- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-9/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: Vészhelyzetet hirdetett ki az Egészségügyi Világszervezet a kínai koronavírus gyors terjedése miatt. Ajánlásokat adnak ki, miközben milliós városokat különítettek el Kínában, repülőjáratokat állítanak le. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Magyarországon milyen intézkedésekre van szükség?

Jó reggelt kívánok! Szokták mondani, hogy az egész világ egy nagy falu, egy világfalu, ebben sok igazság van, és ennek egyik következménye, hogy ami a falu egyik végében történik, az pillanatok alatt átér a másik végébe is. Ezért ebben a világban, ahol most élünk, bármely pontján a Földnek üti fel a fejét egy új, ismeretlen betegség vagy járvány, azt komolyan kell venni a Föld ellenkező pontján is. Most Kínában ütötte fel a fejét egy új járvány, de ezt komolyan kell venni Magyarországon is. Tehát a legfontosabb, hogy ne engedjük elbagatellizálni a dolgot, akkor sem, hogyha ebben a pillanatban egyébként nem tudunk arról, hogy Magyarországon tartózkodna bárki, aki ilyen vírust hordoz. Tehát ma azt mondhatom, hogy baj nincs, de lehet, és miután a kormánynak az a dolga, hogy minden veszéllyel szemben, ideértve a járványokat is, megvédje az embereket, ezért nekünk a legrosszabbra kell felkészülni, az intézkedéseket is ennek megfelelően kell meghozni. Szerdán volt kormányülésünk, ahol a tisztifőorvos asszonyt meghallgattuk. Szerintem ebben az országban sokan tudják, hogy nekünk kiváló szakembereink vannak, jó orvosaink vannak, tehát a járványügyi szakemberek, ha lenne nekik világranglistájuk, akkor azon a magyarok előkelő helyet foglalnának el. Én is ismerem, van egy laboratóriumunk, ami világszínvonalú, és alkalmas arra, hogy minden szükséges vizsgálatot gyorsan végezzen el. Itt nem is az a kérdés, hogy rendelkezünk-e megfelelő orvosszakmai tudással, ráadásul az egészségügyi miniszterünk is egy orvosprofesszor, hanem az a kérdés, hogy össze tudjuk-e hangolni a különböző területeken szükséges lépéseket. Mert itt szükség van idegenrendészetre, hiszen a határon kívülről érkezik a dolog, a határon ellenőrzésekre, ha megvan a vírus, vagy beérkezne a vírus, azonnal azonosítani kell, utána pedig közigazgatási intézkedéseket kell elrendelni. Ezért döntöttem úgy, hogy felállítunk egy operatív törzset, ez azt hiszem, ma reggel fel is állt. Pintér Sándor belügyminiszter úr vezeti, benne van az egészségügyi miniszterünk, az országos tisztifőorvos, akivel egyébként már dolgoztam együtt, amikor a vörösiszap-katasztrófa történt, annak is voltak járványügyi vonatkozásai, tehát egy kiváló asszony, aki szagolt már puskaport, tehát nem először lát nehéz helyzetet. Úgy gondolom, hogy összeszedtük azokat a szakembereket, akik segíteni tudnak a védekezésben, összerendeztük őket egy testületbe, ennek az élére Magyarország legjobb közigazgatási szakemberét, magát a belügyminisztert állítottuk. Tehát úgy érzem, hogy amit a védekezés érdekében meg lehetett tenni, azt megtettük. Még egyszer mondom: most nincsen baj, de lehet, ezért a dolgot komolyan kell venni. Vannak magyarok Kínában azon a területen, ahonnan a fertőzés megindult, úgy tudjuk, hogy nyolcan, ebből heten haza szeretnének jönni, és a külügyminiszter urat hatalmaztuk fel arra, hogy minden szükséges intézkedést hozzon meg, hogy még a héten itthon lehessenek azok, akik haza akarnak jönni.

Még a világszervezet is utalt arra, az egészségügyi, hogy azért a pániktól óva inti az egész világot, mert igen súlyos, akár gazdasági következményei is lehetnek annak, hogyha túlzásba visszük a pánikkeltést.

