- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-24/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: A koronavírus okozta betegség felismerésével és gyógyításával kapcsolatban megnyugtató híreket kaptunk az elmúlt napokban. Ugye a hírek szerint két órán belül eredményt ad az új magyar koronavírus teszt. A Richter, tehát magyar gyógyszergyár gyártja a súlyos esetekre szolgáló, injekcióként beadható Remdesivir nevű gyógyszert, illetve egy másik antivirális szert is már elkezdtek a betegeknek adni Szegeden, a klinikán. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt! Ezek szerint azok a pénzek, amelyek a gyógyszerkutatásra és fejlesztésre kerültek oda a helyekre, a kutatóhelyekre, meghozták az eredményt?

A jelek szerint igen, de majd végleges ítéletet akkor mondjunk, ha túl vagyunk a víruson, és eljön a több hónapig tartó összegzés, a tapasztalatok összegzésének az ideje. Azt tudtuk mindig is, hogy a magyar orvoskoponyák a legjobbak közé tartoznak a világon, ez mégiscsak Szentgyörgyi Albertnek az országa, és Semmelweis Ignác is magyar volt. Tehát nekünk nagyon komoly orvoslegendáink vannak, és ahogy az a legtöbb szakmában lenni szokott, akiket ismerünk, kiemelkedő nagyokat, ők nyugodtan mondhatják, hogy azért jutottak ilyen magasra, mert óriások vállán állnak. Tehát mindig egy-egy nagy sztár, világsztár, világhírű tudós mögött sok ezer kevésbé ismert, de nagyszerű koponyának a munkája áll. Tehát nincs miért szégyenkeznünk. Amikor szoktam nézni a külföldről érkező diákoknak a választását, hogy milyen egyetemeket választanak ki Magyarországon azok, akik idejönnek, ott előkelő helyen van az orvostudomány. Úgyhogy ebben mi jól állunk, és ennek látjuk most a lenyomatát. Persze a legnagyobb dolog az lett volna, hogyha mi fedezzük föl a vakcinát, de hát ez egyelőre még nem adatott meg. Viszont legutóbb, mikor Brüsszelben jártam, akkor én nekiszegeztem a bizottság elnök asszonyának a kérdést, hogy akkor most mondja meg, hogy mikor lesz vakcina. Merthogy az Európai Unió eurómilliárdokat tol bele, így mi, magyarok is egyébként hozzájárulunk ehhez a befektetéshez, tehát eurómilliárdokat tolunk bele a kutatásokba. Ez úgy történik egyébként, hogy mi a gyógyszercégeknek adunk pénzt, tehát az európai nagy gyógyszercégeknek. Hattal van szerződésünk, a hetedikkel ezekben az órákban vagy napokban jön ez majd létre. És azt várjuk, hogy a pénzünkért cserébe eredményt kapjunk, illetve előjegyzésbe vesznek bennünket, európaiakat, sok százmillió vakcinára nézve, hogyha sikerül a hatból bármelyiknek ezt fölfedeznie, akkor az európai polgárok számára ez elérhető legyen. De nem tudott az elnök asszony választ adni. Azt mondta, hogy ő a világ legboldogabb és leggazdagabb embere lenne, ha meg tudná most mondani, és fogadásokat tudna kötni arra, hogy melyik napon lesz vakcina. De a dolgok úgy állnak, hogy nem lesz ez hamarabb, mint a következő év fele. Most mit jelent ez? Ez, ugye, azt jelenti – aki volt katona, az talán könnyebben érti, amit mondok –, hogy most már azért kifele megyünk, tehát van mögöttünk hét hónap, és van előttünk hét hónap, tehát mostantól kifele megyünk, nem pedig befele, és egy-két hónap, és akkor, ahogy régen mondtuk fiatalkorunkban: kezdhetjük vágni a centit, mert meglesz a vakcina. Én úgy számolok, hogy nekünk, magyaroknak is a következő év közepéig, június-júliusáig kell kibírni. A rosszkedvünk tele addig fog tartani, mert csak nyomaszt bennünket ez a nyomorult vírus. Mint a köd, megüli a tájat meg az életünket meg a hangulatunkat, és szabadulni akarunk belőle. Szabadulás lesz, a szabadulás május-június-július tájékán ér ide, Magyarországra.

