- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-30/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: Már több mint harmincezer magyar kapta meg az oltást, tegnap elkezdték a szociális intézményekben is az ápoltak és az ott dolgozók oltását. A stúdióban köszöntöm Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az operatív törzs ma reggeli üléséről érkezett ide. Mit javasol az operatív törzs, milyen döntést hozzon a kormány a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban?

Jó reggelt kívánok, tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! Egészen pontosan a ma reggeli operatív törzs jelentése szerint 42.549 fő egészségügyben dolgozót oltottunk be eddig. Kezdetben a fönntartás nagyobb volt, ez most változni látszik, más országokban is azt látom, hogy a fönntartások az oltással szemben folyamatosan csökkennek. Így jutottunk el oda, hogy megkezdhettük az idősotthonok lakóinak oltását is, a hét végén pedig minden 150 főnél több idős embernek otthont adó intézményt be tudunk oltani. Az idős otthonban lakóknak körülbelül a 80 százaléka vállalja az oltást, az ott dolgozóknak csak 50 százaléka, itt azért még győzködnünk kellene őket. Bár én is kicsit bizonytalan vagyok, mert mégis ez egy személyes döntés, de szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy az oltások biztonságosak és szükségesek; arra kérem őket, hogy fontolják meg, és inkább igennel döntsenek, semmint elutasítóan. Én is be fogom magam oltatni, amikor sor kerül rám, nekem is van egy, az oltási tervben kijelölt helyem, és amikor az bekövetkezik, vagy elérnek oda, akkor majd látni fogják, hogy ezt én is megteszem. Nyolcvanezer főre elegendő vakcina érkezett eddig az országba, ez kevés. Ezért az operatív törzs úgy döntött, hogy a fennálló intézkedéseket, amelyek az életünket korlátozzák, február 1-jéig meghosszabbítjuk, minden élet számít, és a járvány azért még erős. Most úgy érzem, hogy megfékeztük, de még mindig komoly veszélyt jelent. A középiskolákban is marad az online oktatás, aztán majd február 1-je környékén meglátjuk, hogy hogyan állunk. Most tele van a nemzetközi világ azzal a hírrel, hogy gyorsabban fertőző törzsek is létrejöttek vagy mutálódtak ebből a vírusból, az nyilván gyorsabb fertőzést eredményezhet majd Magyarországon is. Tehát nem tudjuk pontosan, mi lesz, amit tudunk, az, hogy most van egy rendszerünk, amit most már hónapok óta működtetünk, más a mi válságkezelésünk, mint a nyugatiaké, tetszik látni, hogy ott minden héten ilyen intézkedés van, olyan intézkedés van, az ember alig tudja követni, hogy pontosan mik a korlátozások. Mi nem ezt az utat választottuk, mert azt gondoltuk, hogy a kiszámíthatóság bizalmat teremt, tehát van egy korlátozási rendszer kijárási tilalommal és így tovább.

Akkor ez marad?

Az úgy marad, ahogy van február 1-jéig. Az iskolák, az általános iskolák, óvodák nyitva maradnak, a középiskolákban pedig marad a digitális oktatás. A kiszámíthatóság legalább olyan fontos, mint a hatékonyság, nem szeretnénk rángatni a szabályokat, mint ahogy sok országban ezt próbálják, hogy az éppen aktuális fertőzési adatokat követik az intézkedésekkel. Én inkább abban hiszek, hogy legyen egy eredményt hozó, sikeresnek mutatkozó korlátozási rend, és egészen addig, amíg nincs elegendő vakcina, addig ezeket a kereteket tartsuk fönn, és rendezkedjünk be arra az életre, amit ilyen keretek között élni lehet.

Az egészségügyre nehezedő nyomás egy kicsit talán csökkent, és ahogy hallottuk a beszámolókból, azoktól az orvosoktól, ápolóktól, akik beoltatták magukat, hogy felszabadultak, megnyugodtak, nagyon várták már ezt a lehetőséget, hogy élhessenek az oltással. Mit gondol, mikorra tud az egészségügy egy kicsit felszabadulni?

