- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszagcimu-musoraban-7/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!”című műsorában

Nagy Katalin: Az operatív törzs üléséről jött Orbán Viktor miniszterelnök ide, a stúdióba. Mik a legfrissebb adatok? Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok! Az operatív törzs így, kora reggelente áttekinti a helyzetet. A pillanatnyi helyzet is érdekes, de engem mindig az érdekel, hogy mi lesz, mert azt kell néznem, hogy az egészségügyi rendszerünk teljesítőképességének a határát mikor érjük el. Most azt tudom mondani, hogy november 21-én a mi elemzésünk szerint kell majd 2.240 intenzív ágy. Az intenzív ágy olyan, amihez van lélegeztető készülék, és ahol a bajban lévő emberek vannak, és az már nehéz helyzet. A kormányt sem kíméli egyébként, meghalt az egyik főtanácsadóm, Szőcs Géza, koszorús költőnk, Isten nyugosztalja! Tehát a helyzet azért komoly. Most mindenkinek van valamilyen tapasztalata, már nemcsak az újságokból értesül, tehát elérte a családot, munkatársat, rokonokat. És van, ahol könnyebben vészelik át, de ne tévesszen ez meg senkit, hogy a családjában, mondjuk, a fiatalabbak gyorsan és könnyen estek át ezen a járványon, mert, mint a mi esetünk és Szőcs Géza barátunk esete is mutatja, azért ez egy súlyos dolog, és ebbe bele lehet halni. És a környezetünkben, immáron a kormány környezetében is ez napi tapasztalat. Tehát november 21-én kell ez a 2.240 intenzív ágy, és december 10-én pedig szükségünk lesz majd 4.480 intenzív ágyra, az ehhez szükséges mennyiségű ápolónőre, orvosra, segítőkre és így tovább. Itt van nagyjából a teljesítőképességünk határa, mert ez a december 10-ei adat, ahhoz tartozik olyan 30-32 ezer ember, aki kórházi ágyon fekszik, és abból 4.480 lesz majd az intenzív ágyon fekvő. Ezt még tudjuk tartani, de ma hoztunk döntéseket, hogyha túlmegy a fertőzés ezen a határon, akkor is legyenek kijelölt helyek, ahol képesek vagyunk megfelelő orvosi ellátást adni, ha kell, akkor a kórházakon kívül is. Ezért aztán a számok miatt napokon belül, sőt órákon belül döntés születhet a halasztható, kockázat nélkül halasztható műtéteknek az átütemezéséről annak érdekében, hogy egyre több ágyat tudjuk felszabadítani. Ezt már egyszer csináltuk tavasszal is. Erről mindig van egy vita, hogy akkor hogyan kell ezt kockázat nélkül vagy annak a minimalizálásával megtenni. Ez egy szakmai döntés, tehát nem politikai kérdésről van szó. Majd mindig megmondják nekünk a járványügyi szakemberek, hogy mikor milyen műtéteket és beavatkozásokat érdemes és szabad átütemezni. Alaposan elemeztük az elhunytaknak a statisztikáit, és azt látom, hogy a meghaltak átlagéletkora 76,1 év. Tehát 76 év fölött van valamivel az elhunytak átlagéletkora, itt található. Ez azt húzza alá, a fiatalokhoz szólok újra és újra és újra, hogy ne keverjék össze a fiatalok a saját egészségügyi állapotukat a szüleik meg a nagyszüleik egészségügyi helyzetével, mert amit ők, akár leráznak magukról, mint kutya a vizet, vagy kisebb megpróbáltatással túlvannak rajta, az elviszi a szüleiket meg a nagyszüleiket, vagy elviheti. Tehát nagyon kérek minden fiatalt arra, hogy ne csak magára, hanem a szüleire és a nagyszüleire is gondoljon, hiszen a meghaltak, a fertőzésben meghaltak átlagéletkora 76 év fölött van, és nem pótolhatók a szüleink, meg a nagyszüleink. Amikor még megvannak, akkor az olyan természetes érzés, amikor az ember meg árván marad, akkor meg érzi, hogy ez egy pótolhatatlan veszteség. Tehát itt figyelmet, fegyelmezettséget és belátást szeretnék kérni a fiataloktól. Ha a fertőzésnek a település szerkezetét nézzük, akkor mai jelentésben azzal szembesültem, hogy van Magyarországon 3.230 település, és már csak 700 olyan településünk van, ahol nincs jelen a járvány. Az összes többi helyen megjelent. 98 óvodát kellett bezárnunk. Van hét olyan iskola, ahol elrendeltük a szünetet, ott semmiféle oktatás nincs, tehát nem tudták megszervezni a digitálist sem. Tehát hét iskola diákjai oktatáson kívül vannak most. Van 23 olyan iskolánk, ahol távoktatás van, tehát bezártuk az iskolaépületet, de távoktatás van. És van 78 olyan iskolánk, ahol vegyes oktatás zajlik: fizikai jelenlét is van meg digitális is. Megpróbáljuk nem bezárni az iskolákat, ameddig csak lehet.