Varga Mihály tegnap egy konferencián úgy fogalmazott, hogy kifelé megyünk már, túl vagyunk a mélyponton a gazdaságot tekintve, és ők úgy számolnak a Pénzügyminisztériumban, hogy azok a gazdaságvédelmi intézkedések, amelyeket a kormány meghozott, és amelyek életbe léptek, azok körülbelül 3-4 százalékkal csökkentették a gazdaság visszaesését, és ezért lehetett azt elérni, hogy azért az európai átlagnál kevésbé csökkent a magyar gazdaság. Most az egyik legfrissebb ilyen gazdaságvédelmi vagy otthonteremtési támogatás az, amit bejelentett a kormány, hogy 5 százalék lesz a lakásépítés áfája egészen 2022 végéig. Várhatók-e további intézkedések?

Én is szoktam tuningolni magam ilyen jó hírekkel, hogy kiválogatom azokat a híreket a hírfolyamból, amiben valami esélyt adnak arra, hogy hátha mégis gyorsabban fordulnak jóra a dolgok, és ha a pénzügyminiszter mondja, az biztató, mert ismeri a pénzügyminisztert, tehát ilyen szálkás karcagi ember, keveset beszél, és a lelkesedés, mint olyan, nem nagyon ismert a számára. Tehát egy hideg, hűvös pénzügyi szakemberről beszélünk, aki viszont ezért sohasem ragadtatja el magát, hanem mindig két lábbal áll a földön, és amit mond, azt komolyan lehet venni. Tehát ha azt mondja Varga Mihály, hogy vannak biztató jelek, akkor azt nyugodtan megszorozhatjuk kettővel, tehát azt nem osztani kell, mint a magyaroknál igen gyakran, hanem inkább szorozni. Úgyhogy én is bizakodom. De nézze, szerintem a következő néhány hónap lesz az igazán fontos tapasztalatokat hozó időszak. Mert miről is beszélünk? Arról beszélünk, hogy hat-hét hónappal ezelőtt egy nem ismert jelenség ütötte fel a fejét – most maradjunk csak Európánál –, és mindenki valamilyen választ adott erre. Én folyamatosan nézem, hogy ki mit válaszol, melyik ország, melyik kormány, és miben más, mint a többieké. Ugye, a mi egészségügyi válaszunk arra irányult, hogy mi már március-áprilisban úgy gondoltuk, hogy lesz második hullám. Tehát nem egyszerűen a tavaszt kell túlélni, jön a nyár, strand, bikini, boldogság, és vége van, hanem arra készültünk, hogy lesz egy első hullám, az orvoskoponyáink már akkor mondták, hogy nyáron enyhülni fog a helyzet, és mint általában lenni szokott a világjárványokkal, lesz egy második hullám. Ezért mi a nyarat arra használtuk, hogy felkészítsük az országot a második hullámra. A mi védekezésünk első pillére az volt, nemzeti konzultáció, tehát politikailag felkészíteni az embereket, megindítani azokat az eszközgyártó kapacitásokat, gyárakat, hogy ne Kínából kelljen várni Szijjártó Péternek hajnalban repülőket a Ferihegyen, hogy jön-e szállítmány, hanem mi gyártsuk azt, amire szükségünk van. Ez mind meg is történt. Szálljunk be azokba a vakcinakutatásokba az Európai Unión keresztül, amiktől a gyógyszert vagy a vakcinát reméljük, és