Kórházban ma 5.297 ember volt reggel ― szintén az operatív törzs jelentéséből idézek. Lélegeztetőgépen 372 ember, új fertőzöttek száma az 2.907 és a halottaké pedig 115. Ennél volt nagyobb nyomás is az egészségügyön, de azért ez is jelentős nyomás. Azért több, mint ötezer ember, 115 halott, mindenkinek van családja, rokona, apja, édesanyja, gyereke, szóval ez nagy veszteség az ország számára. Úgyhogy látom azokat a vitákat is, amik arról szólnak, hogy akkor mi a sok, mi a kevés, nekem az egy is sok. De nemzetközi összevetésben most, hogy a 2020-as évet lezártuk, most már van egy aránylag biztos tájékozódási pontunk, mert, ugye, mindenki másképpen tartja nyilván a COVID-fertőzésben elhunytaknak az adattárát. Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a COVID miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a COVID-tól halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni. Most egy lehetőségünk van, én is ezt nézem, hogy véget ért a 2020-as év, tehát meg tudjuk mondani, hogy egy-egy országban, így Magyarországon is, mennyien haltak meg 2020-ban összességében. Azt is tudjuk, hogy mennyien haltak meg 2019-ben, és a kettő közötti különbséget kis korrekciókkal tekinthetjük úgy, hogy az a COVID-áldozatoknak a száma. Ha valaki azt mondta volna nekem a válságkezelés elején, hogy ebben az összevetésben a magyar egészségügy és általában a magyar állam olyan országoknál bizonyul eredményesebbnek, mint Belgium, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Franciaország, akkor aláírtam volna. De ez nem jelenti azt, hogy ez siker, tehát ebben az összefüggésben a siker szót nem szabad említeni egészen addig, amíg egy olyan ember is van, akinek az életét megmenthetnénk, hogyha egyébként meg tudta volna kapni a vakcinát. Mert most már csak karnyújtásnyira van a győzelem, méghozzá a végső győzelem, ennek a neve vakcina, azt kell szerezni. Szerintem nem várni kell a vakcinára, bár az unióban megállapodtunk, hogy majd várunk, és akkor ők majd küldik, de ez olyan lassan megy, hogy azt hiszem, hogy nem várni, hanem inkább szerezni kell vakcinát. Minden kipróbált, más országban már bejáratott vakcinára le kell csapni, ezért tárgyalunk a nyugatiakon kívül az izraeliekkel, a kínaiakkal meg az oroszokkal is, hogyha hátha tudunk vakcinához jutni. Nem könnyű, mert van olyan ország – annak a nevét most nem említettem, nagy ország –, ahol sokat gyártanak, de nem engedik ki például a vakcinákat az országból egészen addig, amíg a saját polgáraikat be nem oltották, amit nehéz nehezményezni. Azért lássuk be, hogy elég logikus viselkedés.

Ez uniós ország?

Nem. Az unióban az a baj, hogy ott szépen beálltunk a sorba, ahogy kell, feliratkoztunk, mi is 17 millió adagra, tehát 8,5 millió ember beoltásához elegendő megrendelést leadtunk. A központ, ― ez Brüsszel ― valamit tárgyalt, és most, akkor ülünk itt, és várjuk, hogy jöjjön az oltóanyag. Ez frusztrál sok mindenkit, én látom a vitákat erről Olaszországban, Németországban, és nekünk sem tesz jót. Én is jobban szeretem, hogy amikor baj van, akkor nem várni kell, hanem cselekedni. Ezért én is kiküldtem a megbízottakat, hogy Kínától Izraelig Oroszországon át mindenhol próbáljanak vakcinát szerezni.

Boris Johnson, ugye, azt mondta, hogy Nagy-Britanniában annyi embert beoltottak már, mint az egész Európai Unióban összesen. Azért tényleg nagyon sok minden megjelenik a sajtóban arról, hogy Németország nyomására Brüsszel azt mondta, hogy jó, hát várjuk meg, hogy ez a bizonyos brit–francia vakcina majd megérkezik, és azért álltak csak később arra rá, hogy megkössék a szerződést a Pfizerrel, nem nyáron, ahogy kellett volna, hanem csak novemberben.

A magyar egy nagyvonalú és lovagias nép, tehát nekünk nem esik nehezünkre elismerni másnak a teljesítményét, nem vagyunk irigyek, a kommunizmus alatt lehet, hogy azok voltunk, de ebből lassan kigyógyulunk. Az irigység egy kommunista betegség szerintem, de én azt gondolom, hogy gratulálhatunk a briteknek, tehát ügyesek, el kell ismerni.

Na, de hol vannak az európai gyártók és a fejlesztések, miért maradnak le?

Ezt a kérdést majd Brüsszelben feltesszük.

