Ha nincsenek családok, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni
2019. szeptember 5.
Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni, ha pedig egy nemzet eltűnik, "valami pótolhatatlan tűnik el a világból" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban, ahol államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását.

A kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy „lakosságcseréhez”, ahogyan azt az „esztelen” zöld érvelést is el kell utasítani, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne. A teremtés rendje szerint az ökoszisztémának az ember nem ellenfele, hanem része, ezért nem szembefordítani kell a kettőt egymással, hanem értelmesen kell kijelölni az egyre növekvő számú emberiség helyét az ökoszisztémában – közölte.

Orbán Viktor azt is mondta, a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket. „Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk” – jelezte.

A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele. Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni – fogalmazott, hozzátéve: egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett „előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”. Ha pedig egy nemzet eltűnik, „valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mutatott rá.

Fotó: Botár Gergely

A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, ennek hiányában ugyanis nem lehet hosszú távú családpolitikát folytatni. Hozzátette: ezek az alkotmányos alapok védenek meg a családellenes bírósági döntésektől, valamint attól, hogy a gyakran családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok „behatoljanak” a magyar államéletbe, döntéshozatalba.

A jó családpolitikához kellenek gazdasági alapok is: Magyarországon tíz év alatt kétszeresére növelték a családoknak juttatott költségvetési támogatást – mondta, hangsúlyozva: hosszú éveken keresztül van szükség kiszámítható családtámogatási szisztémára.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével.

Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy „legyenek társak”, mert „egyedül nem megy”. Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország – amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián -, továbbá „szurkolunk az osztrákoknak”, és reményét fejezte ki, hogy „az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk”.

A sikerességhez feltételül tűzte azt is, hogy a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát.

Mindezen felül pedig ki kell tartani – hangoztatta a miniszterelnök.

Fotó: Botár Gergely

Megjegyezte: Európában, „a magas politikai szalonok világában” a magyar demográfiai politika céljáról – a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről – 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF „hazaküldése”, a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése – sorolta, úgy értékelve: „minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk – hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges -, végül mégiscsak elértük”.

Kifejtette azt is, hogy régebben Magyarországon meglepetést okozott volna egy demográfiai konferencia, nem is tartottak ilyet, mert „azt gondoltuk, a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon”.

A népességfogyás – folytatta a kormányfő – nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni. És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül – jelentette ki.

Fotó: Botár Gergely

A tanácskozás külföldi résztvevőit – mások mellett Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnököt, Andrej Babis cseh kormányfőt és Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnököt – köszöntve Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország mintaországként tiszteli Ausztráliát, különösen a migráció és az ausztrál nemzet megvédésében mutatott bátor, egyenes és angolszász következetességét.

Méltatta továbbá Szerbiát és Csehországot, utóbbi miniszterelnökéről, Andrej Babisról úgy fogalmazott: gazdasági és pénzügyi csodát tett Csehországban, ő Európa legjobb gazdaságpolitikusa, ezért „Magyarországon különösen magas az ő árfolyama”. „Mi is jól fejlődünk, de a cseheknek még mindig csak a tarkóját látjuk. (…) Mi, magyarok utol akarjuk érni a cseheket” – mondta.