közben hozzuk meg azokat a gazdasági intézkedéseket, amiket kell. Ez volt a védekezésünk második pillére. A legtöbb országban, úgy hívták ezt, hogy propellerpénz, a legtöbb országban nagyon sok pénzt szétosztottak, mondván, hogy nincs elég jövedelme az embereknek, adjunk nekik pénzt, akkor majd vásárolnak a boltban, akkor fogyasztanak, ha fogyasztanak, akkor lesz, aki megvegye a vállalkozóknak és vállalkozásoknak a termékeit. És a hangsúlyt ide tették. Ez egy jó gondolat egyébként, és majd két-három hónap múlva meglátjuk, hogy milyen hatékonysággal segítette ez a válságból való kilábalást. Mi másik irányba indultunk el, mert a mi gazdaságunk más, mint a nyugat-európai gazdaságoké. A miénk egy munkaalapú gazdaság. Tehát nekünk az volt a fontos, hogy legyen munka. Amennyi munkahelyet megöl a vírus, annyi munkahelyet hozunk létre. Munkahely meg beruházásból van, ezért a mi védekezésünknek, gazdasági védekezésünk középpontjában a beruházások állnak. Ez két dolgot jelent; ez jelenti a vállalatok beruházását meg a családok beruházását. Bármilyen meglepő, s megérkeztem az Ön kérdéséhez némi bolyongás után, tehát az Ön által föltett kérdés, az 5 százalékos áfa így kapcsolódik logikusan a mi gondolkodásunkba. Mert a beruházások egy része a vállalkozásoktól jön, a másik része meg a családoktól jön. És a legnagyobb értékű családi beruházás mindig a lakásé, az otthonteremtés és a lakásfelújítás. Ezért most beindítjuk azt a válságkezelési elemet, ami meglöki, megdobja a családok beruházását, mert lehetőséget adunk nekik arra az 5 százalékos áfával, és majd még jó néhány intézkedéssel, amin Novák Katalin miniszter asszony éppen dolgozik, lakásfelújítási kedvezmény, családoknak még több kedvezmény, tehát beindítjuk azt az építőipari, lakásipari, otthonteremtési motort, ami a családok beruházását aktiválni tudja. És azt reméljük, hogy ez egy második lépése, lökete lesz a gazdasági válságkezelésnek. A mi fölfogásunkban, mondom még egyszer: ez eltér a nyugat-európaiakétól, a mi fölfogásunkban a legnagyobb gazdasági veszély nem a fogyasztás visszaesése. Az is komoly veszély, de a legnagyobb veszély a kivárás. Mert ha kivárnak a vállalkozások meg a családok a vásárlásokkal, a beruházásokkal, az otthonteremtéssel, és így tovább, akkor áll meg a gazdaság. Tehát nekünk a kivárás ellen kell tennünk. Azt kell mondanom: ha vállalkozol, ne kivárjál, hanem csináljad. Ezért adtunk nagyon sok pénzt, vannak is számaim, talán több mint 900 vállalkozásnak, hogy beruházásokat hajtson végre. Ez 1 milliárd euró, tehát 300-400 milliárd forintnál több beruházást jelentett. Ez megmentett 150-155 ezer munkahelyet. Tehát most az otthonteremtési támogatás, az 5 százalékos áfa nem egyszerűen egy jó intézkedés, hanem egy válságkezelési logika soron következő lépése.