Hátha kapunk rá választ. Szó volt arról, hogy úgy tűnik, hogy nő az oltási hajlandóság. Már egymillióan jelentkeztek, regisztráltak az interneten, illetve válaszlevélben a 65 évnél idősebbek. Az orvosok azt mondják, hogy legalább 3 millió embert be kellene ahhoz oltani, hogy valamifajta eredmény látszódjon.

Hogy’ számolunk? Tehát az én fejemben az van, hogy azokat kell elsőként beoltani, az oltási terv is így készült el, akiket elvihet a vírus. Mert persze nem kellemes, aki már átesett rajta, tudhatja, egy ilyen vírussal napokig ágyban lenni, fejfájás, szóval mindenfajta bajok vannak, de ez nem vethető össze azzal a problémával, hogy valaki belehal. Tehát ezért első helyre azokat kell helyeznünk, akik a leginkább veszélyben vannak. És ha mindenkit sikerül beoltani, aki közvetlen veszélyben van, mert vagy krónikus betegség valamelyik fajtájában szenved, vagy mert időskorú, és ezért eleve veszélyeztetett, ha őket sikerül beoltani, akkor tulajdonképpen a legfontosabb kötelességünknek eleget tettünk, megmentettük mindenkinek az életét, akit meg lehetett menteni, már ha beoltatta magát, mert ha nem oltatta be magát, akkor a kockázatot természetesen ő viseli. Nekünk az a felelősségünk, hogy mi annyi vakcinát szerezzünk, hogy mindenki be tudja magát oltatni, aki a leginkább közvetlen veszélyben van. Minden élet számít, vigyáznunk kell egymásra, nem tartunk még itt, nem tudunk most beoltani mindenkit, akinek egyébként a vírus elveheti az életét, ezért továbbra is mindenkit arra kérek, hogy tartsuk be a szabályokat, és vigyázzunk egymásra, különösképpen vigyázzunk a sérülékeny és az idősebb emberekre. És közben ne feledkezzünk el arról, hogy a küzdelemben lássuk a nagyszerűséget is, az orvosok, az ápolónők, az egészségügyi dolgozók nagyszerűségét. Hányszor leírták ezt az egészségügyet? Az egészségügy emberekből áll, ott dolgozó emberekből, ápolónőkből, szakápolókból, orvosokból, professzorokból, és hányszor elmondták, hogy a mi egészségügyünk így rossz, úgy rossz, amúgy rossz? De egy egészségügyi rendszer minősége leginkább a benne dolgozó emberek minőségétől függ. És büszkék lehetünk az ápolónőinkre, az orvosainkra, hiszen az eredmények magukért beszélnek, a számok teljesen világosak. Rengeteg ember életét mentették meg, és rengeteg embernek könnyítették meg a szenvedését, segítették, hogy gyorsabban tudjon átesni a betegségen, és meggyógyulhasson. Hasonlóképpen: ki gondolta volna ezelőtt néhány hónappal, hogy a magyar közoktatási rendszer át tud állni egy digitális oktatásra? Ugye, a középiskolák ma is így működnek. Mert a tanárainkról sem szoktak túl jó véleménnyel lenni mások, vagy gyakran hallok legalábbis kritikát, de nem az oktatási rendszer rossz, hanem az a kérdés, hogy jó tanárunk vagy rossz tanárunk, az összekapcsolódóan oktat-e a többi tanár kollegájával, vagy szigetszerű a tudás, amit átad, és most azt látjuk, hogy azok a tanárok, akiket, mint oktatási rendszert gyakran le szoktak minősíteni, kiválóan átálltak, teljesítenek. Én azt gondolom, vagy a fegyelmezettség szempontjából, nézze meg, hány országban voltak tüntetések a korlátozások ellen, ilyen rendbontás, olyan féllázadás, minden volt. Ehhez képest a magyarok nem boldogok ezektől a korlátozásoktól, egy részük talán egyet sem ért vele, de mindenki belátta, hogy valamifajta rendezettséget kell mutatnunk ahhoz, hogy esélyünk legyen arra, hogy a legkisebb vesztességgel jussunk át ezen a nehéz időszakon. Ez a belátóképesség meg az összefogásra való képesség általában Magyarországon kiemelkedő Európában. Tehát azt akarom mondani, hogy most sok bajunk van meg nyomorúság meg nehézség, halottaink vannak, meg még mindig kétezer fölött van a fertőzések száma, az újaké, de közben lássuk azt is, hogy ahogyan az ország küzd, az elismerésre méltó.