Igen, de itt az egyensúlyt kell megtalálni, mert pánikot nem kell kelteni, de bagatellizálni sem szabad. Ez egy olyan vírus, ami egyébként úgy is keresztül tud menni az emberen, ha az ember egészséges, és jó az immunrendszere, hogy alig érzi meg, de vannak különösen kitett csoportok. Ugye, az ember általában nem saját maga miatt aggódik egy járvány idején, hanem a gyereke miatt aggódik meg az idős szülei miatt, mert ők azok, akik még nincsenek, vagy már nincsenek a legjobb fizikai állapotban. Ennek a járványnak az esetén, ennél a vírusnál az idősekre kell figyelnünk elsősorban, tehát a legyengült emberekre, a betegekre és az idősekre kell figyelni, őket tudja a legerőteljesebben megütni ez a járvány. Ezt tudnunk kell. A rémhírterjesztéssel meg az a helyzet, hogy az sohasem jó, tehát ha egy országban baj van, legyen az egy természeti katasztrófa vagy épp egy egészségügyi járvány, akkor a legrosszabb, amit tenni lehet, a rémhírterjesztés, mert az összezavarja a védekezéshez szükséges tempós, nyugodt, kiszámítható munkát. Ez is történt Magyarországon, tehát volt rémhírterjesztés. Az igazságügy-minisztert is megkértem, hogy nézze meg, hogy a fellépést, mármint a rémhírterjesztéssel szembeni fellépést megalapozó jogszabályok megfelelőek-e.

Operatív bizottság rendkívüli helyzetre már régóta működik Magyarországon a határvédelem kérdésében. Éppen a héten Röszkénél mindenki láthatta, hiszen felvételek vannak arról, hogy 70-80 migráns hogyan nyomta le a kerítést, és jött be ott a röszkei kapunál. Hogyan értékeli ezt a helyzetet? Milyen megoldásokra van szükség?

Az első dolog, amit érdemes elmondani, hogy láttunk már ilyet, ez sem az első eset, hiszen Röszkénél nagyjából fizikailag azonos helyen, mint most, volt már egy betörési kísérlet. Megpróbáltak betörni Magyarország területére, áttörni a fizikai határakadályokat. Hát, ugye, itt van egy rendszer, tehát ezt most nekem nem kell felfednem, de ha valami esemény történik, akkor bekapcsol minden. Tehát ott sziréna, fényszórók, minden megindul egy pillanat alatt, úgyhogy nem olyan könnyű betörni Magyarország területére, mert nagyon komoly műszaki határzárat építettünk ide. Ennek az esetnek is számomra az a tanulsága, hogy a legjobb fizikai, technikai határzár sem ér semmit, hogyha nincsenek bátor emberek. Ugye, Magyarországon tudjuk, hogy általában a nők a legbátrabbak, itt is erről van szó, hogy áttört ez a 80 ember, és velük szemben állt egy nő, aki egyébként ott szolgálatot teljesített, aki nem elfutott, hanem – gondolom – rájuk kiáltott, aztán miután ez nem segített, elővette a fegyverét, és aztán lövéseket adott le, figyelmeztető lövéseket, amitől a nagy része a betörést megkísérlőknek visszamenekült. Néhányan Magyarországon maradtak, és megpróbáltak továbbhaladni, őket néhány órán belül a rendőrség teljes egészében felderítette, illetve elfogta. Trócsányi miniszter úrnak, akit, ugye, az Európai Unió éppen ezért büntetett meg, amiért mi szeretjük őt, és dicsérjük, neki köszönhető, hogy nemcsak fizikai határzár van, hanem van jogi határzár is, tehát megvannak azok a jogszabályok – ezt még igazságügy-miniszterként ő terjesztette elő –, amelyek segítségével azokat, akik most jogellenesen betörtek Magyarország területére, már bíróság elé is állítottuk. Már ítéletek is vannak, egy év körüli börtönbüntetést kaptak, és ki is fogjuk őket toloncolni Magyarország területéről.

Most nyilván itt megint meg kell erősíteni ezt a határőrizetet, lehet, hogy az élőerőt. Ez nagyon sok pénzbe kerül. Felvetik újra, mint ahogy már többször felvetették az Európai Bizottságnak azt, hogy talán hozzájárulhatna az Európai Unió ehhez a határvédelemhez, illetve ezekhez a költségekhez, amihez eddig még nem járult hozzá.