A WHO is ezt javasolja…

Mindenki ezt javasolja. Fölméréseket is végzünk rendszeresen. Próbálom szondázni a vélemény alakulását. Meg volt egy nemzeti konzultációnk is, tehát mindenki azt szeretné, hogy ameddig lehet, tehát az ésszerűség határáig tartsuk nyitva az iskolákat, 7 hét van hátra a szünetig, a téli szünetig, addig kellene kibírni. Nem olyan egyszerű mérlegelés ez. Tegnap is hallgattam meg professzorokat, ma meg az operatív törzsön egészségügyi szakembereket is. Ugye, ha bent vannak az iskolában, akkor valamifajta rendezett kontroll alatt vannak a diákok. Középiskolásokról beszélek. Ha nincsenek bent az iskolában, ismerve őket, meg visszaemlékezve a saját fiatalkorunkra, az nem azt jelenti, hogy otthon fognak maradni. Tehát azt kell mérlegelnünk, hogy az iskolában kontroll alatt tanulás jelent-e nagyobb járványügyi kockázatot, vagy pedig az, hogyha azt mondjuk, hogy ne is jöjjenek be, és akkor lesz, ami lesz. Még egyszer mondom: a biológia működik, és ilyenkor ebben az életkorban az ember megy. Úgyhogy nehéz dilemma ez, de folyamatosan értékelik a szakemberek ezt a kérdést, és tesznek javaslatot a döntésekre. Van egy másik vita, hogy hogyan kell beszélnünk a járványról. Egyre több olyan orvossal beszélek, aki azt mondja, ha nem is pontosan ezt a kifejezést használja, hogy rá kell ijeszteni az emberekre, hogy a helyzet komolyságára rádöbbenjenek, de én nem szeretném ijesztgetni a magyarokat, nekem más képem van a magyarokról. Nem kell őket megijeszteni, őszintén és komolyan kell beszélni. Tehát a helyzet nehéz, egyes helyeken súlyos, ugyanakkor az esélyeink jók, képesek vagyunk arra, hogy kezeljük a helyzetet, és hősiesen dolgozó, megismétlem újra és újra, világszínvonalú orvosaink és ápolónőink vannak. Miután tavasszal semmink nem volt, mikor a járvány beütött, és mégis sikerült, mert összefogtunk, most ősszel, amikor már mindenünk van, mert fölkészültünk a nyáron, ha összefogunk, és betartjuk a szabályokat, és támogatjuk egymást, akkor újra együtt, de csak együtt, újra sikerülni fog. Ez nagyjából az a jelentés, amit az operatív törzstől ma reggel kaptam.

A múlt héten azt mondta, hogy hétfőtől új világ jön, mert hogy szigorításokat vezetnek be. Van-e tapasztalat arról, hogy ez valóban meghozta az eredményt? Illetve mondják-e a szakemberek, akár a járványügyi, akár az egészségügyi szakemberek, hogy újabb szigorításokra lenne szükség?

