- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: Az európai parlamenti választás levélszavazatait is összeszámolták Magyarországon, így hamarosan jogerőre emelkedik a hazai végeredmény. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Mielőtt értékelnénk a választás eredményét, mit szól ahhoz, hogy 75 éve nem volt ilyen súlyos hajóbaleset a Dunán, mint ami szerda este előfordult.

Megrázza az embert az ilyesmi, mégiscsak egy olyan baleset történt, ahol az utasoknak a túlélésre szinte semmi esélye nem volt, ezt látom a jelentésekben. Úgyhogy szeretném ezúton is a részvétemet kifejezni az áldozatok családtagjainak. Ezt személyesen is megtettem, mert beszéltem a dél-koreai elnökkel. Az ügyben pedig egy mindenre kiterjedő, szigorú és alapos vizsgálatot kértem a hatóságoktól. Pontosan akarjuk tudni, hogy mi történt, és miért történt, és amikor a tudásunk biztos lesz, akkor a vizsgálat eredményéről a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk.

Térjünk akkor rá az európai parlamenti választások eredményére! 52 százalék. Ilyen arányban még nem nyert a Fidesz európai parlamenti választást. Ugyanakkor az ellenzék pedig azt mondja, hogy szavazatokat vesztett.

Mondjuk inkább, hogy majdnem 53 százalék, hiszen 52,5 felett vagyunk. Ha kerekítünk, akkor fölfele. A kicsit is meg kell becsülni, még azt a fél százalékot is. A politikában nagyon nagy küzdelem van az emberek bizalmáért, minden szavazat számít, minden embernek a véleménye nyom a latban. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen kiemelkedő támogatást kaptunk. Én mindig azt mondom, hogyha egy európai térképre néz valaki, akkor nagyon sokat kell keresnie, hogy olyan országot találjon, ahol az egység, amit az emberek egy választáson ki tudnak alakítani, akárcsak meg is közelíti a magyart. Ez egy listás választás ráadásul, ugye, tehát különböző választási rendszerek vannak, amelyek a kormányzás érdekében el tudják torzítani a tényleges arányokat, szinte Európában majdnem minden választási rendszer ilyen, de egy tiszta listás választás, ami nálunk csak az európai parlamenti választáson van, egy másfajta, világos, egyszerű, áttekinthető választási rendszer, ott többet kapni, mint 50 százalék, az közel van a csodához. Nekem a titkos reményem az is volt, hogy több mint minden második ember bizalmat szavaz majd nekünk az európai küzdelmeinkhez, és ezt a bizalmat meg is kaptuk. Hálásak vagyunk érte, és ígérjük, hogy jól fogunk vele sáfárkodni.

Ez a jó szereplés elég ahhoz, hogy érvényre lehessen juttatni azt, amit a magyar kormány szeretne, amivel a választók megbízták? Gondolok arra, hogyha 28 országból 21-ben jobboldali pártok győztek, ez jól hangzik, csak az a kérdés, hogy mindegyik párt bevándorlásellenes-e.

Két helyre érdemes összpontosítani a figyelmünket. Az egyik az Európai Parlament, ahol formálódnak a dolgok, frakciók szűnnek meg, olvadnak össze, képviselői csoportok jönnek most létre. Az új parlament még össze sem ült, tehát itt még sok minden változhat. Ezzel nekem személyesen kevesebb teendőm van, majd az oda megválasztott képviselő hölgyek és urak végzik azt a munkát. Én a figyelmemet arra összpontosítom, hogy a választásnak milyen következménye van a miniszterelnökökre nézve, illetve a mi testületünkre, amit Európai Tanácsnak nevezünk. Ugye, néhány kormányt elsöpört a választás, elsöpörte a brit kormányt, az osztrákot, Görögországban kiírták a választásokat, és szerintem még egy-két kormány térde megbicsaklik majd a következő egy-két hétben, amikor értékelik az eredményeket. Ami érdekes és tanulságos, hogy a Soros-féle alapítványi rendszer, civil szervezetek, liberális médiahálózat által évek óta folyamatosan támadott országok vezető pártjai szerepeltek a legsikeresebben. Ugye, ebben mi vagyunk az első helyen ezzel az 53 százalékot megközelítő eredménnyel, de ott vannak a lengyelek 46 százalékkal, és utána jönnek az olaszok, Salvini barátunk, belügyminiszter úr vezetésével és az osztrákok, akiket mindig azzal vádoltak, hogy összeállt a jobbközép párttal, a jobboldali párttal, és az nem helyes. Tehát a legtöbbet kritizált, a liberális hálózat, liberális maffia által legtöbbet támadott országok vezető pártjainak szavazták az emberek a legnagyobb bizalmat. Ez nagyon fontos tanulság Brüsszel számára, ezt érdemes elemezni majd odakint is, és le is kell vonni a tanulságokat, ideértve a személyi tanulságokat is.

