Az EU be akar hozni 34 millió migránst
2020. december 4.
Az EU 34 millió migránsnak akar lakást, szociális segélyt, állampolgárságot, szavazati jogot adni, ami "maga a Soros-terv" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban.

“Ha 34 millió embernek a baloldaliak Európában szavazati jogot adnak, akkor hosszú időn keresztül számíthatnak arra, hogy az ő szavazatukat és támogatásukat élvezik” – hívta fel a figyelmet.

A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar baloldal szintén azon töri fejét, hogy a “Soros-tervet” Magyarországon is végrehajtja, vagyis behozná a migránsokat, akik aztán rájuk szavaznának.

Nem szabad engedni, hogy Magyarországot átalakítsák – hangoztatta.

Orbán Viktor arról is beszélt, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-s költségvetés, valamint a helyreállítási alap gazdasági kérdését külön kell választani a politikai vitákat eredményező jogállamisági rendelettől.

“Minden nehézség nélkül el tudjuk fogadni gyorsan a költségvetést és a gazdasági helyreállítási alapot, és a politikai vitákat eredményező rendeletet, amit jogállamisági rendeletnek hívnak, tegyük félre, vitassuk meg később” – mondta, jelezve, Magyarország és Lengyelország erről állapodott meg.

A magyar és a lengyel miniszterelnök által Budapesten aláírt közös kormánynyilatkozat szerint azonos álláspontot fognak képviselni a vitán, és egyik ország sem fogad el olyan álláspontot, amelyet a másik nem fogad el – közölte a kormányfő.

“Nekünk ez a megoldás (…), hogy valami nyilatkozatot hozzáfűznek – mint a tacepaóra rajzszöggel feltűznek valami kis emlékeztetőt -, nem fog menni. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a két dolgot külön kell választani” – jelentette ki, reagálva arra, hogy csütörtök esti hírek szerint Varsó kész elállni a vétótól, ha az EU vezetői elfogadnak egy magyarázó nyilatkozatot az uniós pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatra vonatkozóan.

Azzal a tervvel kapcsolatban, amely szerint elég lenne 25 tagország megállapodása a helyreállítási alaphoz, a kormányfő úgy reagált: az ő tudása szerint ilyen lehetőség nincs, de feltette a kérdést, miért volna baj, ha így történne. Jelezte ugyanis, hogy a költségvetésről később is meg lehet állapodni, Magyarország nem veszít pénzt. A helyreállítási alapról pedig azt mondta: ha tehetné, Magyarország ebben nem venne részt, mert nem tenné jól az ország, ha közösen venne fel hitelt például a magas államadósságú Görögországgal és Olaszországgal, vállalva ezzel, hogy később esetleg helyettük kell majd fizetni. A magyar részvétel szavai szerint szívesség, szolidaritási gesztus lenne.

Arra a felvetésre, hogy Manfred Weber néppárti frakcióvezető javaslata szerint jogállamisági kérdésekben határozzon az Európai Bizottság, ellenvélemény esetén pedig döntsön az EU Bírósága, Orbán Viktor azt válaszolta: “beszél mindenki mindenfajta szamárságot, ez Weber úrra is igaz”. “Nem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, az események között (…) összefüggést tudunk teremteni” – mondta, kifejtve: szemben a mostani helyzettel ezentúl egyszerű többséggel akarnának rákényszeríteni tagállamokra bármit, amire rá lehet húzni, hogy jogállami.

Ezzel kapcsolatban megismételte: az Európai Bizottság bevándorlási javaslata a legkendőzetlenebbül tárja fel, hogy 34 millió migránsnak adnának lakást, segélyt, állampolgárságot.

Úgy értékelt: azt akarják elérni, hogy a migrációval kapcsolatos elutasító magyar, lengyel álláspontot le lehessen verni egyszerű többségi szavazással, “erről szól a történet”, erre használnák a jogállaminak nevezett eszközt.

Arra a kérdésre, hogy a Fideszből azóta kilépett Szájer József brüsszeli ügye és a Deutsch Tamás néppárti frakcióból történő kizárására irányuló eljárás a nyomásgyakorlás erősödése-e, a kormányfő azt felelte: ez a nem jóindulatú értelmezése az eseményeknek – különösen a németekre nézve -, de kizárni semmit sem lehet. Közölte ugyanakkor: semmilyen bizonyítékot nem látott az említett esetek és a költségvetési vita összefüggésére.

A koronavírus-járványról szólva Orbán Viktor arról beszélt, minél gyorsabban minél megbízhatóbb vakcinákat kell felkínálni az embereknek, ebben nem akadályozhat politikai megfontolás vagy gyógyszergyártó cégek érdeke, ezért Keleten és Nyugaton is tárgyalni kell.

Brüsszelnek lekevertek egy nagy pofont – így kommentálta a kormányfő, hogy az EU-ból kilépett Nagy-Britannia már most tömeges oltásba kezd azzal a vakcinával – a Pfizer/BioNTech-oltóanyaggal -, amelyet az EU is megrendelt közösen.

“Aki kilépett, saját úton jár, saját megoldást keres, hamarabb tudja megvédeni a polgárai egészségét, életét, mint mi, akik bennmaradtunk” – fogalmazott.

Megerősítette: amikor lesz vakcina, először az egészségügyi dolgozók, majd a súlyos állapotban lévők kapnak belőle.

A december 11-éig hatályos korlátozásokat követő intézkedésekről elmondta, az operatív törzs hétfő reggeli ülésén születnek meg a döntések, de jelezte, az már az első konzultációin kiderült: a tudósok, orvosok mereven elleneznek mindenfajta nagyobb lélegzetű enyhítést.

A kettős állampolgárságról tartott 16 évvel ezelőtti népszavazásról a kormányfő azt mondta: csorba esett a becsületen, volt egy nagy baloldali magyar- és nemzetellenes kampány, amelynek a maradványai megvannak, mert a baloldal vezető pártjának politikájában még mindig fellelhető, hogy le akarják választani a határon túli közösségeket.

A 2004-es csorbát 2010-ben sikerült kiküszöbölni – emelte ki.

A hétvégi romániai parlamenti választásról azt közölte: Románia fontos ország Magyarországnak, élénk a gazdasági együttműködés, “az ott lévő magyarokkal (…) összekapcsoltuk magunkat, ezzel, ha odamegyünk, pénzt viszünk Romániának”. Közös érdeknek nevezte, hogy mindkét országban stabil kormányzás legyen. Az erdélyi magyarokat arra kérte, támogassák a magyar összefogást, az RMDSZ jelöltjeinek listáját.