Megbecsülendő Magyarország és Oroszország együttműködése
2017. február 2.
Megbecsülendőnek nevezte Magyarország és Oroszország együttműködését Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

A magyar kormányfő az orosz elnökkel folytatott megbeszélését követően elmondta: a két országnak nehéz nemzetközi környezetben kell együttműködnie, mert, mint fogalmazott, Európa nyugati felén erőteljes “oroszellenes politika vált divattá”.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Utalva az Oroszországgal szembeni embargóra, közölte: az mindkét országnak komoly veszteséget okozott, Magyarországnak 6,5 milliárd dollárnyi (1859 milliárd forint) kára keletkezett. Hangsúlyozta, hogy “nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni”, nem helyes más konfliktus átvitele a gazdaság területére. Úgy vélte, ennek “mindenki megissza a levét, és mindenki a vesztese lesz”. Hozzátette: “nehéz úgy sikeresnek elképzelni Magyarországot, hogy a világgazdaság fajsúlyos szereplőivel nem alakítunk ki nyílt, erőteljes és gyümölcsöző gazdasági, kereskedelmi együttműködést”.

A miniszterelnök kiemelte: a magyar mezőgazdasági cégek beruházásai után a magyar vízipar is beruházási és fejlesztési lehetőségekhez jut Oroszországban, amennyiben állja a versenyt, “márpedig Magyarország e tekintetben a világ élvonalába tartozik”, így ez áttörést jelent a magyar külkereskedelem szempontjából.

A kormányfő úgy fogalmazott, “az elmúlt évek kockázatot is vállaló, odaadó munkájának eredményeképpen az orosz-magyar kapcsolatokból mindent megmentettünk és megvédtünk, ami lehetséges volt, és jó kiindulópontot foglaltunk el ahhoz, hogy amikor a világ visszatér végre az együttműködés logikájához”, akkor a magyar gazdaság jó pozícióból induljon az orosz piacokon.
Mint mondta, “Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal”, ezért évente egyszer a legmagasabb szinten áttekintik a kapcsolatok állását. Tavalyi oroszországi látogatását viszonozta most az orosz elnök – emlékeztetett. Közölte: a két, illetve egy éve kötött megállapodásokat mindkét fél teljesítette, aláírták a regionális együttműködési kérdésekről szóló dokumentumokat, Magyarország főkonzulátust nyitott Kazanyban, aláírták a külügyi konzultációs tervet, továbbá az energetikai megállapodások is teljesültek, így Magyarország gázellátása 2021-ig biztosított – sorolta.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

A miniszterelnök bejelentette: megkezdődnek a tárgyalások a 2021 utáni, Oroszországból Magyarországra irányuló gázszállításról.

A kormányfő a paksi atomerőmű bővítéséről elmondta: a két ország közötti nukleáris együttműködés akadályainak nagy részét sikerült elhárítani. Hangsúlyozta, hogy a megállapodások megfelelnek az EU elvárásainak, és az uniós bizottság a fennmaradt egyetlen nyitott kérdésről hamarosan döntést hozhat. Az idén már a paksi bővítés előkészítő munkálatai is megkezdődhetnek, jövőre pedig elindulhat a tényleges kivitelezés – közölte.

Orbán Viktor kitért rá: a kulturális együttműködésben tett vállalások is teljesültek, ösztöndíjakat ítéltek meg egymás diákjainak, és a magyar kormány döntött magyarországi orosz ortodox templomok felújításáról, az ehhez szükséges forrásokat elkülönítette.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök úgy fogalmazott: “minden nemzeti büszkeséggel egyetemben” világosan látni kell, hogy Oroszország és Magyarország más dimenzióban mozog, és nagy erény, “ha az ember tudja azt, hol a helye”. Ezért Magyarország csak olyan célokat tűz ki maga elé, amelyek megfelelnek az ország súlyának, méretének, befolyásának. Amikor Vlagyimir Putyin tájékoztatta a szíriai helyzetről, akkor e tekintetben Magyarország az ottani politikai, béketeremtő akciók közül a keresztények védelmére vonatkozóhoz tud csatlakozni, mert “ehhez értünk, ehhez van kapacitásunk” – magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarország kapcsolódik néhány nemzetközi kérdéshez ott is, ahol nem tud domináns szerepet játszani.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Orbán Viktor kérdésre kijelentette: van esély arra, hogy létrejöjjön az európai béke alapfeltétele, a kiegyensúlyozott és stabil kapcsolat Oroszország és Európa, Oroszország és az EU között. “Benne van a levegőben”, hogy a világ jelentős átrendeződés folyamatában van. Az az átrendeződés, amely most zajlik körülöttünk, kedvezőbb feltételeket teremt majd az európai-orosz, azon belül a magyar-orosz együttműködésnek, mint amit “az elmúlt években tapasztaltunk” – fogalmazott.

Egy másik kérdésre kijelentette: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna sikeres és stabil állam legyen, ennek alapja pedig a béke, amely több, az ukrajnai magyarságnak is létfontosságú elemet tartalmazó minszki megállapodások alapján jöhet létre.

A paksi bővítéshez nyújtott hitelről esetleges kiváltásáról azt mondta, hogy Magyarország pénzügyi helyzete a gazdasági térben sokat javult az elmúlt időszakban, de van egy megállapodás Oroszországgal, és ez “egy jó megállapodás”, ezt nem akarják kockáztatni, hanem a végrehajtására törekednek.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A gázszállításról elmondta: nem kerülhető el a kérdés, hogy mennyire stabil az Ukrajnán keresztül érkező energiaszállítás a térségünkbe, és “számos bizonytalanságot ismerünk”. Magyarország érdekelt a diverzifikációban, de a Déli Áramlat vezetéket az EU megakadályozta. A magyar és a szlovák hálózatot összekötötték, ha úgy adódik, északról érkező gázszállítmányt is tudunk fogadni, és Oroszország ettől nem zárkózik el – mutatott rá.

A miniszterelnök végül azt is közölte, hogy nekünk az a fontos, hogy az orosz nyersanyag Magyarországra minden körülmények között eljuthasson, és ezt az orosz elnök garantálta. Mivel Horvátország és Románia nem biztosítja a kétirányú gázszállítást, kulcsfontosságú, ha Putyin kijelenti, hogy Magyarország mindig hozzájut a szükséges olajhoz és gázhoz, és “élni is fogunk ezzel a lehetőséggel” – hangoztatta Orbán Viktor.