- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/az-identitas-kerdese-kerul-a-politikai-vitak-kozeppontjaba/ -

Az identitás kérdése kerül a politikai viták középpontjába

A kormányfő a politika és vallás közti párbeszédről tartott fórumon kiemelte: ez az EU-ban különösen látványos, mert a migrációs válság felnagyítja ezeket a kérdéseket. A világ azzal szembesül, hogy az válik kulcskérdéssé, mi a viszonya egy-egy politikai erőnek a nemzetekhez és a vallási közösségekhez, és ebben a tekintetben háromfajta viszonyulás figyelhető meg – magyarázta.

Fotó: Árvai Károly

Kifejtette: vannak a közömbösek, akik még nem vették észre, hogy az identitásról szól a következő 10-15 év, vagy nem érdekli őket.
Vannak az ideologikus irányzatok, amelyek ellenségesek a vallásokkal és nemzeti törekvésekkel, mert úgy vélik, az identitás kérdése konfliktusokat gerjeszt – mutatott rá. Úgy vélte, ezen irányzatok szerint ha valaki világossá teszi, ki ő, mi az identitása, azzal máris elvetette “a konfliktus magvát”.

Orbán Viktor kitért rá: az Európai Bizottság és az európai politikai elit átvette azt a történelemértelmezést, hogy a 20. században Európában a világégéseket, konfliktusokat a nacionalizmusok okozták, amelyek a nemzeti identitásokból fakadtak. Magyarország álláspontja szerint azonban a konfliktusokat nem a nacionalizmusok okozták, hanem a birodalomépítési törekvések, amelyek nem respektálták a nemzeti identitásokat – magyarázta. Megjegyezte: ezért Brüsszelnek nem lehet arra aspirálni, hogy egy európai egyesült államok szerű birodalmat hoz létre.

Orbán Viktor szerint továbbá van a pragmatikus irányzat, amely az identitásokat adottságnak tekinti és nem akarja megváltoztatni azokat. A CDI ehhez az irányzathoz tartozik, és úgy véli, a nemzeti akaratnyilvánítást a jövőben sem lehet figyelmen kívül hagyni – mondta.
Mint mondta, az ideologikus irányzatok “komplett rendszerré állították össze a gondolkodásukat”, és a mai európai helyzetet úgy írják le, mintha Európa elhaladt volna már a nemzetek, a vallási közösségek, hitbeli kérdések mellett, és most az ezt követő korszakot kell felépíteni. A legtöbb Magyarországon aktív, külföldről finanszírozott NGO ide tartozik – fűzte hozzá.

Fotó: Árvai Károly

Orbán Viktor kitért rá: ezzel szemben a CDI szerint az identitások az emberi személyiség elidegeníthetetlen részét képezik, így az identitások erősítése “az emberi méltóság eszmei talaján” áll. A CDI egy olyan békés világot szeretne, amely nem letagadja, hanem elismeri és megerősíti az identitásokat – fogalmazott. Hozzátette: a háború elkerülésének, a békének az előfeltétele, hogy mindenki szabadon megvallhassa, ápolhassa az identitását, így “mindenki jól érzi magát”, elfogadja a másikat, és békés nemzetközi politikai rendszer építhető fel.
A kormányfő közölte: Európában mindenhol hanyatlik vagy nem emelkedik a vallásos népesség aránya, a legutóbbi felmérések alapján Magyarországon mégis az emberek több mint 70 százaléka szerint fontos a keresztény kultúra megvédése, és ez a kormány dolga – mondta.
Úgy látja, az emberek ráébredtek, hogy a kereszténység és a keresztény kultúra nemcsak hitbeli kérdés, hanem az a kultúra, amely ma a mindennapi életünk, és minden ellen, ami ezt veszélyezteti, védekezni kell.

Orbán Viktor szerint “óriási erők mozdultak meg”, hogy az embereket meggyőzzék: az identitások kora lejárt, a népvándorlások révén átalakul a világ, és ebbe bele kell törődni. Ez az alapja Brüsszel politikájának és az ENSZ migrációs csomagjának is – jegyezte meg.
Emlékeztetett: amikor Magyarország úgy döntött, megállítja a migrációt a déli határnál, azért támadták sokan, mert ennek az érzésnek állt ellen, azt mondta: “nem igaz, hogy nem tehetünk semmit” a kultúránk megvédéséért.
A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a keresztény kultúránkat megőrizzük, nemcsak fizikai, hanem lelki védvonalakat is ki kell építeni. Kijelentette: erősíteni kell az emberekben a hitet, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak, és rajtunk múlik, fenn tudjuk-e tartani a kultúránkat. Ez döntés, akarat kérdése – vélekedett.

A kormányfő hangsúlyozta: meg kell fékezni a migrációt biztató erőket, vállalni kell a vitát, ki kell állni az érdekünk mellett, és le kell szerelni azokat az erőket, amelyek “arról akarnak meggyőzni minket, hogy nincs esélyünk”.
A miniszterelnök hangoztatta: “az általunk képviselt gondolkodás lépésről lépésre meghódítja Európát”. A keresztény kultúra megvédésre, a család, a nemzet, a vallási hitbeli identitás megvédésére szövetkező országok száma folyamatosan nő – mondta.
Amine Gemayel volt libanoni elnök valós párbeszédet szorgalmazott a felekezetek között, s utalt arra, hogy hasonló törekvéseket lát Egyiptomban és Tunéziában is. Hozzátette: Szaúd-Arábiában is vannak a nyitásra utaló jelek. Megjegyezte, hogy ez a régió még mindig intoleráns és “politikailag erőszakos”, de már tudatában van annak, hogy valamit tennie kell ellene, szélesebb párbeszédet kell kezdeményezni.

Fotó: Árvai Károly

Ján Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottját is azt hangoztatta, hogy monológok helyett a párbeszédnek kell teret nyernie a nemzetek között. Értékelése szerint a vallás önmagában is egy erő, amit a közös jó érdekében kell használni. A hit és a józan ész segíthet előrehaladni, konstruktívan, szabadon, felelősségteljesen dolgozni – fogalmazta meg, szembeállítva ezzel a kommunizmusban tapasztalt elnyomást. A politikus emellett kiállt a vallási üldözések és népirtások ellen.