- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/felertekelodik-a-kozep-europai-regio-ereje/ -

Felértékelődik a közép-európai régió ereje

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, “ami egy példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A kormányfő értékelése szerint ma a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely.

“Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább – hatalmilag és gazdaságilag is – meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni” – mondta.
Emlékeztetett: korábban is beszélt már arról, hogy a következő években Közép-Európa, benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja.

Fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.

A magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémájáról beszélt Orbán Viktor, kifejtve: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.

“Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük a horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat” – mondta.

A vállalati szintű jogi konfliktust meg kell vizsgálni, amire a nemzetközi bíróságok alkalmasak, és a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek ott születnek a helyzet rendezése érdekében – közölte Orbán Viktor.

“Ne emeljük a legmagasabb szintre (a vitát), még akkor sem, ha egyébként Magyarországon nem tudott módon a Molhoz kapcsolódó eljárások egy leágazásában egy olyan eljárás is meg van nyitva (…), amely egyébként a magyar gazdasági elit nagy részét személyében érinti.

Mert a magyar gazdasági elit legkiemelkedőbb, nemzetközileg elismert szereplői a Mol felügyelőbizottságában vagy ilyen-olyan testületében ülnek és egy általános, velük szemben megnyitott eljárás is az asztalon van, csak nem halad előre” – tette hozzá.

A kormányfő egyúttal közölte, hogy december elején hivatalos horvát-magyar államközi találkozóra utazik Horvátországba.
Reményét fejezte ki, hogy a horvátországi Szlavóniában és a magyarországi Dél-Baranyában nagy, határokon átnyúló gazdaságfejlesztési programot lehet majd folytatni.

Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta: először találkozik azzal, hogy egy komikust, “a helyi Fábryt” választották meg egy ország miniszterelnökének. Jelezte ugyanakkor, hogy a szlovén miniszterelnök hibátlanul áll helyt minden nemzetközi fórumon. Azt is megjegyezte viszont, hogy Marjan Sarec más vonalat visz migrációügyben, mint Magyarország, ő támogatja az ENSZ migrációs csomagját.

Kitért arra is, hogy a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből – bár Magyarország szerette volna – nem lesz semmi. Ezért a magyar kormány a tengerhez való kijutás ügyében Kopert “zárójelbe teszi” és Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat.

Nyugat-Európára rátérve arról beszélt, hogy “Bécstől nyugatra a helyzet reménytelen demográfiai szempontból”, ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban. Szerinte látványos lesz, amikor a nyugat-európai nagyvárosokban megváltozik a politikai képviseletnek a szerkezete és a rendje.

Orbán Viktor végül az első világháború befejezésének százéves évfordulójával kapcsolatban megjegyezte, hogy az első világháborús emlékévfolyamot meghosszabbították két évvel, így az kitart a trianoni évfordulóig.

A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel.