A termálvíz "igazán komoly kiaknázása" még 2000-ben, az első Széchenyi-terv idején indult meg - idézte fel beszédében a kormányfő, hangsúlyozva, hogy "ezt a kivételes adottságot, amely Magyarországot a vízhez köti, minél inkább ki kell használnunk".

"A víz megléte az élet első számú feltétele, felhasználásának módja pedig a civilizáció fokmérője, és nem kell ahhoz minden újságot elolvasni, hogy tudhassuk, a vízhiány világszerte komoly gondokat okoz hamarosan" - fejtette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország nem akkor lesz versenyképes, ha "kikoplalja" a válságot, és nem is akkor, ha újabb külső segítségre, hitelekre vár. A nagykátai beruházás is azt mutatja, hogy "csak a szívós munka, a helyi kezdeményezőképesség, a leleményesség és a szorgalom teheti sikeressé a magyarokat" - mondta a kormányfő.

Szükség van természetesen nagy gyárakra - folytatta -, de csak azokból nem fog felépülni az ország, ezért meg kell becsülni a helyi kezdeményezéseket, mint például a nagykátai gyógyfürdő-fejlesztést. "Igenis számít, hogy eddig tíz ember dolgozott itt, most pedig fog dolgozni még tizenöt újabb" - jegyezte meg, megerősítve azt az álláspontját, hogy az országnak mindaddig sok nehézséggel kell megküzdenie, amíg a tízmillió magyarból nem dolgozik legalább ötmillió.

Hozzátette, hogy a nagykátai fürdő nem az állam ajándéka, mert bár az új Széchenyi-terv támogatásával épült, de az csak a költségek felét fedezte, a másik felét ugyanis a helyiek teremtették elő. A miniszterelnök azzal zárta szavait, hogy kormánya a jövőben is támogat minden olyan fejlesztést, amely kapcsolatban áll a családokkal, a gyermekekkel.

mti, fotó: Pelsőczy Csaba

Az eseményen készült képek megtekinthetők a Fotógaléria rovatban.