Igen, de hát Brüsszelben a közvetlen demokráciát nem szokták olyan nagyra tartani. Hányszor előfordult az Magyarország esetében, hát jó, volt egy népszavazás, és akkor mi van?

De azért a helyzet mégiscsak úgy fest, hogy egy ilyen választásnál az derül ki, hogyha a Brüsszel által legjobban támadott országokban a legegységesebbek az emberek egy európai választáson, akkor ezek az országok mégiscsak európai országok és európai nemzetek, ezt nem lehet megkérdőjelezni. Másfelől azért Brüsszelben mégiscsak egy nyugat-európai államszövetségi központról beszélünk, és a demokrácia számít, a szavazatok számítanak. Ezt én a mostani saját személyes élményeimen keresztül is mondom vagy megerősítem. Tiszteletet parancsoló győzelmet arattunk, és ezt a tiszteletet meg is kapta Magyarország rajtam keresztül, személyemen keresztül a nekem átadott gratulációk formájában. Tehát nem volt olyan vezetője egyetlen európai országnak sem, aki ne tartotta volna fontosnak, hogy személyesen gratuláljon a választási győzelemhez, amit nem tudok másképpen leírni, minthogy tiszteletet parancsoló, tehát a magyar emberek az európai választáson most kikövetelték maguknak a tiszteletet, és ezt meg is kapták.

Ez a felhatalmazás, amit itthon megkapott a magyar kormány, mit jelentett kedden, amikor először összeültek a kormány- és államfők? Önök tárgyaltak a V4-ekkel, Tuskkal, tárgyaltak Macron elnökkel. Nyilván itt a tisztségviselők személyének a kiválasztása volt a legfőbb kérdés.

Most megkezdődik egy birkózás, aminek az a tétje, hogy 4-5 fontos pozícióban milyen vezetői lesznek az uniónak a következő öt esztendőben. Beszélünk itt az Európai Bizottságról, ami egy ilyen kormányszerű, végrehajtó szerve az Európai Uniónak, beszélünk a tanácsról, a tanács elnökéről, a miniszterelnök tanácsának a munkáját szervező emberről, beszélünk a parlament elnökének pozíciójáról, és van egy úgynevezett kiemelkedő képviselője az Európai Uniónak, aki a külügyi világban képviseli az Európai Uniót, És van, aki szeretné beemelni, van, aki pedig nem szeretné ezt, az az európai jegybank elnökének a pozíciója. Tehát ennek az öt pozíciónak a szétosztásáról folynak a tárgyalások. Tettünk egy lépést előre a kedd éjszakába nyúló, késő esti megbeszélésen. Azt kimondtuk, hogy a különböző pártok által állított csúcsjelöltek nem automatikusan jelöltjei a bizottság elnöki posztjára a miniszterelnököknek. A szabály az, hogy csak mi, tehát csak a miniszterelnökök jelölhetnek a bizottság élére vezetőt, akit aztán a parlamentnek el kell fogadnia. Tehát akit nem jelölünk, az nem lesz bizottsági elnök, erről az első körös vitát megtartottuk, és azt mondtuk, hogy semmilyen automatizmus nincs, tehát attól, hogy valaki csúcsjelölt volt a választási kampány során valamelyik párt listáján, az nem jelenti azt, hogy őt fogjuk jelölni. Azt is mondhatnám, hogy félretettük őket.