Folyamatosan mérlegeljük szigorításoknak a lehetőségét. Egyébként azt gondolom, hogy nagyot változott a világ hétfő óta. Tehát látom a maszkviselés szabályainak az általánossá tétele után, hogy betartják az emberek. Azt nem állítom, hogy mindenki, azt sem mondom, hogy minden intézmény betartja, de jobb az arány, mint amire számítottam. Meg azt megértették például a boltok meg egyéb intézmények, szórakozóhelyek, éttermek működtetői, ha nem tartják be a szabályokat, akkor egyetlen választásunk marad, hogy bezárjuk. És nem fogunk habozni, van hozzá elég rendőri kapacitásunk, az ellenőrzések szúrópróbaszerűek, de folyamatosak, és abban a pillanatban, ha úgy látjuk, hogy nem tartják be a szabályokat, be fogjuk zárni a mozit, a színházat, az éttermet, mindent bezárunk, ahol nem tartják be a szabályokat. De ez úgy látom, hogy – még egyszer mondom – őszintén és komolyan kell beszélnünk egymással, ezt az emberek megértették. Tehát van egy kis slendriánság általában a magyar állam működésében, ez a történelmi tapasztalata az embereknek, hogy nem mindig kell teljesen komolyan venni azt, amit az állam mond. Most mindenkit kérek, hogy ezt a rossz szokásunkat mi, magyarok tegyük félre. Most komolyan kell venni. De hétfő óta úgy látom, hogy exponenciálisan nő ez a gondolkodásmód és magatartás, hogy igen, ez most egy olyan szigorítás, egy olyan intézkedéssorozat, amit nemcsak kihirdettek, nemcsak érdemes komolyan venni, hanem nincs más választás. Komolyan kell venni. Vagy betartják, vagy nem. Ha nem tartják be, zárunk. Na, most mindig van egy mérlegelése annak, hogy mit és hogyan kell zárni. Van egy primitív gondolkodásmód, ezt én igyekszem elkerülni, bár csábító, hogy úgy állítsuk fel a kérdést magunknak, hogy most akkor egészség vagy gazdaság. De én nem osztom ezt a „külön egészség, külön gazdaság” megközelítést. Nem is szeretnék ebbe a csapdába belelépni. Ember van, az embernek van egészsége, az embernek van gazdasága, az embernek egészségesnek kell maradnia, ha beteg, meg kell gyógyítani. Közben meg élnie kell, valamiből élnie kell. El kell tartani a családját, el kell tartani a gyerekeit, enni kell adni nekik, pénzt kell keresni, dolgozni is kell. Ez nem gazdaság versus egészségügy. A teljes embert kell nézni és az egész életet. És ennek megfelelően kell meghozni a döntéseket, hol egészségügyieket, hol gazdasági természetűeket. De amire koncentrálunk, amit nézünk, amit szem előtt tartunk, az mindig a teljes ember, annak az egész élete. Nincsenek matematikai szabályok, társadalomismeret, emberismeret, filozófiai meggyőződés, emberszeretet, keresztény kultúra, ezek segítenek bennünket a döntéseinkben. A szakmai, hideg, racionális szakmai vélemények mellett, de itt emberi döntéseket kell hozni, nemcsak emberi életekről döntünk, hanem a vezetői döntéseink is most emberi döntések.

A kormány benyújtotta a parlamentnek a rendkívüli jogrendről szóló javaslatát. 90 napra, három hónapra kér felhatalmazást a kormány. Hogy látja most, hogy van határidő, ugye, szemben a tavaszi kéréssel? Ellenkezni fog az ellenzék?