A számok ismeretében megerősíti azt, hogy akkor az elkövetkező három hétben nincsen szükség további korlátozásokra, és az egészségügyi rendszer bírni fogja a terhelést? 700-an vannak kórházban, 50-en, 60-an lélegeztetőgépen.

Kétfajta módon lehet nézni a világra. Vannak azok az emberek, akik azt gondolják, hogy a világ a vesztébe rohan, csupa rossz dolgok történnek, vagy ha történnek is jó dolgok, azok eltörpülnek a rossz dolgok mellett. És vannak, akik meg azt gondolják, hogy persze, sok baj van a világon, de összességében, ahogy megyünk előre – mondom, persze bajok mindig vannak, de hát –, a világ azért egyre másra talál válaszokat a korábbi bajaira és kihívásaira. Én az utóbbi csoportba tartozom, talán a miniszterelnöknek oda is kell, ez nem biztos, hogy így van, de azt hiszem, nem tévedek. Tehát nekem a lehetőséget kell látnom mindenben. Nem a leromlás lehetőségét, hanem a javulás, előrelépés lehetőségét. És én azt láttam tavasszal, hogy sikerült. Tehát Magyarország a legjobban védekező országok között volt. Leginkább az orvosainknak meg az ápolóinknak köszönhetően. És ha egyszer sikerült, tehát az első hullám idején tudtunk győzni – mint a magyar válogatott tegnap Szófiában –, akkor a második hullám esetében is tudunk győzni. Ez az én fölfogásom. Na, most mit jelent a győzelem? Ez esetben a győzelem azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszerünk, a kórházaink, a mentőseink, a háziorvosaink bírják a terhelést egész addig, amíg meg nem érkezik a vakcina. Tehát minél később jutunk el abba az állapotba, hogy az egyébként előre ütemezett, a vírustól független műtéteket kell elhalasztani, tehát normálisan megy az élet, és közben el tudjuk látni a koronavírus-fertőzötteket, és ez minél hosszabb időszak, annál sikeresebbek vagyunk. Én azért szurkolok, azért dolgoztatom a minisztereimet, hogy olyan lépéseket hozzanak, hogy minél később jöjjön el az a pillanat, ha egyáltalán el kell jönnie, amikor úgy, mint tavasszal, megint el kell halasztani előre tervezett műtéteket, mert azokra az ágyakra is szükség lesz a kórházakban a vírusosok számára, amin most nem vírusosok fekszenek. Most egyelőre az előrejelző képességünk három hét, és a miniszter úr azt mondta, hogy a következő három hétben ilyen intézkedésre nem kell számítani, nem is ütemeztem a munkámba ilyen döntést.

Nincs egy hete annak, hogy bejelentette a kormány, hogy megemeli az orvosok bérét, jelentősen, soha nem látott mértékben. Ezt a társadalom nagy része el is fogadja, még akkor is, ha úgy érzik, hogy az elmúlt tíz évben azért az orvostársadalom megbecsülése megvolt, mert 2016-ban és 2017-ben is két alkalommal kaptak 100 és 100 ezer forintos fizetésemelést. De elfogadják azt, hogy szükség van erre a nagymértékű emelésre. Gondolta volna, hogy a parlament egyöntetűen elfogadja ezt a törvényjavaslatot?