Macron elnök is ezt elfogadja, ő is ezt így jónak látja?

Mások nevében nem vagyok felhatalmazva nyilatkozattételre, mert egy ilyen tárgyalássorozat során a vélemények meg szoktak változni, és senkit nem akarok abba a helyzetbe hozni, hogy kiderül, hogy megváltoztatta közben a véleményét. Én mindenesetre tudom, hogy Magyarországnak mi az érdeke. Elég öreg róka vagyok már ott, a brüsszeli dzsungelben vagy a brüsszeli erdőben, hogy tudjam, hogy milyen típusú bizottsági elnök szolgálná Magyarország érdekeit. Ráadásul a felhatalmazásom is nagyon egyértelmű az emberek részéről. Ugye, nekem egy bevándorlásellenes jelöltet kell támogatnom, olyat, akinek nemzeti érzelmei vannak, tehát tiszteli az európai nemzeteket, és olyan embert kell támogatnom, akinek személyesen fontos a keresztény kultúra, és készen áll annak a megvédésére. Ez egy kötött mandátum. Én úgy hiszem, hogy az emberek azt mondták, hogy csak ilyen jelölt mellett szabad kiállni, van is ilyen jelölt a tarsolyunkban, nem is egy.

Barnier úr?

Miután az elején vagyunk még, a nevekről korai beszélni. Részt veszünk ebben a szabadfogású birkózásban, ami a megfelelő jelöltek megtalálása körül zajlik. Azt talán az embereknek itthon, Magyarországon is érdemes tudniuk, hogy nemcsak arról beszélünk, hogy Magyarországnak mekkora a súlya, habár az is jelentős, hanem a V4-ek, tehát a közép-európai országok összeadott súlyával kell kalkulálni.

Velük lehet konszenzusra jutni ez ügyben?

Mi meg vagyunk egyezve. Tehát azt is mondhatom, hogy a keddi tárgyalásaim első fejezete a cseh, a szlovák és a lengyel miniszterelnökkel való találkozó volt, ahol mi megegyeztünk, tehát mi kezet adtunk egymásnak néhány személyi kérdésben, részben negatív döntések, részben pozitív döntések formájában, tehát mi egységesek leszünk itt a személyi döntések során. Mi szeretnénk, ha világossá válna mindenki előtt, hogy az a korszak, amikor a németek meg a franciák mintegy tengelyt alkotva eldöntötték a fontos európai kérdéseket, véget ért. A többi tagállamnak az a lehetősége volt, hogy valahogyan alkalmazkodjon ezekhez a döntésekhez, ez véget ért, mert megjelent a gazdasági teljesítménye okán és a mostani választáson elért jó eredményei alapján is megjelent a közép-európai országcsoport, a V4-ek, amit ugyanolyan súllyal kell figyelembe venni, mint a franciákat, meg a németeket. Hosszú idő lesz, amíg kiharcoljunk a helyünket a nap alatt, és minden döntésben bennünket is ilyen súllyal vesznek majd tekintetbe, de most a személyi döntéseknél ez a folyamat megkezdődött.

Ezek a legfontosabb kérdések, tehát a személyi kérdések eldöntése. Utána kerül sor arra, hogy kiderüljön, hogy a Fidesz melyik pártcsaládhoz tartozik: vagy az Európai Néppárt kívánja ezt a tagságot, vagy sem.