Miért került erre sor? Végignéztem az elmúlt két hétben azt a parlamenti vitát, ahol azt kértük, hogy a szabályokat be nem tartók, tehát maszkot nem hordók, egészségügyi távolságot nem tartók esetében szigorúbb büntetéseket lehessen kiróni. Két hétig tartott ez a vita. Holott nekünk azonnal kellett volna, hogy az intézkedéseinket, illetve azok be nem tartása következményeit szigoríthassuk és feszesebbé tehessük. A vita két hétig tartott, és két hét után nem szavazta meg az ellenzék a szigorítást. Most ennek így nincs értelme. Tehát mi a szabadságharcos nemzedékhez tartozunk, tehát a parlament nekünk szent. Volt kommunista parlament, az nem parlament volt, hanem valami gyülekezet; ami most van, az a választott demokratikus népképviselet számunkra szent. Tehát én a parlamentet kikerülhetetlennek tartom. Ez egy alkotmányos, parlamentáris világ, amiben mi élünk. Harminc éve vagyok parlamenti képviselő, megtanultam tisztelni minden hibájával együtt is a magyar parlamentet, de vannak esetek, amikor gyors döntésekre van szükség. És a parlamenti menetrendnek a lassúsága, különösen, ha az ellenzék nem segít, sőt nem csak, hogy nem segít, hanem hátráltatja a védekezést, akkor súlyos következményekkel járhat. Ha a járvány gyorsan terjed, akkor gyors döntések kellenek. Ezért bár a parlament ülésezni fog, persze majd megint a libernyák világban mondják, hogy diktatúra, bezártuk a parlamentet. Ez nem igaz, a parlament folyamatosan ülésezni fog, folyamatosan tárgyalni fogja az elé kerülő törvényjavaslatokat, de a parlament ülésezésével párhuzamosan megvan a joga a kormánynak arra, hogy olyan kérdéseket is eldöntsön, amelyeket a normális esetben egyébként csak törvénnyel lehetne szabályozni. Ez a rendkívüli jogrend. 90 napra kértük, nem azért, mert az ellenzék a múltkor azt mondta, hogy kér egy határidőt, hanem a múltkor is azért döntöttünk határidő nélkül, mert nem tudtuk, hogy mikor lesz vége a járványnak. És ha nem tudod, hogy mikor van vége a bajnak, akkor nem kell határidőt kötni a jogosítványaidhoz. Most azonban látjuk. A nagyesküt még nem teszem le, de az alagút végét azt látjuk, egyre megbízhatóbb híreink vannak a vakcinákról. Az európai vakcináról, ott minden vakcinafejlesztési programban részt veszünk, a kínai, az orosz, az izraeli vakcináról is megbízható híreink vannak, tehát be tudjuk lőni az időtávot. Ezért mondjuk azt, hogy 90 nap múlva más lesz a helyzet, mert valamilyen vakcina, valamilyen mennyiségben rendelkezésre áll. Majd akkor döntünk, ha meg kell hosszabbítani a rendkívüli jogrendet 90 nap után, ha szükséges. De most úgy látom, ha jó szél fúj, jó szerencse van, és a Jóisten is megsegít bennünket, akkor ez a 90 nap elegendő lesz. Ezért mondunk most 90 napot.

A múlt héten a megdöbbentő francia terrortámadásról beszéltünk, most eltelt egy hét, és itt van a bécsi terrortámadás, ami hétfőn történt, és megdöbbentő, mert, ugye, a magyar határtól, Hegyeshalomtól 75 kilométerre van az osztrák főváros.

