A helyzet nehéz, de az esélyek jók
2020. november 6.
A koronavírusjárvány-helyzet nehéz, egyes helyeken súlyos, de az esélyeink jók, képesek vagyunk kezelni a helyzetet, és "együtt újra sikerülni fog" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Közölte: az elemzések szerint november 21-én 2240 intenzív kórházi ágyra lesz szükség, december 10-én pedig már 4480-ra.

“Itt van nagyjából a teljesítőképességünk határa”, mert a 4480 intenzív ágyon fekvő beteg összesen 30-32 ezer olyan koronavírusos beteget jelent, aki kórházban van – mondta a kormányfő.
Kifejtette: hoztak döntéseket arról, hogy ha túlmegy a fertőzés ezen a határon, akkor is legyenek olyan kijelölt helyek, ahol képesek megfelelő orvosi ellátást adni, ha kell, a kórházakon kívül is.
Ezért napokon, sőt órákon belül döntés születhet a kockázat nélkül halasztható műtétek átütemezéséről, hogy egyre több kórházi ágyat lehessen felszabadítani – mondta.
Azt is jelezte, ameddig csak lehet, megpróbálják nem bezárni az iskolákat, mert amíg a diákok iskolában vannak, rendezett kontroll alatt vannak.

Eddig 98 óvodát kellett bezárni, hét iskolában szünetet rendeltek el, 23-ban távoktatás van, 78 intézményben pedig “vegyes oktatás” zajlik – tette hozzá a miniszterelnök.
Elmondta: a koronavírusban elhunytak átlagéletkora 76,1 év, ami miatt ismét kérte a fiatalokat: ne csak magukra, hanem a szülőkre, nagyszülőkre is gondoljanak. Hozzátette: a 3230 településből már csak 700 olyan van, ahol nincs jelen a járvány.

A kormány a szigorítások lehetőségét folyamatosan mérlegeli, de hétfő óta nagyot változott a világ, a maszkviselés szabályainak általánossá tétele után az emberek nagy többsége betartja az előírást – közölte Orbán Viktor, hozzátéve: a boltok, éttermek és más intézmények működtetői megértették, ha nem tartják be a szabályokat, bezárják a helyet.
A rendkívüli jogrendről szólva felelevenítette, a maszkviselés ügyében két hétig tartott a parlamenti vita, majd az ellenzék nem szavazta meg a szigorítást; “ennek így nincs értelme”.
A parlament szent, de van, amikor gyors döntések kellenek, és a parlamenti menetrend lassúsága, különösen, ha az ellenzék nem segít, sőt hátráltatja a védekezést, súlyos következményekkel járhat. “Ha a járvány gyorsan terjed, gyors döntések kellenek” – hangoztatta.

A parlament folyamatosan ülésezni fog, persze a “libernyák világban” megint diktatúráról fognak beszélni, de ezzel párhuzamosan megvan a joga a kormánynak olyan kérdésekben dönteni, amelyekben normális esetben csak törvénnyel lehetne – mondta, hozzátéve: nem azért kérték 90 napra a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mert az ellenzék tavasszal határidőt kért, hanem mert látják az alagút végét, egyre megbízhatóbbak a hírek a vakcinákról.

“Ha jó szél fúj (…), akkor ez a 90 nap elegendő lesz” – fogalmazott.
Orbán Viktor elmondta: a járvány “a kormányt sem kíméli”, meghalt az egyik főtanácsadója, Szőcs Géza Kossuth-díjas költő.
A közelmúltbeli nizzai és bécsi merényletről szólva úgy fogalmazott: azok figyelmeztető lövések, arra emlékeztetnek, hogy a járványon kívül más veszélyek is fenyegetik az európaiakat.
Európa jövője szempontjából a bevándorlás nem megoldás, hanem a probléma forrása – mondta, öngyilkosságnak nevezve azt a hozzáállást, amellyel sok ország vezetője szemléli a migrációt.
Hangsúlyozta: “a bevándorlás semmit nem old meg, de maga lesz a baj forrása”.

Magyarország nem szeretne belelépni ebbe a csapdába, ezért küzd, és nem változtat a gyakorlatán – mondta, utalva arra: a magyar rendszer nem teszi lehetővé, hogy egy migráns ide belépve adja be a menekültkérelmét, majd az európai szabályok miatt egy idő után ki kell engedni.
“És akkor megindul Európába, és eljut mondjuk Nizzába” – fogalmazott.

A magyar rendszer értelmében csak a környező országok magyar nagykövetségein lehet benyújtani kérelmet, és ha arra a válasz nem, akkor a kérelmező nem jöhet be; “így lehet elkerülni, hogy százezerszám legyenek bevándorlási kérelmük elbírálása alatt álló migránsok (…), akik közben szabadon mozognak és cselekednek Európában, és lesznek egyébként a terrortámadások elkövetői is” – fejtette ki a miniszterelnök, a kormány kötelességének nevezve a keresztény kultúra, azon keresztül a béke és biztonság védelmét.

Az EU-s források jogállamisági kritériumokhoz kötésének tervére úgy reagált: most elsősorban a járvánnyal kell foglalkozni, és minél gyorsabban pénzt kell juttatni a bajban lévő déli országoknak.
Magyarországot ez kevésbé érinti, mert a gazdaság működéséhez szükséges források a következő két évre rendelkezésre állnak – jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: az nem hozza lázba, hogy “Soros György tenyeréből etetett újságírók, politikusok” mint mondanak.

Soros négy éve leírta, hogy ne adjanak költségvetési támogatást azoknak, akik nem engedik be a migránsokat – mondta, kijelentve ugyanakkor: Magyarország nem zsarolható, nem fogja beengedni a migránsokat, a neki járó pénzhez pedig hozzá fog jutni.

Az amerikai elnökválasztást Orbán Viktor úgy kommentálta: a hivatalban lévő elnök, Donald Trump tartózkodott Magyarország minősítgetésétől, de a korábbi demokrata kormányoktól ez nem volt idegen.
Viszont “egy ilyen választás után ezt az igényt zárójelbe tehetjük”, mert ha olyasmik történnének Magyarországon, mint amik most ott, “leszakadna az ég” – fűzte hozzá.

Trumpot Magyarország barátjának nevezte, mert mióta ő az Egyesült Államok elnöke, a magyar-amerikai kapcsolatok a valaha mutatott legjobb formájukat “futják”.
Közölte: ezért mindig is Trump mellett állt, “az eredmény meg lesz, amilyen lesz, az amerikai nép joga, hogy eldöntse, ki kormányozza Amerikát”.
“Zárójelben mondom: az meg a magyarok dolga, hogy kik és hogyan kormányozzák Magyarországot” – tette hozzá.