Mintegy százezer ember tartózkodik a Törökország és a déli magyar határ közötti területen. Ez egy hatalmas szám. Nő a nyomás a határsávon belül is, a védekezés is egyre nehezebb, ezért megkétszereztük a határnál szolgálatot teljesítő katonáknak a számát. Csak januárban több mint 3.000, 3.400-3.500 határ át-, illetve betörési kísérlet történt Magyarországon, a szám pedig növekszik, tehát a migráció, határvédelem kérdése újra előkelőbb helyet harcol ki magának a teendők listáján, mint az elmúlt egy-két év nyugodalmasabb időszakban. Ami a pénzt illeti, természetesen ez egy olyan igény, amit életben tartunk. Eddig mérsékelt sikerrel, zsebpénznek sem nevezném, amit eddig az unió a határvédelem megsegítése érdekében nekünk adott. Az igényt fenntartjuk, mert nemcsak Magyarország határát védjük, hanem ez az Európai Unió külső határa is. Tehát, az a munka, amit mi elvégzünk, az a pénz, amit elköltünk, nemcsak nálunk fontos, nemcsak nálunk kamatozik, hanem az osztrákoknál, akiket mi védünk, a bajoroknál, akiknek mi vagyunk a várkapitányai, Németország egész területén, akiket mi védünk meg a délről érkező illegális európai bevándorlással szemben. Igazán méltányos lenne, ha vállalnának pénzügyi terheket is a vállunkról.

És egyéb politikai felelőssége az Európai Uniónak?

Az uniónak az a politikai felelőssége van, hogy vannak tagállamok, amelyek az unió külső határán helyezkednek el, éppúgy, mint Magyarország, és ellentétben Magyarországgal, nem védik meg a határaikat. Azt mondják, hogy nem tudják, nem akarják – különböző érveket hallunk –, és ott áramolnak befele természetesen a migránsok, akik meg Görögországon keresztül, Törökországból Görögországon keresztül akarnak Európába jutni, azokat a görögök meg átengedik, megérkeznek aztán Macedóniába, megérkeznek aztán Szerbiába és megérkeznek a magyar határra. Itt a politikai felelősség is felvethető természetesen, de most azért küzdök leginkább, hogy az éppen kialakítás alatt lévő költségvetése az Európai Uniónak ne az európai közös határvédelemre akarja elkölteni a pénzt, hanem inkább adja oda a tagállamoknak, akik egyébként sikeresen védik a határaikat. Mi kiszámoltuk, mi negyedannyi pénzből tudunk határt védeni itt helyben, mint hogyha egyébként Brüsszelből szerveznének határvédelmi egységeket. Tehát jobban jár mindenki, hogyha inkább ránk bízzák a határvédelmet, és odaadják az ehhez szükséges pénzt, ahelyett, hogy központi egységeket állítanának fel, amelyeknek a hatékonysága felől inkább kétségeink vannak az ő legjobb szándékaik ellenére is.

Biztonságpolitikai szakértők, akik szintén megnézték a felvételeket, itt a betörésről elmondták, hogy látszik, hogy ez egy szervezett akció volt, és itt újra és újra felmerül az embercsempészek, illetve a különböző nem kormányzati szervek szerepe. Ez ügyben lehet-e valamit tenni?