Még ezt megelőzően lesz egy másik fontos pillanat. A jelöltekről való egyezkedés árnyékában össze kell állítani a miniszterelnököknek egy stratégiai forgatókönyvnek, egy stratégiai agendának nevezett dokumentumot, ami a következő öt év céljait tartalmazza. Ez így volt öt évvel ezelőtt is, tehát én vettem már részt ilyen vitában, tudom, hogy zajlik ez. Ugyanis az Európai Unió alkotmánya, illetve alkotmányszerű rendelkezései, az alapszerződése szerint az európai politikának az irányát, annak lényeges tartalmi elemeit a miniszterelnökök határozzák meg, és utána ezt az irányvonalat kell végrehajtania a bizottságnak. Most a bizottság időnként önálló életre kel, és úgy tekint magára, mintha ő lenne a legfontosabb szerve az Európai Uniónak, és olyan önálló kezdeményezéseket tesz, ami elvitatja a miniszterelnökök jogát a politikai irányvonal meghatározására. Ilyenre is láttam már példát. Tehát van itt egy vita, amit úgy lehet megelőzni az előttünk álló öt évre nézve, hogy az elején tisztázzuk, hogy akkor milyen irányba kell haladnia az Európai Uniónak? Sokfajta ország, sokfajta miniszterelnök, különböző párthátterek, különböző személyiségek ülnek ott, akik mást és mást gondolnak Európa jövőjéről, mégis meg kell próbálnunk összeállítani egy olyan programot, amely képes bennünket a következő öt évre egységesíteni. Ez a munka is zajlik. Intellektuálisan is izgalmas, politikailag nagy jelentőségű, Magyarországra nézve is komoly hatása van, de szellemi értelemben is rendkívül izgalmas feladat, az én munkámnak az egyik kiemelkedően szép része. Ha ezzel is megvagyunk, tehát vannak már vezetőink, és van egy irányvonalat kijelölő programunk, akkor jöhetnek a pártkérdések, például az, hogy mi lesz az Európai Néppárttal, mi lesz a szocialistákkal, mi lesz a Fidesszel. Ugye, itt az a helyzet állt elő az Európai Unióban, hogy folytatódott az a tendencia – erre is számítottunk –, hogy az európai politikát eddig meghatározó két nagy párt ereje gyengülni fog, tehát a néppárt és a szocialisták ereje. Korábban ez úgy nézett ki, hogyha a szocialisták meg a néppárt valamiről megállapodott, akkor mindenki annyit tudott mondani, hogy jawohl, vagy értettem, vagy valami ilyesmi, és akkor létrejött a parlamenti többség. De most hiába állnak össze a szocialisták meg a néppárt – a néppárthoz számolva a Fideszt is –, akkor sincsen meg a többség, tehát egy bonyolultabb egyezkedési rendszerre és működési rendszerre lesz szükség a jövőben. Ebben a most átrendeződő bolygórendszerben kell kijelölni majd a Fidesznek a helyét. Onnan indulunk, hogy most mi a néppárt tagjai vagyunk, meglátjuk, hogy a néppárt milyen irányt vesz a következő időszakban, tudjuk-e azt befolyásolni, megfelel-e az Magyarország és a magyar emberek érdekeinek; ha igen, akkor maradunk, ha nem, akkor pedig majd új formációban foglalunk helyet.

Ha már említette az átrendeződést, itthon, Magyarországon az európai parlamenti választások után szintén úgy tűnik, mintha az ellenzékben átrendeződnének az erőviszonyok, és előállt az a helyzet, hogy az MSZP tárgyalásokat kezdeményez a DK-val, hogy újra egyesüljön a két párt. Önnek mi a vélemény erről?

