a veszély jelentkezett devizaadósságként – tette hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte, Magyarország tudna vétózni az EU-ban, de ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni, és most lát lehetőséget arra, hogy a hitelfelvétel kockázatát megpróbálják csökkenteni. Ehhez ki kell mondani: a pénzt a gazdaságok fejlesztésére kell fordítani, „utána pedig, ha már együtt hoztuk létre ezt az adósságot, tehát senki nem ad többet, mint a másik, akkor ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogyan használjuk fel a pénzt”.
Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellár szerint a német EU-elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, a kormányfő úgy reagált: „nem lennék ilyen lendületes a németek helyében”, mert ha összemérik a magyar jogállamiságot a némettel, akkor „lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen”.
Példaként közölte: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy az alkotmánybírák lehessenek párttagok, ami Németországban gyakorlat.
A hazai gazdasági intézkedéseket a műsorban úgy kommentálta: áttörés van a foglalkoztatottság alakulásában. Kifejtette: 4,5 millióan dolgoztak a járvány előtt, a „mélyponton” ez 4,37 millióra esett vissza, de néhány hete a munkanélküliség újra csökken, nő a munkahelyek száma, ami nem tiszavirágéletű jelenség, látni a szerkezeti okait.
Kormányzati beavatkozással több mint egymillió ember munkahelyét mentették meg, 70-80 ezer körül van a fejlesztések támogatásával létrehozott álláshelyek száma, közmunkában 90 ezren dolgoznak – sorolta, úgy értékelve, hogy magához tér a gazdaság.
Rámutatott ugyanakkor: a pénzügyi-gazdasági válságoknak van egy késleltetett hatásuk is, 5-6 hónappal később, ezért már most készülnek arra, hogy január környékén várható még egy megpróbáltatás.
A gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyére reagálva a miniszterelnök közölte: meg kell hozni azokat a gyermekvédelmi törvényeket, amelyek a pedofíliára, a gyermekek kizsákmányolására, a kábítószerre, az internet veszélyeire megnyugtató válaszokat tudnak adni a szülőknek.
Az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdésének nevezte a gyermekvédelmi törvények megalkotását, megváltoztatását, szigorítását, mert „a gyermekeinket meg kell védeni”.
A Kaleta-ügyben született enyhe ítéletet annak bizonyítékának tartja, hogy sem az ügyészség, sem a bíróság nem áll kormánybefolyás alatt, mert ha ott állna, „ötször ekkora” ítélet született volna.
„Semmilyen büntetés nem tűnik súlyosnak ilyenkor” – hangoztatta, megerősítve: nincs vége az ügynek, mert nem akarja, hogy az ország úgy érezze, olyan a kormánya, amely azt magyarázza, hogy egy erkölcsileg kényszerítő erejű helyzetben miért nem cselekszik. Ezért élni fognak a jogalkotás lehetőségével.