Nem akarom, hogy azt higgyék, hogy fixálva vagyok Soros Györgyre, mert az ember őrizzen meg valami szellemi rugalmasságot, ne mindig ugyanazt az egyetlen okot keresse az események mögött, de hát csak a vak nem látja, hogy itt arról van szó, hogy a Soros-hálózatnak az emberei szervezik az egész Balkánon a migrációt. Tehát ez igazolt, tehát ha valaki felmegy az internetre, megnézi a Soros által finanszírozott szervezeteknek a honlapjait, az tulajdonképpen egy migrációs tanácsadás. Tehát én mindig mondtam, politikai befolyást akar szerezni ez az ember, ő a világ első számú oligarchája, rengeteg pénze van, a pénzéből befolyást akar vásárolni és világméretű akciókat képes levezényelni, és ezért maffiaszerű fedett hálózati módszerekkel finanszíroz NGO-nak mondott civil szervezeteket, csoportokat, aktivistákat, politikusokat vásárol meg. Igen, ebből van az, hogy Európában, miközben nyilvánvaló, hogy Európa érdeke a migráció megállítása lenne, magán a Balkánon, Magyarországon a Soros-féle szervezetek emberei, Brüsszelben az általa pénzelt politikusok mind arról beszélnek, hogy a migráció jó dolog, és engedjük be a migránsokat Európába. Ezért a brüsszeli politikának ez a vezérlőelve, a viták legtöbbjének háta mögött az a véleménykülönbség húzódik meg, hogy a Soros által finanszírozott bérpolitikusok a migráció mellett vannak, mi pedig a migráció ellen vagyunk. Ők azt akarják, hogy bontsuk le a határkerítést, távolítsuk el a fizikai határzárat, ezek a derék emberek, akik most betörtek, hadd jöjjenek csak Magyarországra, mi pedig azon dolgozunk, hogy őket megállítsuk. Ha valaki megnézi a felvételeket, igazolva láthatja azt, amit én mindig is mondtam, ott nőt meg gyermeket nem lát. Ezek katonakorú, jó fizikai állapotban lévő, megfelelően felkészített és fizikailag jó állapotba hozott, felszereléssel rendelkező emberek. Nem a szél fújta őket ide. Tehát észnél kell lennünk, a határvédelem és a migrációval szembeni fellépés a legfontosabb európai és magyar ügy ma is.

Ha már szóba jöttek a nem kormányzati szervezetek, ezek a szervezetek, mondjuk, például a Helsinki Bizottság évekkel ezelőtt kiadott egy formanyomtatványt, amit csak ki kell tölteni a börtönben ülő elítéltnek, hogyha szeretne állami kártérítést kérni. Ugye, beszéltünk már itt két héttel ezelőtt arról, hogy azt Ön a joggal való visszaélésnek tekinti, hogy 12 ezer ügyben perlik már a magyar államot, és eddig 10 milliárd forintot meg is ítélt a bíróság ezeknek a börtönben ülő embereknek. Most a sajtóban az megjelent, hogy melyek azok az ügyvédi irodák, amelyek képviselik ezeket a börtönben ülő embereket. Például Magyar György irodája 420 esetben több mint 500 millió forintot tudott kiperelni az államból, miközben az ügyvéd úr, ugye, arra hivatkozik, hogy egyrészt ez az ő saját dolga, mert senki ne turkáljon az ő zsebében, másrészt pedig ő már három éve nem is foglalkozik ezzel a dologgal.