Először is nem lenne, nem tanúskodna jó ízlésről, ha én itt az ellenzéki pártok teljesítményét minősíteném, inkább csak gratulálok nekik a választási eredményhez. Jól van ez így. Talán még ennyit megengedhetek magamnak. Azt láttuk, hogy Magyarországon inkább ellenzékváltó hangulat van, én úgy éreztem az elmúlt években is, hogy a minimálbéremelés, a munkahelyteremtés, a családokat támogató politika, a nemzeti büszkeség, az összetartozás erősítése, ezek olyan kormányzati politikák, amelyeket az emberek támogatnak. Tehát én éreztem a kampány során is, hogy persze aki dolgozik, hibázik is, és mi is lehetnénk ennél sokkal jobbak, de mégis az emberek úgy érzik, hogy a kormány az ő oldalukon van, az ő ügyeikkel foglalkozik, az ő ízlésüknek megfelelő ország berendezésén, megépítésén dolgozik, fontos, hogy az emberek előrejussanak, lehetőséget kapjanak. Szóval minden hiba mellett is az emberek érzik, hogy valami ilyesmin dolgozik a kormány. Tehát én nem számítottam arra, hogy nagy veszteségeket szenvedhetnénk el, inkább titokban abban reménykedtem, hogy erősödni fogunk. És a negyedik európai parlamenti választás volt ez, és a mostani eredményünk sokkal erősebb, mint az öt évvel ezelőtti volt, tehát inkább erősödtünk. Azt éreztem, mert minden demokráciában kell gondolni arra is, hogy mi van, hogyha nincs ez a kormány, akkor valakinek a helyére kellene lépni, ezt hívják ellenzéknek, ezzel viszont elégedetlenek az emberek. Tehát én is úgy gondoltam, hogy inkább ellenzékváltó hangulat van, és az ellenzéken belül okoz majd ez a választás nagyobb átrendeződést, de hogy hogyan és miképpen, engedje meg, hogy arról inkább ne beszéljek, mert az nem az én dolgom. Azt biztosan látom, hogy olyan erők kaptak most nagyobb támogatást, akikkel én már birkóztam eleget…

Régi jó ismerős…

…az elmúlt harminc esztendőben. Miattuk hívtak bennünket vissza meg engem személy szerint is a magyar emberek. Ugye, egyszer én már veszítettem választást Magyarországon, meg a Fidesz is veszített választást 2002-ben, amikor az emberek valami jobbat akartak, mint amit mi nyújtottunk, aztán 2010-ben mégiscsak visszahívtak bennünket. Ez nem véletlenül történt, nem mi lettünk szebbek vagy fiatalabbak, ez nem így szokott lenni. Azért hívtak vissza bennünket, mert tönkretették az országot közben azok, akikre a kormányzást bízták, és akik tönkretették az országot, megduplázták az államadósságot, munkanélküliségbe kergették az embereket, devizacsapdába csalták az embereket, elvették a nyugdíjat meg a fizetés egy részét, most ezek a politikai erők erősödtek meg az ellenzéki oldalon. Mindegy, így döntöttek az ellenzéki szavazók, ez legyen az ő döntésük.

Gazdaságvédelmi akciótervet, egy 13+1 pontos tervet jelentett be Varga Mihály tegnap, merthogy a kormány döntött erről. Amikor olyan jó volt az első negyedévi adat, akkor azért van erre szükség, hogy meg tudjuk őrizni ezt a jó eredményt, akkor is, abban az esetben is, hogyha az európai gazdaságban nem mennek ilyen jól a dolgok, mint itt, ebben a régióban.

Két oka van annak, hogy gazdaságvédelmi akciótervet kellett elfogadnia a kormánynak a szerdai ülésén. Az első, hogy miközben a magyar gazdaság teljesítménye javul és gyorsul, növekedésünk is magas, aközben Európában lassulás figyelhető meg. Tehát ott a gazdasági növekedés üteme lassul, lassacskán elfogy, tehát a magyar gyorsulás egy lassuló európai gazdasági térben történik. Miután ennek a térnek részei vagyunk, itt adjuk el az áruinkat, a szolgáltatásainkat, időnként a munkaerőnket is, tehát ennek a közegnek, ennek a gazdasági térnek az állapota valamilyen formában előbb vagy utóbb, direkt vagy indirekt módon, tompítottan vagy anélkül, de hatni fog a magyar gazdaság lehetőségeire. Miután mi úgy érezzük, hogy jó bőrben vagyunk, az emberek dolgoznak, a minimálbér, az átlagbér nő, én azt látom, hogy az emberek hisznek abban, hogy a munkájuknak van értelme, akarnak előrejutni, a munkán keresztül akarnak boldogulni. Nem mindig szokott ez így lenni Magyarországon. Tehát most van egy növekedési potenciál, egy fejlődési erőforrás a magyar gazdaságban. Hogy ez megmaradhasson, kifejeződhessen, ehhez kell most néhány változást végrehajtanunk. Ez az első oka a gazdaságvédelmi akciótervnek. A másik, hogy Brüsszelben születnek rendre olyan gazdasági döntések, amiket remélem, hogy majd most megváltoztatunk a választásokat követően, de eddig születtek olyan döntések, amelyek kifejezetten előnytelenek a magyar gazdaság számára. Tehát a rossz brüsszeli gazdaságpolitikai döntések miatt is szükségünk van egy gazdaságvédelmi akciótervre, hogy megőrizhessük a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit. Ezért ebben az akciótervben a növekedést elősegítő döntéseket lehet leginkább találni, ezt talán tegnap be is mutattuk, ez 13+1 pontból áll, fejlesztéseket és adócsökkentéseket tartalmazó akciótervről van szó.