Soprontól pedig csak harminc egynéhányra, ha jól számolok. Tehát ez már itt van a hónunk alatt, vagy a szomszédban történt. Nem is a szomszéd országban, hanem lassan a szomszéd faluban vagy szomszéd városban. Nézze, most a járvány köti le a gondolatainkat, az az igazság, de ezek a figyelmeztető lövések, mert ezek a merényletek figyelmeztető lövések, emlékeztetnek bennünket arra, hogy a járványon kívül másfajta veszélyek is fenyegetik az európai embereket. Tehát egyszerre kell most a kormánynak döntést hozni, mondjuk, arról, hogy ingyenes a parkolás, meg hogy, mondjuk, a tömegközlekedési járatokat sűríteni kell a csúcsforgalomban, meg rendelkezni arról a terror éjszakáján, hogy a TEK azonnal vonuljon ki oda, az országhatárra, és ha szükséges, antiterrorista akciókat, szűrési rendszert, miegyebeket vezessen be. Most ilyen idők vannak. Hol a járvány, hol a terroristák. Most is ezt tette a TEK egyébként, amiért hálás vagyok, hogy a lehető leggyorsabban álltak az emberek rendelkezésére, és tették a dolgukat. Megnyugtató volt, amit tapasztaltam. Tehát itt ez régi-új fenyegetés a járvány mellett. Én mindent megtettem annak érdekében, hogy Európában, ahol csak lehetett, elmondjam, hogy vegyék le a szemellenzőt. Tehát az a gondolkodásmód, hozzáállás, amivel a migrációt sok ország vezetője szemléli, az öngyilkosság. És kérek mindenkit, hogy lássa be Magyarországon is és külföldön is, hogy Európa jövőjének szempontjából a bevándorlás nem megoldás, hanem maga a probléma forrása. Tehát miközben sokan azt gondolják, hogy a bevándorlással megoldanak valamilyen problémát, munkaerőhiányt, demográfiát, vagy esetleg a sokszínűség gyönyörködtet, és még szebbé is teszi az országokat, vannak, akik ilyeneket gondolnak, a bevándorlás semmit nem old meg, de maga lesz a baj forrása. Most Magyarország nem szeretne belelépni ebbe a csapdába, ezért küzdök. Ugye, most legutóbb megint kötelezettségszegési eljárást indítottak velünk szemben pont amiatt, amiből a baj lett most Bécsben, meg baj lett korábban Párizsban, Franciaországban. Miről van szó? Ugye, a magyar rendszer nem teszi lehetővé, hogy egy migráns belépjen Magyarországra, itt adja be a menekültügyi kérelmét, majd az európai szabályok miatt egy idő után, mint a többi országban is, ki kell őt engedni. Nem lehet őrizetben tartani, és akkor megindul Európába, és akkor eljut, mondjuk, Nizzába, mint legutóbb is történt. A magyar rendszer olyan, hogy menekültügyi kérelmet a bennünket körülvevő ország nagykövetségén lehet beadni. Azt elbíráljuk, aztán megmondjuk, hogy jöhet vagy nem. És ha nem jöhet, akkor nem jöhet, nem léphet be. Ez egy jobb rendszer. Ezt a brüsszeli blablában külső hotspotnak nevezik, hogy kívül kell tartani az elbírálásig a kérelmezőt, és csak ha megadtuk az engedélyt, akkor léphet be. Így lehet elkerülni, hogy százezerszám legyenek bevándorlási kérelmük elbírálása alatt álló migránsok, akik majd vagy igen, vagy nem választ kapnak, de közben szabadon mozognak és cselekednek Európában, és lesznek egyébként a terrortámadások elkövetői is. Ezt mindenképpen meg akarjuk akadályozni. Ez a mi szabályunk. Ezt Brüsszel megtámadta, mármint a bizottság, a brüsszeli bürokraták ezt megtámadták, és a brüsszeli bürokraták támadása oda vezetett, hogy most egy bíróság elé kell mennünk. Majd lesz valamilyen döntés. Mindenesetre küzdünk most a jog eszközeivel, és nem változtatunk a gyakorlaton, és nem is nagyon fogunk, azt hiszem. Most így áll a terrorhelyzet, adjunk hálát a Jóistennek, hogy Magyarországnak olyan történelme van, amely viharos ugyan, de komoly tanulságokat hordoz a számunkra. Ugye, ez egy keresztény ország, akkor is, ha nagyon sok ember elvesztette a közvetlen élő hitbéli kapcsolatát a Jóistennel, meg nem tartozik keresztény közösséghez, se protestánshoz, se katolikushoz, se zsidó közösséghez, de ennek ellenére ennek az országnak a kultúrája keresztény. És pontosan tudjuk, hogy ennek a kultúrának van egy kisugárzása, amely nem tűri a terrort, nem tűri az erőszakot, nem engedi, hogy bárki elvehesse más embernek az életét. És ez a kultúra rendezi be a mi életünket. Ezért élünk békében, és ameddig lehet biztonságban. És nekünk az a dolgunk, a kormánynak az a dolga, hogy ezt a békés, biztonságos állapotot, amit csak a keresztény kultúra tud a számunkra garantálni, ezért fenntartsuk. Ezért a biztonságunk érdekében is kell védenünk a keresztény kultúrát, ezért is került bele az alkotmányba, és ezért kötelessége a kormánynak a keresztény kultúra és azon keresztül a béke, biztonság védelme Magyarország területén. És ebből egy jottányit sem fogok engedni.