Ugye, én harminc éve vagyok parlamenti képviselő, és ha itt az antikommunista ellenállás szervezkedésében eltöltött éveimet is számolom, akkor lassan 35-37 éve vagyok politikában, és 14 éve vagyok miniszterelnök. Az ember azt hiszi, én is egy ideig azt hittem, hogy nekem már újat nem nagyon mondhatnak. Én már annyi mindent láttam, hogy legfeljebb ismétlődhetnek a dolgok, és kiderül, hogy nem. Itt van ez a börtönbiznisz, én még ilyet életemben nem láttam. Tehát az, hogy emberek, akik ügyvédnek mondják magukat, én is jogi egyetemet végeztem, tehát azért ott vannak etikai normák, tehát ügyvédnek mondják magukat, és felépítenek egy bizniszt, és 12 ezer pert indítanak a saját hazájuk ellen Brüsszelben, egy teljesen nyilvánvalóan mondvacsinált ügyben arra hivatkozva, hogy Magyarországon a börtönben kínozzák az embereket, mert erről van szó, kínozzák, a kínozásnak az a formája, hogy nem süt be a Nap, nincs elég négyzetméternyi hely, és így tovább, és így tovább, és ezekre a bűnözőkre hivatkozva ítéleteket csalnak ki, vagy ítéleteket csikarnak ki az európai bíróságon, amelyeket nekünk végre kellene hajtanunk, a pénzt oda kellene adni elvileg a bűnözőknek, egy része oda is kerül nyilván, de 60 százaléka ennek a pénznek az ügyvédeknek a számlájára kerül, és amikor megkérdeztem a kormányülésen az igazságügy-miniszter asszonyt, hogy igaz-e az az állítás, hogy a pénznek mintegy 60 százaléka ügyvédi letétbe került, akkor azt válaszolta, hogy igen, ez igaz, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy börtönbizniszről van szó. Nem tudom, hogy ezek az emberek mire kapták a diplomájukat vagy azon kívül, hogy jogtudással rendelkeznek, a jog mögötti erkölcsi, etikai megfontolások hol maradtak el a tanulmányaikban, ez egy lehetetlen dolog. Ez képtelenség. Én tudom, hogy mindenki pénzből él, meg jobb, ha több pénz van, mint ha kevesebb, meg az ember szeretne többet keresni, mint kevesebbet, meg jobb kényelmesebben élni, mint kényelmetlenül, ez mind igaz, de azért mindennek van határa. Tehát az, hogy 12 ezer ügyet indítanak meg Magyarországgal szemben, ez egy képtelenség. Én a leghatározottabban szeretnék fellépni ezzel a börtönbiznisszel szemben. Most persze az első lépés az, hogy a bűnözőknek vagy a raboknak, az elítélteknek az elhelyezési állapotában annyi változást mindenképpen elő kell állítani, hogy ne lehessen hivatkozni a rossz körülményekre. Ezért most nagy erőkkel fogunk, gyorsan új épületeket megnyitni, alkalmassá tenni és oda elhelyezni őket, hogy ne legyen hivatkozási alap a rossz szándékú ügyvédek részéről Magyarországgal szemben, aztán majd meglátjuk, hogy mit tudunk tenni a már folyamatban lévő ügyek esetében. Elhiheti nekem, hogy nem szívesen fizetek egyetlen fillért sem ilyen embereknek, mert az a pénz, amit oda kell adnunk, az mind az adófizető polgárok tisztességes munkája után befizetett adóforint. Tehát ők nem az államot cselezik ki, nem a kormány zsebéből húzzák ki a pénzt, hanem az Ön zsebéből húzzák ki meg a hallgatók zsebéből, az ő pénzüket veszik el, és osztoznak rajta a bűnözőkkel az ügyvédek. Tényleg nem tudok mást mondani: megáll az ember esze.

Jogszabályváltozás elképzelhető? Vagy az európai uniós szabályokon kellene ez ügyben változtatni?

Sok mindent kellene csinálni, az unióra is ráférne. Nem akarom a hallgatókat ilyen jogi kalandozásokra elcsalni, de arról van szó, hogy a nemzetközi szerződések, amiket Magyarország is aláírt, általános elveket tartalmaznak, és nem is rosszak. A probléma ott áll elő, hogy amikor ezeket az általános elveket bírói ítéletekben a gyakorlattá alakítják át, akkor ott például a négyzetméterszám egy bizonyos mértékét, vagy, hogy nem süt be a Nap, azokat olyan körülménynek tekinti a bíróság, ami az egyezményben szereplő kínzás fogalmát kimeríti, ami egy képtelenség. Tehát nem feltétlenül a nemzetközi jogalkotással van baj, hanem a jogérvényesítéssel és a nemzetközi bírósági gyakorlattal. Ezzel kellene valamit kezdeni, de ez messze túlnyúlik Magyarországnak a lehetőségein és hatáskörén, úgyhogy én nem is vállalkozok erre. Arra figyelek, hogy megpróbáljam az országot megvédeni az olyan joggal való visszaéléssel szemben, mint amit itt a bűnözők meg az ügyvédek összejátszása okoz. Az meg végképp arcpirító, hogy utána meg, egyébként ezek az iskolázott és jogvégzett emberek még erkölcsi érvekkel hozakodnak elő. Tényleg nem tudja az ember, hogy hol él.

Gyöngyöspatán hamarosan elkezdődik az egyeztetés, ha létrejön ugye a tankerület, az önkormányzat és a kártérítést megkapott roma családok között, hogy azt a 100 millió forintot, ne pénzben kelljen kifizetni, hanem oktatásban, továbbképzésben. Azért az érdekes, hogy romaügyi szakértők, mondjuk, a Forgács István vagy Járóka Lívia Fidesz európai parlamenti képviselője is azt mondta, hogy azért itt évek óta nyugalom volt Gyöngyöspatán. Ugye, emlékszünk a tízes évek elejére, amikor ott gárdamellényben masíroztak, és tényleg forrt a levegő Gyöngyöspata körül. Tehát hogy most évek óta nyugalom van, és úgy érzi az ember, hogy ez az ügy megint ürügy lehet arra, hogy a nyugalom megszűnjön. Kinek lehet ez az érdeke?