Olyan időket élünk, amikor mindent el tud képzelni az ember, jókat és rosszakat egyaránt, jó és rossz dolgokat egyaránt. Persze, miért is ne? Azért emlékszem, harminc éve vagyok parlamenti képviselő, tehát én ott voltam már 1990-ben az első demokratikusan választott képviselők padsoraiban. És erre volt példa korábban. Ezt csak most az utóbbi néhány év meg a mostani baloldali magatartás fényében tűnik meglepőnek, de ilyen volt korábban. Most azért tűnik meglepőnek, mert azért nem tudom, az emberek mennyire figyelik ezt, de azért nekünk a védekezésben mindennapi gondot okoz, hogy a baloldal nemhogy nem segíti a védekezést, nemhogy nem lehet számítani rá, hanem ellene dolgozik. Hát megtámadja azokat az embereket, akik a kulcsszereplői a védekezésnek! Mondjuk, a tiszti főorvos asszonyt. Vagy nemcsak azt mondja, hogy lehetne ezt jobban is csinálni, mert az ember megrándítja a vállát, persze nem ilyenkor van szükség a legjobb tanácsra, inkább oda kéne állni, felgyűrni az ingujjat, aztán dolgozni meg segíteni, de nem ezt mondják csak, hogy lehetne ezt jobban is csinálni; kamuvideót gyártanak, meghamisított videókat gyártanak, hogy azt a benyomást keltsék az emberekben, hogy mindjárt összeomlik az egészségügyi rendszer. Tehát egy ilyen hangulatban, egy ilyen közegben az, hogy egy egészségügyi kérdésben egyhangúlag döntött a parlament, valóban szokatlannak tűnik, de csak ezért. Egyébként ez volna a normális, rendesen a baloldalnak, aki éppen ellenzékben van, nem az országgal szemben kell ellenzékben lenni, hanem a kormánnyal szemben. Járvány idején nem támogatni a közös védekezést azt jelenti, hogy az ország ellenében teszek. És ma a baloldal rendszeresen ezt teszi. Úgyhogy ebben a kontextusban ez meglepetés volt. Most nézze, az orvosoknak, az egész egészségügyben dolgozó világ számára nemcsak az volt a baj, hogy kevés volt a fizetés, hanem az igazság az, hogy emlékszem, hogy ez a harminc év, amiről tettem említést, alapot ad arra, amit mondok, hogy folyamatos sodródás volt a tekintetben, hogy milyen típusú egészségügyi rendszerünk legyen. És amikor mentek a viták, jobbra-balra, az orvosoknak meg élniük kellett, és miután erre a kérdésre nem adott senki rendes választ, hogy akkor milyen egészségügyi rendszerünk legyen, mennyi pénzt keressenek az orvosok állami állásban, mennyien mennének el magánba, mennyien gondoskodjanak magukról, és mennyien bízhatnak abban, hogy az állami alkalmazásban a megélhetéshez elégséges jövedelemhez jutnak, erre a kérdésre nem volt válasz. Egy sodródás, rendezetlenség volt jellemző. Mi tíz évvel ezelőtt csináltunk egy tervet, hogy hogyan kellene előre haladni. Az igazság az, hogy tíz évvel ezelőtt sem az orvosok hiánya volt a legnagyobb baj, hanem az ápolónőké. Ez egyébként 2018-ra elég súlyos formákat öltött. Tehát 2018-ban azért kellett hozni egy döntést, ami nagyon jelentős béremelést adott a szakdolgozóknak és az ápolóknak, mert azt láttam, hogy ők mennek el legnagyobb számban az egészségügyből. Tehát először döntöttünk az ápolók bérének rendezéséről, utána hoztunk döntéseket a kórházak felújításáról. Vidéken nagy eredményeket értünk el. Budapesten éppen most folyik egy 30-40 milliárdos kórházfelújítási program. Utána döntöttünk arról, különösen Budapesten, hogy új kórházakat kell létrehozni. Volt, ahol csak új szárnyakat, de van, ahol egészen új kórházat, itt például a Délpesti nagy Centrum Kórház építése vagy tervezése gőzerővel halad előre. Az egy óriási beruházás lesz, nagyon nagy összegért. És a végén elérkeztünk oda, ami a legnehezebb dolog volt, hogy az orvosok bérével mi legyen. Mert közben ebben a zűrzavarban az orvosok is meg az emberek is alkalmazkodtak a zűrzavarhoz. Hát élni kell, berendezkedtek; hálapénz, a magánban is dolgozom, a betegemet meg részben az állammal láttatom el, a költség az államnál van, a haszon meg nálam, mondja az orvos. De mindenki úgy gondolta, hogy ez nem morális probléma, hiszen ha nincs egy rend, amihez képest erkölcsileg mérni lehetne azt, amit csinálok, akkor semmi sem erkölcstelen. Tehát ez volt az igazi baj. Azért örülök, hogy az orvosi kamara vett egy levegőt, mert itt nem a kormány van az első sorban, hanem az orvosi kamara. Az orvosi kamara vett egy nagy levegőt, és azt mondta, mi, orvosok nem érezzük jól magunkat ebben a helyzetben. Ezt meg akarjuk változtatni. Ehhez kell egy együttműködés a kormánnyal. Itt van két javaslat, az egyik a bérrendezésről szól, a másik hálapénzről, ezt fogadjátok el. És ezt betű és szó szerint befogadtuk. Persze, hogy vannak részletkérdések, amiket rendezni kell: háziorvos, magánpraxis-állami alkalmazás viszonya, orvosválasztás lehetősége. Én is tudok mondani legalább tíz ilyen részletkérdést, ami fontos, de ezek nemcsak föl vannak írva, ezeken munkacsoportok dolgoznak, haladunk előre, az orvosok véleményére számítunk, és az év végéig ezeket a kérdéseket mind rendezni fogjuk. És akkor végre lesz egy rendezettség. Nem állítom, hogy ez tökéletes lesz, mert majd még ezt be kell járatni. De legalább lesz egy rend, amihez képest lehet viszonyulni. A becsületes orvosok és a rendes betegek tudnak erkölcsi viszonyt kialakítani ahhoz a problémához, hogy ők betegek. És ahhoz, hogy ők ebből kilábaljanak, segítségre van szükségük, és ezért ők fizetnek tb-t, vagy magánellátásban átlátható módon valamilyen díjat. Tehát lesz egy rend, ami lehetővé teszi, hogy erkölcsileg lehessen boldogulni és eltalálni egy olyan nehéz helyzetben, amit betegségnek vagy beteg állapotnak hívunk.