Vannak szakértők, akik azt mondják, hogy ez igazán segítheti, ha nem is túl nagy lépésekben, de segítheti a kis- és közepes vállalkozásokat, mert azért mégiscsak nekik van a leginkább szükségük arra, hogy a versenyképességüket növelni tudják.

Nekünk két dolgot kell egyszerre szem előtt tartanunk. Zárójelben mondom: ezt a gazdaságvédelmi akciótervet, aminek az összeállítása azért szellemi erőfeszítést is igényel, ez mégiscsak egy komoly gazdaságpolitikai döntéssorozat, ezt a kampány árnyékában kellett elvégezni. Tehát a mögöttünk hagyott két-három hónap kizsigerelt bennünket. Engem is személy szerint, mert kellett vinni egy kampányt, kellett figyelni az európai ügyekre, és közben dolgozni kellett szépen csendben a pénzügyminiszter úrral meg a kormány érintett tagjaival egy komplett, a valóságban és a politikai vitában is helyét megállni képes gazdaságvédelmi akcióterven. Szóval nekünk két dolgot kell szem előtt tartanunk. Az egyik, hogy szükségünk van arra, hogy a legmodernebb technológiát is magában foglaló beruházások, külföldi beruházások történjenek Magyarországon. Aki ma kimarad a világban mozgó, magas színvonalú termelést és fejlesztéseket végrehajtó tőke befogadásáért folyó versenyből – mert ez a tőke a világban globálisan mozog, a világ egyik sarkától a másikig –, aki itt nem tud magához vonzani ilyen tudást, technológiát, befektetést, az hátrányba kerül a versenyben, azok az országok hátrébb sorolódnak, fejlődésük lelassul, az emberek ott biztosan rosszabbul fognak élni a következő időszakban. Tehát nekünk versenyeznünk kell a modern technológiát megtestesítő beruházásokért. Ezek között már van magyar is, de azért zömében ez még külföldi. De közben nem szabad elfelejtenünk, mi a magyar kormány vagyunk, ez itt Magyarország. Tehát nekünk mégiscsak a magyar kis- és középvállalkozásokat kell az első helyen támogatnunk. Ezért keressük azokat az eszközöket, amellyel a magyar vállalkozásokat segíthetjük. Hiszen a magyar vállalkozások Magyarországon működnek, magyar embereknek adnak munkát, és így a magyar családok megélhetéséhez járulnak hozzá, ezért a gazdaságvédelmi akciótervben számos ilyen intézkedés található, részben adócsökkentés a kis- és közepes vállalkozók számára, részben fejlesztési adókedvezményeket növelünk, részben különböző agrár- és nem agrárgazdaságban működő garanciaalapokba helyeztünk jelentősebb tőkét, akik aztán innen a kis- és középvállalkozások által felvett hiteleknek a garantálásán keresztül tudják segíteni a magyar gazdaság fejlődését. Azért mégiscsak a magyar gazdaság legyen magyar gazdaság, integrálódjunk a világgazdaságba, a külföldi cégek is épüljenek be a magyar gazdaságba, de a meghatározó haszonélvezője a magyar gazdaság működésének mégis a magyar emberek legyenek. Ők pedig leginkább a kis- és középvállalkozások megerősödésén keresztül tudnak nagyobb részt magukhoz húzni a magyar gazdasági fejlődés lehetőségéből. Meg persze csinálunk most még egy dolgot, egy speciális állampapírt fogunk kiadni, egy állampapír pluszt, ami a korábbiaknál magasabb kamatozású. Kifejezetten magyar magánszemélyek vásárolhatják meg, rugalmas is ráadásul, mert a magyar ember azért bízik is az államban meg nem is, tehát szeretne több pénzt kapni tőle, de azért, ha lehet, és baj van, ki akar szállni az állammal kötött pénzügyi megállapodásokból. Hát ilyenek vagyunk mi. Tehát egyszerre kell rugalmasnak és magas kamatozásúnak lenni egy ilyen állampapírnak. Ez azt jelenti, hogy az embereknél most van pénz, minden adat azt mutatja, hogy az emberek keresik a lehetőséget, hogy hová tegyék le a megtakarításaikat. Most azt ajánljuk nekik, hogy vegyenek magyar állampapírt ebben az új akcióban, és itt egy tisztességes kamatot fognak kapni, a pénzük biztonságban lesz, és közben az egész közösség is jól jár. Mert ha nem külföldről kell, és nem bankok által kell finanszírozni a magyar államadósságot, hanem mi magunk, magyar emberek dobjuk össze az állam működéséhez a pénzt, úgyhogy közben egyébként jól is járnak az emberek, mert kamatot kapnak a pénzükért, akkor végül is mindenki jól jár, a közösség is, meg a magyar családok is. Úgyhogy egy ilyen állampapírt indítunk meg. Egy elég komoly reklámkampány mellett köteleztük el magunkat, hogy minden háztartásban tudjanak erről a lehetőségről, mert itt kisebb tételekben is lehet majd állampapírt vásárolni, mint az korábban megszokott volt.