Egyetlenegy dologra még visszatérve itt, a vakcina kapcsán. Ugye, folyamatosan támadják azzal a magyar kormányt Brüsszelből is meg itthon a baloldal is, hogy miért kell Kínával és Oroszországgal tárgyalni vakcinaügyben, miközben arról olvasunk a sajtóban, hogy Merkel kancellár is tárgyal Putyinnal egy közös vakcina gyártásáról.

Nézze, ha várunk, akkor fönnmarad a mostani kiszolgáltatott helyzet. Ezért még egyszer mondom: én hallom ― ezt nevezzük frusztrációnak ― Olaszországtól Németországig azokat a hangokat, sőt nagyon komoly belpolitikai vitákat, amelyek arról szólnak, hogy miért kellett belemenni abba a helyzetbe, hogy ahelyett, hogy az országok maguk szerezték volna be a szükséges vakcinát, ezt rábíztuk Brüsszelre, egy koordinációs rendszerre, ő tárgyal, ő alkuszik, nem tudjuk pontosan, mi zajlik. Megbíztunk abban, hogy ők jobban csinálnák, mint ahogy mi tesszük. Ezért kell gratulálnunk a briteknek, akik, ugye, kiléptek az unióból, ők nem Brüsszelre bízták, hanem maguk tárgyaltak, és jobb állapotban vannak, mint mi, akik egyébként Brüsszelen keresztül védekezünk. És ez nem egy magyar probléma, ez nem kelet–nyugat, nem Közép-Európa–Nyugat-Európa probléma, ez a nyugat-európai országokban vált feszítő kérdéssé. Különösen olyan országokban, ahol egyébként vannak gyártási kapacitások is, nagyobbak, mint Magyarországon. Ott azt kérdik az emberek, hogy de hát itt vagyunk mi, miért nem oldottuk meg mi magunk a problémánkat? És vissza fog ez majd vezetni, csak nem most van itt az ideje, ez a vita ahhoz az alapkérdéshez, hogy csak azokat a jogköröket kell átadni Brüsszelnek, amikről biztosak vagyunk, hogy ott jobban kezelik, mintha mi magunk kezeltük volna. És ez teljesen nyilvánvaló, hogy az a politika, ami az elmúlt években minden Brüsszelnek átadott jogkört kívánt, követelt, megtapsolt, ez egy rossz politika. Van, amit Brüsszelen keresztül kell intézni, és van, amit pedig nemzeti alapon. És sokkal több mindent kellene nemzeti alapon intézni, mint most tesszük, a jogkörök egy részét inkább vissza kellene adni a nemzetállamoknak. A mostani vakcina legalábbis, vakcinamizéria engem erről győz meg.

Napvilágot láttak a legfrissebb foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok. Hogyan értékeli ezt? A baloldal, az ellenzék azt szokta mondani, hogy százezrek veszítették el a munkájukat a válság idején.

Nem mondanak igazat. Tehát persze a vírusra összpontosítok én is, ezzel kelek, ezzel fekszem, de közben azért a gazdaságra is figyelni kell. S több tucatnyi olyan gazdasági döntést hoztunk, aminek látható az eredménye. A valóság az, és az egyetlen olyan szám, amiben megbízok, mert nagyon sokfajta statisztikai adat van a munkaerőpiacról, de amit én nézek, amiben megbízom, amit mindenki másnak is ajánlok, hogy kezelje tájékozódási pontként vagy iránytűként, az, hogy ma Magyarországon mennyien dolgoznak. Ma Magyarországon dolgozik 4 millió 496 ezer ember. Ez 26 ezerrel kevesebb, mint a válság előtt volt. Tehát ma az elvesztett munkahelyek száma 26 ezer. Aki mást mond, szerintem, bár statisztikai zsonglőrködéssel sok mindent lehet mondani, de aki mást mond, az nem a valóságról és nem a valóságos életről beszél. Ez a legfontosabb kérdés, és ez minősíti a válságkezelésnek a sikerességét vagy eredményét. Nagyon kevés ország van a világon, amely úgy vitte keresztül a gazdaságát ezen a vírusfertőzésen, hogy 4,5 millió munkahelyből 26 ezret veszített el. És ráadásul ezt is vissza fogjuk nyerni, mert már visszanyertünk novemberben is többet. Most éppen itt tartunk, és szerintem nem egyszerűen csak visszaállítjuk a korábbi munkahelyek számát, hanem azt meg is fogjuk majd növelni. Tehát több munkahelyet fogunk teremteni, mint amennyit a vírus tönkretett. Sok száz munkahelyteremtő beruházást támogattunk, otthonteremtő programot indítottunk, hatalmas állami beruházási programot indítottunk el, és óriási energiával készülünk, én magam is készülök a válság, a vírusválság utáni hónapokra. Mert nem egyszerűen el akarjuk, el akarom hárítani ezt a válságot, hanem azt akarom, hogy egy kiemelkedően jó éve legyen a magyaroknak a 2021-es év. Az első egy-két hónap döcögni fog még, de utána be kell gyújtani a rakétákat. Én azt szeretném – hogy a jegybank elnök szavait idézzem –, hogyha Magyarország kanyarban előzne, tehát úgy jönnénk ki a gazdasági válságból, hogy versenyképesség és teljesítmény szempontjából meg tudunk előzni olyan országokat is, akik korábban előttünk vannak. Tehát én nem egyszerűen csak azt szeretném, ha visszatérnénk oda, ahol a válság előtt voltunk, hanem hogyha egy kiemelkedően jó évet tudnánk csinálni 2021-ben. Ennek a realitása, az esélye az valóságos.