Ön említette, hogy a baloldal itthon nem segíti, az első hullámban sem segítette a védekezést. És úgy tűnik, hogy ezek az álvideók és álhírek nagyon fogékony talajra hullanak Brüsszelben például. Tehát azt látjuk, hogy brüsszeli politikusok egymás után támadják meg Magyarországot, a magyar kormányt vagy akár éppen személyében Önt. És például az a hölgy, az Európai Parlament baloldali alelnöke, ez a Barley asszony legújabban azt mondta, hogy igenis a korrupció jellemző Magyarországon, és akár a miniszterelnök családjában is megtalálható. Szóval nem érti az ember, hogy egy másik német politikus, aki egy kicsit ismertebb, például Angela Merkel 2019-ben, amikor itt volt, Sopronban, a páneurópai piknik évfordulóján, akkor ő mondta azt, hogy Magyarország példaértékűen használja fel az uniós forrásokat. Akkor most melyik politikusnak higgyünk?

Van az Ön kérdésének egy személyes része. Talán ezt rendezzük el először. Ez így megy, én már nem is tudom, hány évtizede. Tehát a baloldal, ha veszélyes embert lát, nem akarok dicsekedni, de az én esetemben erről van szó, akkor megpróbálja levadászni. 1989-ben vettem részt egy zalaegerszegi lakossági fórumon, amelyet megelőző napon ott az akkori kommunisták is tartottak lakossági fórumot, ahol már a kommunistáknak a szónoka azt mondta, hogy nekünk nem olyan fiatal vezetőkre van szükségünk, mint jómagam, aki fehér Mercedessel jön haza Oxfordból. Most ehhez képest az elhasznált banánokat ettem ott éppen, Oxfordban a kis szűk ösztöndíjamból. Már akkor látható volt, a baloldalnak van egy ilyen reflexe, hogy tudja, hogy a jobboldali politikusokat ezzel a váddal kell támadni. És ez már 1989-ben is így volt. És azóta ez így megy.

Nem találtak ki semmi újat?