Az Európai Parlament a héten a német soros elnökséggel egy ilyen előzetes megállapodást kötött arról, hogy mégiscsak jogállamisági kritériumokhoz fogják kötni a kifizetéseket az elkövetkező hétéves költségvetés keretében, illetve most a gazdasági segítség csomagban. Mi erről a véleménye?

Az a véleményem, hogy Magyarországon és Európában is minden felelősen gondolkodó politikusnak, de talán minden embernek is elsősorban a járvánnyal kell foglalkoznia. Tehát a politikai és ideológiai vitáknak nincs szezonja. Ezek lehetnek fontosak, ezt nem tagadom el, filozófiailag izgalmasak is, de ezeknek nem most van az idejük. Most baj van. Az európai gazdaság fejre állt, talpára kell állítani újra, és a járvánnyal szemben meg kell védeni az embereket. Ma ez számít. És én ezért azt gondolom, hogy az a feladatunk, hogy minél gyorsabban juttassuk el, most pénzről beszélünk és a gazdasági válságkezelő csomagról meg a költségvetésről, minél gyorsabban eljuttassuk a szükséges forrásokat azokhoz az országokhoz, amelyek már térden állnak, vagy legalábbis nagyon komoly bajban vannak. Itt a déli országokról beszélünk elsősorban. Magyarországot ez kevésbé érinti, mert Magyarországnak a következő két évhez szükséges, a gazdaság működéséhez szükséges pénzügyi források a következő két évre rendelkezésre állnak. Akiket érint a halogatás, a fölösleges politikai viták okozta időveszteség, azok a déli államok. Ezért a vitákat félre kell tenni, és a pénzt oda kell adni azoknak, akiknek szükségük van rá, hogy kisegíthessék a gazdaságukat meg a saját állampolgáraikat abból a gazdasági bajból és katasztrófából, ami felé egyébként tartanak.

Igen ám, de a fukar államok lehet, hogy megteszik majd Magyarországot vagy Lengyelországot bűnbaknak, és ezt mondják a déli tagállamoknak, hogy lám, azért nem kapjátok meg a segítséget, a közvetlen pénzügyi segítséget, mert ez a két állam nem hajlandó elfogadni ezt a kritériumot.

Csúnya, magyar nyelv szempontjából csúnya, de pontos válaszom erre, hogy szokva vagyunk. Tehát az, hogy hol ki mit mond rólunk, nézze, én már túl vagyok azon, eladósorban lévő lányokat ez izgathatja, de én már ezen túlvagyok. Tehát, hogy hol ki mit mond, meg a Soros Györgynek a tenyeréből etetett újságírók meg politikusok mit mondanak, hát ez, ha megengedi, minden tiszteletem ellenére is olyan nagyon nem hoz lázba, vagy nem okoz álmatlan éjszakákat. Teszem a dolgomat, aztán kész, akármit is mondanak. Magyarország nem zsarolható ország természetesen, a jogállami vitáról pontosan tudjuk, hogy bár a szó ezt sugallja, hogy jogi, ez nem jogi vita, ez egy politikai vita. És a politikai viták mögött Európában mindig a migráció húzódik meg. Soros négy éve elmondta, leírta, olvasható, hogy ne adjanak semmilyen költségvetési támogatást azoknak, akik nem engedik be a migránsokat. Pont. Ez ilyen egyszerű. Nem fogjuk beengedni a migránsokat, ami pénz jár nekünk, ahhoz hozzá fogunk jutni, a következő két évhez szükséges forrásaink pedig rendelkezésre állnak. A déli államokat pedig meg kell segíteni, és oda kell nekik adni a pénzt, amilyen gyorsan csak lehet.

