A népességcsökkenés megállítása az egyik legfontosabb kérdés
2016. február 15.
Az elkövetkező 15 év egyik legfontosabb kérdésnek nevezte a népességcsökkenés megállítását a miniszterelnök hétfői viszonválaszában, az Országgyűlés ülésén. Orbán Viktor kijelentette azt is: a pedagógusok 18 százalékos béremelést kérnek, amelynek biztosítása jelenleg nem lehetséges.

A miniszterelnök viszonválaszában megköszönte a KDNP-nek, hogy a népességcsökkenés kihívását nem bevándorlással, “ravaszkodással”, hanem a családtámogatás eszközével kívánják orvosolni. A kormányfő mindezt a következő 15 év egyik legfontosabb kérdésének nevezte, amelynek nem megfelelő kezelése akár tragikus következményekkel is járhat. A népességcsökkenésről kijelentette: “nem biztos, hogy meg tudjuk állítani, de amíg nincs bizonyíték az ellenkezőjére, addig ezt a politikát kell folytatni.”

“A migránsok itt rúgták ránk az ajtót”, a problémát azonnal orvosolni kellett – reagált a kormányfő az LMP társelnök-frakcióvezetőjének kritikájára, megjegyezve: a globális világrend igazságossá tétele fontos szempont, de amíg nem oldódik meg, addig másként kell kezelni a problémát.

Magyarország export nélkül a jelenlegi életszínvonalát sem tudná fenntartani, egy exportorientáltságra ítélt ország pedig nem állhat szemben a szabadkereskedelemmel – folytatta válaszait. Megjegyezve: míg az LMP rossz dolognak tartja azt, a kabinet különbséget tesz jól vagy rosszul szabályozott szabadkereskedelem között. Azt egy szúnyoghálóhoz hasonlította, “amin bejön, amire szükség van, és kint marad, amire nem”.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között folyó konkrét tárgyalásokról azt mondta: azok tartalmaznak olyan veszélyeket, amelyek kizárják a megkötését. Ezek közé sorolta, ha a Magyarországhoz hasonló méretű országoknak le kellene mondaniuk arról, hogy vitáikat saját bíróságaikon rendezzék, mert ha így lenne, akkor kisebb lenne az esély a fair ítéletre. Megjegyezte: emiatt a Kanadával kötött egyezmény is megakasztásra vár. Tárgyalható témának ítélte ugyanakkor azt, milyen kvóták szerepeljenek az egyezményben.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnöki Kabinetiroda
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnöki Kabinetiroda

A kormányfő kijelentette azt is: az ország tőkeellátottságának jelenlegi szintjén szükség van a külföldi tőkebefektetésekre, a 40 év kommunizmus alatt ugyanis nem volt lehetséges a tőkefelhalmozás. Hozzátette: az ellenzék által “összeszerelőnek” nevezett termelőkapacitások egymás után hozzák a kutatókapacitásokat is az országba, így ő inkább támogatná a külföldi befektetőket. Cáfolta ugyanakkor, hogy ezek a vállalkozások “közelebb lennének a gazdasági döntéshozók szívéhez, mint a hazaiak”, példaként arra emlékeztetett, hogy a következő hét évben a gazdaságfejlesztésre szánt források 60 százaléka kerül a kis- és közepes cégekhez.

Orbán Viktor az olcsó bérek politikáját is visszautasította, emlékeztetve: a magán- és a közszektorban is béremelések vannak.

Kutatás-fejlesztésre is jelentős források állnak rendelkezésre a jövőben – jelentette ki, és komolytalannak minősítette azt az állítást is, hogy évről évre csökkent volna az egészségügy és az oktatás forrása. Szerinte a számok egyértelműen az ellenkezőjét mutatatják ennek, vitatkozni csak a keretek belső arányairól lehet.

A pártállami idők visszatérése nem fenyeget – jelentette ki a Jobbik felvetésére, miközben felszólalása közben Kövér László házelnök többször rendre utasította a zúgolódó ellenzéket. Hangsúlyozta: az ő politikai oldalán sokan éppen azért szálltak be a politikába, hogy megszüntethessék az egypártrendszert és az emberek szabadon élhessenek.

A korrupcióról és a hatalommal való visszaélésről szólva emlékeztetett a Jobbik álláspontjára, miszerint politikusbűnözés az, ha egy képviselő több helyről vesz fel fizetést. “Most hogy önök elkezdtek kormányozni például Ózdon, ahol a polgármester négy-öt helyről vesz fel fizetést, érdemes volna ezt újragondolni” – jelentette ki. Szerinte komoly tapasztalatokat gyűjthet a hatalommal való visszaélésről az, aki megnézi, hogyan kormányoz a Jobbik.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnöki Kabinetiroda
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnöki Kabinetiroda

A terrorveszélyről szólva Orbán Viktor Franciaország és Szlovákia példáját hozta, ahol alkotmányt is módosítottak, hogy akár a haderőt is felhasználhassák a terrorellenes akciókban, és azt kérte, fogadják el, ha a magyar kormány is ezt kívánja tenni.

A miniszterelnök válaszolt az MSZP elnök-frakcióvezetőjének is, amelyet úgy kezdett: az oktatási rendszerről és az egészségügyről MSZP-sként beszélni nem egyszerű feladat, miután megítélése szerint 2010-ben a kórházak és az iskolák is csődben voltak. “Ha ugyanis a fenntartó csődbe megy a fenntartott is csődben van” – fogalmazott, és emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatokat 1200 milliárd forinttal kellett szanálni.

Beszámolt arról is, hogy egy általános iskolai tanító jelenleg átlagosan 40 százalékkal keres többet, mint 2010-ben, míg egy középiskolai tanár 27 százalékkal, mindennek megkérdőjelezését pedig nem tartja korrektnek a fedezetet előteremtő magyar társadalommal szemben – jelentette ki.

A pedagógusokkal folytatott egyeztetésekről leszögezte: támogatja a kerekasztal-tárgyalásokat, ez a kormány ugyanis a nyílt kormányzás híve. A követelések ugyanakkor 18 százalékos béremelési igényt tartalmaznak – mutatott rá -, amelyet ugyan nem vitat el, “de ebben a pillanatban ez nem lehetséges” – jelentette ki. Azt kérte: a pedagógusok várják meg, míg a kormányzat végigfuttatja a rendőrök, az egészségügyiek, a közigazgatásban dolgozók béremelését, és egyelőre “ne helyezzék a kormányt bérnyomás alá”.

Az MSZP felszólalását a pedagógusok mellett úgy kommentálta: tanulságosnak tartja, hogy amikor egy kormány ellen kialakul egy elégedetlenségi mozgalom, “akkor azzal kezdik, hogy önökből nem kérnek”.

Orbán Viktor leszögezte azt is: a kormányzat és maga személy szerint is minden döntésért vállalni fogja a felelősséget.