- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/bach-es-a-h-moll-mise/ -

Bach és a h-moll mise

Máig többeket foglalkoztat, hogy az evangélikus Johann Sebastian Bach miért érzett késztetést arra, hogy megírjon egy katolikus misét. Vannak, akik szerint megrendelésre írta, de ha azt vesszük, hogy majd’ mindegyik nagy zeneszerző írt egy vagy több misét pályája során, mégsem szorul különösebb magyarázatra Bach h-moll miséjének létrejötte. Emellett több zenetörténész úgy véli: Bach Lipcséjében kevésbé volt éles a katolikus-protestáns szembenállás, mint Európa más tájain, és a zeneszerző úgy tekintett a mise műfajára, mint az egyetemes keresztény egyház szimbólumára. Míg a katolikus misék általában hat tételből (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) állnak, az első kettő az evangélikus liturgiának is a része. Bármi volt is Bach indíttatása, a végeredmény egy csodálatos, majd’ két órás remekmű lett, amelyet teljes egészében sohasem adtak elő a zeneszerző életében. Bach 1724 karácsonyán kezdte el és 1749-re fejezte be a darabot. Egyes vélemények szerint 1859-ben, Berlinben történt meg a teljes mise premierje, míg mások szerint korábban és Bécsben.

Bach h-moll miséje nem csak hosszú, de egyúttal bonyolult remekmű. Nem véletlen, hogy 2007 novemberében Belfastban két és fél napos szimpóziumot tartottak „Megérteni Bach h-moll miséjét” címmel, kizárólag Bach ezen művének az elemzésére, ahol a világ tizennégy országából érkezett résztvevők – elsősorban Bach-kutatók – egy közel 200 oldalas kötetet vehettek a kezükbe, benne az utóbbi évtizedek legfontosabb, h-moll-miséről szóló tanulmányainak gyűjteményével.

Mint a szimpóziumon járt Fazekas Gergely zenetörténész beszámolójából kiderül, e találkozón többek között szóba került, hogy Bach mennyire színes szellemi-vallási horizonton mozgott a h-moll mise megkomponálásakor, és hogy a h-moll mise valójában nem egységes kompozíció, hanem több különálló darab gyűjteménye. A mű fogadtatásával kapcsolatban felmerült, hogy a mise recepciótörténetének egyik legfontosabb városa Bécs volt, és hogy a h-moll misét nemcsak Joseph Haydn ismerte – akinek birtokában volt egy kéziratos másolat a műről -, hanem Mozart is, aki valószínűleg a maga c-moll miséjében a Bach-mű tanulmányozásának számos tapasztalatát felhasználta.

Ami biztos: Bach h-moll miséjének előadása nem akármilyen feladat elé állítja az arra vállalkozókat. Az Ars Nova Sacra Énekegyüttes és Zenekar felvállalta ezt a hatalmas munkával járó előadást, és a MOM Kulturális Központ igazgatónőjével, Hambuch Gerdával úgy időzítették, hogy azt Nagycsütörtökön (mely estén Jézus utolsó vacsorájára emlékszik a keresztény világ) mutassák be a központ színháztermében. Megérte az ének- és zenekar, a karmester, Antal Mátyás és a szólisták (Bihari Adél ‒ szoprán, Banai Sára ‒ mezzoszoprán, Kun Ágnes Anna ‒ alt, Árvai Dániel ‒ tenor, Tarnai Dávid ‒ basszus) hosszú és fáradtságos munkája, mert a közönség – kik között Lévai Anikó is ott ült – valóban úgy érezte: egy nem mindennapi koncert fültanúja lehetett.