Nem. És ez hatékony. Mert, ugye, mit gondolnak az emberek erről? Az emberek természetesen mindig magukból indulnak ki. És azt nem tudják persze, hogy most éppen történt-e korrupció vagy nem, de, hogy történhetett volna, az biztos. Ahogy az öreg székely mondja a viccben, amikor megkérdezik tőle: mondja, kend, maga szerint iszik-e a hal vizet? Mire azt mondja: azt nem tudom, hogy iszik-e, de hogy módja volna rá, az biztos. Most az emberek innen indulnak ki. Hatalom, pénzről való döntés, hát biztos! A baloldal jól érzékeli azt, hogy a jobboldaliakat korrupcióval érdemes támadni. Persze az ember aztán kiáll az igazáért, megvédi magát, a végén választást nyert. Én is azért ülök most itt. Tehát ez nem egy istencsapása, amit ne lehetne elhárítani, de egy jól bejáratott rendszer. Most, amikor a németek csinálják ezt, akkor persze nem megrontva a két baráti ország kapcsolatát, arra azért emlékeztetnünk kell, hogy a német nyelvterületen a korrupció nagyobb, mint Magyarországon. Nem vagyunk tökéletesek, na de hát azért bagoly mondja verébnek. Ausztriára, ha rápillantok, vagy itt vannak a németek. Ma tele van, a magyar sajtó talán kevésbé hozza, tele van a világ azzal a botránnyal, mondjuk úgy, hogy világbotránnyal, hogy van egy hatalmas, nagy globális pénzmosási, korrupciós botránysorozat, ennek a középpontjában egy hatalmas német bank áll. Nekem ne mondja senki, hogy ezt senki nem vette ott észre. De a skandinávok is, akik korrupció ügyben okoskodni szoktak, ott bedőlt két-három akkora bank, hogy magával rántott egy csomó kisebbet más országokban is. Pénzmosás. Tehát én nem szeretem, ha a nyugatiak azt a pozíciót veszik fel, hogy ők hibátlanok, például korrupcióban fölötte állnak a világnak vagy legalábbis Közép-Európának, mi, közép-európaiak meg korruptak vagyunk, ez nem felel meg a valóságnak. Egyikünk sem hibátlan, de egyikünk sem eleve bűnös. Tehát a helyzet úgy fest, hogy nem lehet azt mondani, hogy csak azért, mert te német vagy vagy nyugati vagy, te nem vagy korrupt, te meg csak azért, mert közép-európai vagy, az vagy. Tehát ezt el kell utasítanunk. Az ügyeket szépen, egyenként mindig higgadtan végig kell venni, ki kell vizsgálni. És ha valóban Merkel asszony logikáját követjük, hogy a gazdaságban hogyan hasznosulnak a beruházott összegek, akkor azt tudjuk mondani, hogy Magyarország, ha nem is hibátlan ország, de Magyarországon jól hasznosultak. Na, most a nemzetközi támadásoknak persze van egy közös nevezője. Büszkék nem vagyunk rá, de ez is hazánkfiához kötődik. Itt Soros Györgyről van szó. Ha már korrupcióról beszélünk, arról van szó, hogy Soros György megveszi a nyugat-európai politikusokat. Persze lehet azt mondani, hogy nem arról van szó, hogy egy spekuláns, aki egyébként abból keresi a pénzét, hogy másokat tönkretesz, milliószám tesz tönkre embereket, ebből szerez pénzt, magasztos célok érdekében járkál a brüsszeli hivatalok folyosóin, és elvi okokból próbál jó döntéseket kierőszakolni az Európai Uniótól, hanem arról van szó, hogy pénzt akar keresni, befolyást akar növelni, és embereket vesz meg. Ezek parlamenti képviselők, de a bizottságban is ott ülnek azok az emberek, akik így vagy úgy, közvetlenül vagy áttételeken keresztül, konferenciák, ösztöndíjak… Ennek megvan, a korrumpálásnak a nyugat-európai civilizált formája. Ezek mind Soros György tenyeréből esznek. Na, ez a korrupció! Amíg Soros Györgynek ilyen befolyása van az unióban, ki kell mondanunk, hogy az unió korrupt. Ha Soros Györgyöt onnan kiteszik, s ezt a befolyást megszüntetik, akkor mondhatjuk azt, hogy komoly lépést tettünk a korrupció elleni küzdelemben.

Akkor ne is vegyük komolyan ezt a fenyegetését Soros Györgynek, amelyben felszólította az Európai Uniót, hogy büntesse meg Magyarországot?

Arról van szó, hogy bent vannak az emberei, és egy nyílt csata van. Bent vannak az emberei, és kiadta a parancsot. Nézze, ráadásul azért is komolyan kell vennünk, mert a baloldalnak van valami iskolázottsága vagy ősi ösztöne, hogy örömét leli abban, hogyha bennünket megtámadó idegenek, ez esetben például itt vannak ezek a derék németek vagy Jourová asszony, aki egy cseh, akkor a saját fajtájával szemben az idegenekkel fog össze, és azoknak ad igazat. Ez az, ami számunkra, nemzeti érzelmű, jobboldali emberek számára nehezen érthető reflex. De a baloldalnál ez száz évek óta, ez túlzás, de legalább száz év óta kitapintható: saját fajtája ellen az idegenek oldalára áll. Ahelyett, hogy magyarként fogna össze, és próbálná elhárítani a bajt. Ha meg van valami igazság abban, amit az idegenek mondanak, akkor közösen javítsuk ki. De nem ez a reflex, hanem hogy a másik oldalra áll. Jó, hát kinek mi jutott, nekünk, magyaroknak ez jutott.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.