Na, de hogyan? Mert azért azt látjuk, hogy a turizmus, ami korábban 11-13 százalékát adta a GDP-nek, az most szinte – ahogy Ön szokott fogalmazni – leült, tehát nincsen turizmus. És a baloldali kritika, az egyik az, hogy miért nem a munkabéreket támogatja a kormány, miért kell – szerintük – felesleges beruházásokra költeni a pénzt?

Van egy olyan filozófia, amely ilyenkor inkább a fogyasztást támogatja, és van egy olyan fölfogás, amely a beruházásokat. Én a beruházásokban hiszek. Különösen akkor, hogyha összesen 4,5 millióból 26 ezer álláshelyet vesztettünk el. Ilyenkor jobb a beruházásokat támogatni. Ha lenne egy tömeges visszaesés, amikor valóban százezrek veszítenék el a munkahelyüket, akkor természetesen kellene bértámogatásokat is adni. Megjegyzem: ott, ahol az ágazatok ma nehéz helyzetben vannak különösen is, ott ágazati bértámogatásokat adunk. Például éppen a turizmusnál meg a vendéglátásnál. De összességében a fő irány az én számomra, miközben a bértámogatást sem hanyagoljuk el, a fő irány mégiscsak a beruházások támogatása. Mert munkahely beruházásból van, és munkát adni az embereknek a vállalkozások tudnak, és ők azok, akik beruháznak. Úgyhogy én majdnem biztos vagyok abban, hogy miután nem adtuk fel egyetlen nagy tervünket sem, nem adtuk fel a 13. havi nyugdíj visszavezetésének a tervét, és az első egy heti tételét ennek ki is fogjuk fizetni február elején, miután a valaha volt legnagyobb otthonteremtési támogatást tudtuk megindítani, meg még a sok száz beruházás is meghozza az eredményét, azt fogjuk látni 2021-ben, hogy a magyar válságkezelésnek – legyünk szerények – rendkívül jó esélyei vannak arra, hogy a jól sikerültek közé, az eredményesek közé soroljuk majd a 2021-es év végén. Ez még előttünk van. Tudom, hogy az emberek ma ezt nem látják, meg nem ezt nézik – mert még egyszer – én is úgy vagyok vele, hogy vírussal, tehát a munkaidőm 80 százaléka a vírusról való gondolkodás, cselekvés, döntés, elemzés. Ezért nem látják az emberek a gazdasági intézkedéseknek azt a hatalmas volumenét, amit az elmúlt hetekben meghoztunk. De 2021-ben látni fogják majd.

Annak ellenére, hogy a korlátozások még érvényben vannak?

Kétségkívül az eredményesség mértékét befolyásolja, hogy mikor tudjuk feloldani a korlátozásokat. Ez meg a vakcinával függ össze. Más gazdasági eredményeket kapunk, hogyha, mondjuk, március elején tudjuk az életet visszaengedni a normális kerékvágásba, más eredményt, ha ezt április elején tesszük meg, és megint más, hogyha csak májusban történik ez meg. Tehát a vakcina most ugyan alapvetően egészségügyi kérdés, de a 2021-es év gazdasági eredményességét is döntően befolyásolja.