Van még egy percünk. Az egy nagyon fontos kérdés, hogy ezekkel a könnyítésekkel, adócsökkentéssel az ország bevételei is csökkenek. Magyarul elbírja-e a magyar költségvetés, amelyet nemsokára beterjesztenek majd? Elbírja-e ezeket az engedményeket?

Ez egy fogós kérdés, de ez a kérdés végigkíséri a kormány működését, hiszen mi az adócsökkentés kormánya vagyunk, és 2010-ben is, amikor nagy baj volt a magyar gazdaságban, összeomlott gyakorlatilag, akkor mi adócsökkentéseket hajtottunk végre, akkor az ellenzék azt mondta, hogy ezt nem bírja el a magyar gazdaság. Én meg azt mondom, hogyha az adócsökkentéseket jól csináljuk, akkor persze mindig van egy átmeneti idő, néhány hónap, egy-két év, ami nehezebb, most szerintem ez egy néhány hónapos időszak lesz. Ha jól szemeltük ki azokat a területeket, amelyeket megcélozunk az adócsökkentéssel, ha a versenyképességét az országnak javították ezek az adócsökkentések, akkor néhány hónap elteltével a közösség, a költségvetés is több bevételhez jut kisebb adókon keresztül, mint korábban a nagyobb adókkal jutott. Ez azért van így, mert az emberek jobban bíznak egy olyan gazdaságban, aktívabbak egy olyan gazdaságban, ahol azt látják, hogy kisebbek az adók. Ahol magasabbak az adók, ott részben megpróbálják eltitkolni persze, kijátszani az adóhatóságot, meg a szürkezónába húzódzkodnak, másfelől a bizalom is kisebb. Tehát én azt gondolom, hogy most a magyar gazdaságban bízhatnak az emberek, ezért az adócsökkentések egy-két hónapon belül látványos eredményekre is vezethetnek, ha jól csináljuk. Miután eddig néhányszor csináltuk már jól, miért ne hihetnénk abban, hogy ez így lesz, és ha ez így lesz, akkor elérjük a célunkat, ami nem más, minthogy a magyar gazdaság növekedési üteme az Európai Unión belüli növekedés plusz 2 százalék legyen. Ez ambiciózus célkitűzés, de én elérhetőnek tartom.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.