A tegnapi napon járt nálam a Gyöngyöspata területéért is felelős parlamenti képviselő, most már többedszer is több órát foglalkoztam az üggyel, tehát valamivel mélyebb látásom van a dolog felől, és a konfliktus mögé is be tudtam tekinteni. Szerintem kevesen tudják az országban, hogy Gyöngyöspata egy olyan kisváros, egyébként nem falu, olyan kisvárosa Magyarországnak, ahol a nem romák aránya körülbelül 80 százalék. Tehát ez nem az a hely, ahol a romák többségben vannak, vagy majdnem többségben vannak, tehát nem Borsod bizonyos falvaira emlékeztető állapotok vannak. Itt 80 százalékban nem cigány lakosság él együtt a 20 százaléknyi roma lakossággal. Az a helyzet alakul ki, hogy az elmúlt években az iskolában áldatlan állapotok jöttek létre. Nem küldték be, sok család nem küldte be a gyerekét az iskolába, van, akinek 500 óra hiányzása van. Akit beküldtek, az nem tartotta be a házirendet, itt hol szülők, hol gyerekek fenyegették meg a tanárokat, időnként fizikai tettlegességre is sor került, ha a tanárok próbáltak normális állapotokat létrehozni, akkor megvádolták őket rasszizmussal, tehát áldatlan állapotok voltak az iskolában. Erre úgy reagálnak a nem roma magyarok, hogy miután a gyerekük nem tud rendesen tanulni, mert vagy nem jön be az osztálytársa, vagy ha bejön, akkor randalírozik, hogy szép lassan elkezdték kivenni a gyerekeiket az iskolából. Tehát egy 80 százalékban nem cigány településről a 80 százaléknyi nem cigány lakosság gyerekét viszik el. Az az érzés alakult ki a nem romákban Gyöngyöspatán, hogy ők vannak többségben, és mégis ő nekik kell állandóan meghátrálni, elnézést kérni, velük van a baj, és most még, akik lehetetlenné tették, hogy a gyerekeik rendesen tanuljanak, most még azoknak milliókat kell kifizetni a Soros-szervezetek által indított eljárás eredményeképpen, bírói ítélet alapján, szemben velük, akik rendesen, becsületesen dolgoznak, és csak taníttatni akarják a gyereküket. Úgy érzik, hogy a saját hazájukban egy ellenséges közegben vannak, hogy a saját hazájuknak a jogrendszere, a bírósága, a kormánya nem velük van, hanem valahogy ellenük, és ezt mind eltűri. Erre mondtam azt, hogy hát nem. Mi annak a 80 százaléknyi, tisztességes, munkából élő, a gyerekének rendes oktatást követelő magyarnak az oldalán állunk, akik most Gyöngyöspatán éppen meghátrálásban vannak, és úgy tűnnek fel, mintha valami rosszat tettek volna. Úgyhogy mondtam a képviselőnek, hogy sürgősen fordítsa meg ezt a helyzetet. Az lehetetlen, hogy az embernek el kelljen vinni a saját falujából – ahol egyébként többségben van – a gyerekét egy szomszéd településre iskolába, mert nincs fenntartva a normális oktatás feltételrendszere a saját falujában egy kisebbség miatt. Ez lehetetlen. Azt sem akarom mondani, hogy ez csak etnikai törésvonal, mert a cigányok között is vannak természetesen olyan családok, akik szeretnék, ha rendes iskolába járna a gyerekük, és együtt tudnának tanulni a nem cigányokkal, tudnának is velük lépést tartani, őket is akadályozzák a randalírozók. Tehát ezt az egész helyzetet átfogóan kell megoldani, ezért is kértem fel a képviselő urat, hogy legyen miniszterelnöki megbízott az ilyen és ehhez hasonló eseteknek a felderítésében, és javaslatokat dolgozzon ki számunkra. Nem akarok fizetni természetesen – még egyszer mondom – olyan családoknak vagy olyan szülőknek, akik 500 órát hagyták hiányozni a gyereküket az iskolából. Ha meg bement, akkor pedig kifejezetten az oktatást lehetetlenné tevő magatartást mutatott, miért kellene ezért fizetni, ezt egyetlen ember sem érti, nemcsak Gyöngyöspatán, itt, a stúdióban sem nagyon. Tehát csak azt akarom mondani, hogy ilyen helyzetek abban a Magyarországban, ahol mi élni szeretnénk, meg amilyen országot szeretnénk alakítani Magyarországon, nem fordulhatnak elő. Még egyszer mondom, hogy a tisztességes emberek többsége úgy érezze, hogy őt védekezésre szorítják, és ő hátrál, és neki kell alkalmazkodnia, ez elfogadhatatlan, és szeretném világossá tenni, hogy a tisztességesen dolgozó emberek oldalán áll a magyar kormány. Ráadásul, ahogy Ön mondja, ez megbontott itt valamit, mert az elmúlt években már éppen kezdtek a dolgok elfogadhatóbbá alakulni nemcsak Gyöngyöspatán egyébként, hanem az egész országban. Mert azzal, hogy a cigány közösség számára, amely valóban kilátástalan helyzetben volt, így vettem át az országot 2010-ben, az ország kormányzását a szocialistáktól, hogy a cigány kisebbség kilátástalan helyzetben volt, segélyből éltek, legfeljebb a gyerekszületéstől remélhették, hogy majd segély ágon jön elegendő pénz, de a munkára nem is gondoltak. A közmunkaprogrammal meg a munkahelyteremtő politikánkkal sikerült a cigányokat visszahozni a munka világába, ez egy óriási dolog és éltek is vele. Én hálás is vagyok nekik egyébként. Tehát ha valaki, mondjuk, épp Heves megyéről beszélünk, Gyöngyöspata, ha valaki reggelente jön ott a sztrádán, akkor ezekben a rossz, ütött-kopott Barkasokban láthatja a bent ülő cigányembereket, akik melós ruhában jönnek fel valószínűleg építkezésekre, leginkább alszanak, egy meg vezet, de hát jól láthatóan felkeltek, elindultak, dolgozni akarnak, tisztességes fizetést akarnak, és nyilván fel akarják nevelni rendesen a gyerekeiket. Tehát megindult egy jó folyamat, amit az ilyen ügyek, a Soros György szervezete által provokált ügyek folyamatosan megakasztanak.

