- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/magyarorszag-a-vilag-egyik-legbiztonsagosabb-orszaga/ -

Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa

Közölte: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet – hívta fel a figyelmet. “Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (…) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél” – fejtette ki.

A miniszterelnök kitért arra: a tavalyi NATO-csúcshoz képest – amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata “érdes”, “pokrócszerű” volt – a mostani tanácskozáson “a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja”.

Úgy érzékelte ugyanis – mondta Orbán Viktor -, hogy az egy évvel ezelőttihez képes a mostani konfliktusok kisebbek voltak, a különbségek csökkentek, az egyetértés nőtt. Ezért a mostani csúcstalálkozót a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, “összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról”.

A miniszterelnök értékelése szerint a meghozott fontos döntések az egységet mutatják. Maradtak fenn ugyanakkor véleménykülönbségek – jelezte, ezek között kiemelve, hogy az Egyesült Államok “jól átgondolt érvekkel és erőteljesen érvel” amellett, hogy minden tag emelje fel a katonai kiadásait, költsön többet fegyverekre, hadseregre, biztonságra.

A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, “a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus”.

Utóbbiról úgy fogalmazott: Törökország kulcsország, stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot – közölte.

A háborús konfliktusokat pedig – folytatta -, amelyek nem az egyedüli, de fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell, mert a béke nemcsak úgy kerül veszélybe, hogy háború alakul ki, hanem úgy, hogy eltűnnek a békés élet feltételei, és akkor a migránsok felkerekednek, máshol keresnek maguknak országot, “mondjuk, éppen a mienket akarják belakni”. Ezt részben határvédelemmel kell megakadályozni, részben pedig az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében való közreműködéssel – tette hozzá.

Grúzia és Ukrajna részvételéről a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt.

Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani – fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése.

“Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem a mai nap során” – jelezte a miniszterelnök.

A közös európai hadseregre vonatkozó törekvésekről Orbán Viktor azt közölte: Magyarország híve egy ilyen hadsereg mihamarabbi felállításának. A közös hadsereg irányításának problémája ugyanakkor egy komoly szakmai feladat – folytatta -, de “nekünk nem újdonság, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában mi már voltunk közös hadsereg része”. Tehát “nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe” – jegyezte meg, kijelentve: egy igazi független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje. Ezért is fontos, hogy minden európai állam, a németek is igyekezzenek minél nagyobb összeget költeni egy közös hadsereg felállítására – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen haderő összeütközést jelenthet-e a NATO-val, úgy fogalmazott: ez szándék és intelligencia kérdése. Ha az észak-amerikaiak ezt nem tekintik velük szembeni lépésnek, akkor működtethető egy két pilléren nyugvó biztonsági rendszer.

Végül az oroszországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjéről szólva, amelyben Franciaország és Horvátország játszik majd egymással, a miniszterelnök azt mondta: Magyarország mindig a Duna menti futballkultúra része volt, ezért a horvátok sikere persze a horvátoké, “de egy kicsit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is”. Hozzáfűzte, teljes szívvel szurkol nekik, nemcsak azért, mert a horvátok a magyarok barátai és szomszédjai, hanem mert “azt a futballkultúrát képviselik, amihez mi is tartozunk, még ha ma nem is érjük el, sőt meg sem közelítjük azt a szintet, amire a horvátok képesek”. “De azért ez mégiscsak a mi kutyánk kölyke” – zárta szavait.