Amerikában elnökválasztást tartottak, még nem tudjuk a végeredményt. Mi a véleménye arról, nem furcsa, hogy a szabadság földjén Amerikában ezerszám szavaznak halott emberek nevében?

Nézze, először is adjuk meg a tiszteletet az Egyesült Államoknak, és ne essünk abba a hibába, amibe ő néha bele szokott esni, hogy minősítget másokat. Mondjuk, Magyarországot. Bár Trump elnök ettől tartózkodott, de a korábbi demokrata kormányzatoktól ez nem volt idegen. Hogy úgy tekintettek Amerikára, mint valami morális mércére, és erről a magaslatról beszéltek másokkal, másokhoz, másokról. Ennek most vége van, tehát egy ilyen választás után, azt hiszem, hogy ezt az igényt zárójelbe is tehetjük, akárki is legyen az elnök. Ne viccelődjünk. Ha olyasmik történnének Magyarországon, mint amik most ott, akkor itt nem is tudom, leszakadt volna az ég. Tehát ez elképzelhetetlen, de nem akarjuk minősíteni az Egyesült Államokat, mert az ő dolguk. Az ő vezetőjüket ők választják meg, az amerikai nép vezetőjét az amerikai polgárok választják meg, ebbe mi nem tudunk beleszólni. Egy dolgot tudunk tenni, meg is szoktuk tenni, világosan elmondjuk a véleményünket az amerikai–magyar kapcsolatokról. És itt az a helyzet, hogy Trump elnök egy olyan elnök, aki Magyarország barátja. A magyar külpolitika arra épül, mióta én vagyok érte felelős, hogy barátokat gyűjtsünk a világban, tehát mi nem ellenségeket gyűjtünk, ezért nem is minősítgetünk senkit. Nem akarunk sem morális, sem politikai ítészek lenni semmilyen ügyben. Minden ország szuverén. Majd elrendezi a saját dolgát, ez alapvetően a saját népükre tartozik. Azt tudom mondani, hogy mióta Trump elnök vezeti az Egyesült Államokat, a magyar–amerikai kapcsolatok a valaha mutatott legjobb formájukat futják. Ez nem volt korábban így. 2015 óta, azt hiszem, 2016-ban lépett hivatalba az elnök úr, 2015-ös adatom van, azóta 20 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi termékforgalom. Működik Magyarországon 1.700 amerikai vállalat, és ez több, mint ezer, ez 1.700 vállalat. Több, mint 100 ezer magyar embernek ad munkát, tehát ennyi családnak biztosít kenyeret. Ha megnézzük az 50 legnagyobb, a világban jegyzett nagy amerikai vállalatot, abból 40 Magyarországon is működik. Most a napokban távozott Cornstein nagykövet úr, kiváló munkát végzett, Trump elnök támogatásával, és fellendítette az amerikai–magyar kapcsolatokat. Ezt kellene valahogy megőriznünk a jövőben, függetlenül a választás eredményétől. Én ezért mindig is Trump elnök úr mellett álltam, az eredmény meg lesz, amilyen lesz. Az amerikai nép joga, hogy eldöntse, hogy ki kormányozza Amerikát. Zárójelben mondom, az meg a magyarok dolga, hogy kik és hogyan kormányozzák Magyarországot.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.