Ön levélben gratulált az időközi polgármester-választáson győztes Dézsi Csaba Andrásnak, aki Győrben lesz a város első embere. Ön úgy fogalmazott, hogy nemcsak a Fidesz-szavazókat tudta megmozgatni a jelölt.

Hát az nincsen senkinek a homlokára írva, hogy Fidesz szavazó-e vagy sem, de a számokból legalábbis úgy látom, hogy a polgármester úr több támogatást kapott, mint amit a Fidesz–KDNP egyébként pártlistán kapni szokott, ezért nem indokolatlan talán ez a kijelentés. Szerintem Győr város jó kezekben lesz a következő időszakban. Ugye, egy orvost választottak meg, ráadásul egy szívdoktort, akinek nyilván szívügye a város, de valószínűleg az emberek szíve is szívügye. Tehát egy olyan ember áll a város élén, aki ért az emberek nyelvén, törődik az emberekkel, és ha jól látom, azt is megértette, hogy Magyarország sikeréhez olyan fantasztikusan fejlődő városokra van szükség, vidéki városokra, mint amilyen éppen Győr. Tehát érti, hogy a fejlődést, a gazdasági növekedést fent kell tartani. Én nagyon régóta ismerem a polgármester urat, ős-fideszesnek számít, egy szuverén ember, mindig kitartott a saját, gyakran különbejáratú véleményei mellett, nekem is sok beszélgetésem volt vele, sokat tanultam ezekből a beszélgetésekből. Szerintem ilyen típusú ember kell egy város élére, ráadásul feddhetetlen emberről van szó, és miután erkölcsileg is megroppantunk abban a városban, helyre kell állítani a becsületet, és nagyon remélem, hogy ez sikerül is majd neki.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.