Hogyan értékelhetjük azt, amit Amerikában láttunk? Hogy ugyan lezárult az elnökválasztás folyamata, de a Capitoliumba, a törvényhozás épületébe néhányan betörtek, és 4 ember meghalt. Ön hogy látja ezt?

Először is: részvétet nyilvánítunk az elhunytak családtagjainak. Ez a dolog emberi oldala. Ha a politika felől nézem a dolgot, akkor azt javaslom magunknak, hogy azt a külpolitikát folytassuk, amit eddig követtünk, vagyis hogy mi nem minősítgetünk egyetlen másik országot sem. Nem szeretjük, ha bennünket minősítgetnek, következésképpen mi sem minősítgetünk más országokat, és nem szólunk bele abba sem, ami most Amerikában történik. Ez az amerikaiaknak a dolga. Szurkolunk nekik, és bízunk abban, hogy sikeresen meg fogják oldani a saját problémáikat. Ezt egy olyan ország vezetőjeként vagy miniszterelnökeként mondom, aki ismeri ezt a problémát. Csak nem jön egyből elő a gondolataink közül, hogy a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal. Hát azért én emlékszem, hogy megostromolták az országgyűlés épületét. Emlékszem azokra a képekre, rendőrsorfallal kellett megvédeni a magyar parlament épületét az erőszakos baloldali tömegtől, ahol ott voltak az ellenzéki politikusok. Meg azt is tudjuk, hogy most is van olyan pártvezető, aki azért áll bíróság elé, mert egy ilyen alkalommal füstbombát dobott, vagy füstgránátot dobott rendőrökre. Tehát azt, ami most Amerikában történt, mi ismerjük.

Ez 2018. december?

Már nem is tudom melyik évben volt. De most nem említem itt a Fidesz székházzal szembeni ostromot, meg ezeket mind hagyom, csak a parlamentről beszélek. Tehát az, hogy a parlamenttel szemben erőszakkal próbálnak csoportok föllépni, ezt a magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg, ezt nem Amerikában látom először. És akkor is úgy voltunk vele, hogy mi, magyarok megoldottuk. Bízom benne, hogy az amerikaiak is majd megoldják.

Magyarországon nem volt haláleset. A rendőrök végtelen türelemmel tudták megoldani a helyzetet.

Nem akarok visszamenni nosztalgikus hangulatba, de azokat a provokációkat, amiket ki kellett ott állni a magyar rendőröknek, azt, ha valakit az ilyesmi érdekel, érdemes újra olvasni, és akkor láthatja, hogy a magyar rendőrök kiválóan teljesítettek. Általában is azt kell mondanom, hogy a magyar rendőrök jó állapotban vannak, kereshetnének többet is, van egy életpályarendszerük, aránylag fiatalok, most legutóbb is kiválóan helytálltak, amikor meg kellett fékezni azt az embert, aki egyébként megsebesített egy rendőrtisztet. Szóval azt kell mondanom, hogyha ma Magyarországra a rendre, közbiztonságra gondolunk, akkor a rendőreinkre gondolunk, és biztos vagyok benne, hogy egy európai összevetésben magasra értékeljük a saját rendőrségünk állományának a teljesítményét és minőségét.

Egy dolgot még kifelejtettem, hogy itt a Modernának a vakcinája, ugye, jövő héten várható, hogy érkezik. Ugyanolyan heti periodikával jön majd az a vakcina is Magyarországra?

Van egy menetrend, hogy melyik gyártó melyik hónapban mekkora szállítmányt hoz majd. Ezek nem boldogító számok, ezek kicsi számok. De mindenki mindig hozzáteszi, hogy ez lehet több is, meg lehet kevesebb is, mert senki nem vállal garanciát arra, hogy valóban éppen annyit szállít, mint amennyit ígér. Tehát én nem kötném a lovunkat ehhez az adathoz meg ehhez a tényhez, hanem inkább körül nyargalunk a világban, és megpróbálunk ezenfölül vakcinát szerezni. Az biztos, hogyha csak a nyugati vakcinákra támaszkodunk, akkor még sokáig, több hónapig kell a korlátozásokat fönntartani. Ha találunk máshol – Izrael, Kína, Oroszország – olyan minőségű vakcinát, amely kipróbált, biztonságos és bevált, akkor föl tudjuk gyorsítani a folyamatot. De csak nyugati vakcinára alapozva ez nem fog menni.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.