- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-balogh-teszta-zrt-uj-gyaranak-avatasan/ -

Orbán Viktor beszéde a Balogh Tészta Zrt. új gyárának avatásán

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Balogh Család! Tisztelt Vezérigazgató Úr! Tisztelt Polgármester Úr!

Írtam egy rövid kis köszöntőt, de az előttem szólók formabontó megoldásokat választottak, és én is csatlakozom hozzájuk, mert eszembe jutott néhány dolog, és azt gondoltam, hogy talán ezeket most itt elmondanám Önöknek.

Először is megragadott a kisfilm, amit mindannyian láthattunk, mert ravaszul azt a benyomást keltette, mint hogyha egy gyárról szólt volna meg egy kisvállalkozás történetéről, de ha alaposabban mögé néznek meg belegondolnak, ez Magyarországról szólt. Szóval így kezdődött ez 1990-ben, a kommunizmus után innen indultunk. Garázsokból, sufnikból, a jó ég tudja pontosan, honnan volt erő, a cihában valami maradék, szóval a semmiből kellett megindulni, és a semmiből jutott el Magyarország oda, hogy most itt állunk harminc évvel később, és egy ilyen gyárat adhatunk át. Megható és mindannyiunkról szóló film volt ez.

A második dolog, amit szeretnék elmondani Önöknek, az a vezérigazgató úr szavaihoz kapcsolódik, és Ernő barátunkhoz vezet el bennünket, aki az Önök városának polgármestere volt hosszú időn keresztül, és nekem régi bajtársam és harcostársam, és azt mondta a vezérigazgató úr, hogy minden segítséget megkapott, gondolom, megkaptak és megkapnak az itteni vállalkozók az államigazgatástól. Ez nagyon fontos mondat, mert azt meg kell értenie mindenkinek, és Ernő a jó példa erre, hogy lehetséges, hogy az államigazgatás nem arra való, hogy uraskodjunk, hanem arra való, hogy segítsünk azoknak, akik valamilyen értéket akarnak előállítani.

Aztán eszembe jutott az is, amit az előbb Tóth polgármester úr mondott, hogy 2001-ben is volt itt alkalmam megfordulni, amikor a millenniumi országzászlót átadhattam. És aztán 2000-ben az árvíz miatt voltam itt, 2001-ben a millenniumi országzászló okán, az 16 évvel ezelőtt volt, és most, ahogy jöttem ide, az ipari területre, át kellett jönnöm a városon, és láttam, hogy tizenhat év alatt micsoda fejlődés történt itt. És akkor megnéztem a fölkészítő anyagot, amiben azt olvastam, hogy Tiszakécske volt azon nagyon kevés városok egyike, amely a 2010-ben visszatérő polgári kormány adósságkonszolidációjában azért nem vett részt, mert nem volt adóssága. Az azért nagyon kevés városról mondható el, hogy abban a nagyon nehéz időszakban, ami 2002 és 2010 között gyötörte az országot, úgy élt túl, sőt úgy fejlődött, hogy közben nem adósította el a jövőjét, és nem számított arra, hogy majd egyszer valaki más kihúzza a bajból. Önök is tudják, hogy az a néhány település, amelyet nem kellett az adósságából konszolidálni, cserébe a jó gazdálkodásért viszont kaptak néhány százmillió forint fejlesztési forrást, ami ide, Tiszakécskére reményeim szerintem meg is érkezett. Nemcsak ígértük, hanem megérkezett. Ez jó hír. Nem mindig van ez így, de ez most jó hír.

A harmadik dolog vagy talán már a negyedik, ami eszembe jutott, hogy végül is egy tipikus alföldi kisvárosban vagyunk, és ha az ember belegondol ismerve néhány ilyen várost, hogy fontos az itt élőknek, hogy tudják, hogy ezek Magyarország legerősebb és leggyorsabban fejlődő közösségei. Vannak nagyvárosaink persze, meg vannak falvaink, ott is tudnék jó példákat mondani, de az a településtípus vagy együttélési típus, amit alföldi kisvárosnak lehet nevezni, úgy tűnik az elmúlt harminc év fényében, hogy a legerősebb és leggyorsabban fejlődő településforma és közigazgatási forma Magyarországon. Úgyhogy az ilyen kisvárosokban szerintem nagy jövő van.

Aztán az is eszembe jutott, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy lehet, hogy Tiszakécskén csak tizenhat évvel ezelőtt jártam, de a megyében azért megfordultam az elmúlt időszakban néhányszor. Tipikusan akkor jöttem mindig ebbe a megyébe, amikor bajban voltunk. Ez a megye a polgári, nemzeti, keresztény erőknek egy nagy hátországa – beszéljünk egyenesen. Ha valaki megnézi 1990 után a választási eredményeket, ahogy azt magunk között szoktuk mondani, akkor olyan sok elhajlást nem tapasztalunk… Tehát itt folyamatosan a polgári, nemzeti és keresztény értékek nevében föllépő erők kapták meg a bizalmat függetlenül attól, hogy éppen milyen pártnak nevezték, de ez a világ mindig határozottan az értékekre szavazott. Ebből az is következik, hogy amikor bajban voltunk, és én személy szerint voltam azért néhányszor bajban a pártommal együtt az elmúlt harminc évben, akkor mindig ezekre a helyekre kellett, biztos helyekre kellett visszahúzódzkodni, itt kellett újra a kapcsolatokat építeni, és innen kellett újra föltölteni az akkumulátorokat. És ez a megye nekünk mindig nagyon sokat segített, amiért hálás vagyok, és most tisztelettel köszönetet is mondok.

Ezért bár családilag nem ebből a megyéből származom, nem ide tartozom, azért van valamilyen tudásom az itt élőkről, és ahogy nézem a mostani gyárat, gondoltam, talán ezt is elmondanám, hogy egy kivételesen erős helye ez a megye Magyarországnak. Itt olyan fajta emberek laknak, akiket úgy tudok leírni, hogyha elnyomják őket, akkor túlélnek, ha hagyják, akkor boldogulnak, ha segítik, akkor meg szárnyalnak. Nagyjából ennek a bizonyítékát láthatjuk most itt magunk körül. Ha hagyják, boldogul, ha segítik, akkor pedig kivételes teljesítményre is képes az a fajta közösség, amely az elmúlt ezer évben mindenfajta történelmi viharokon keresztül itt megvetette a lábát, és ma is megvan. Szeretnék ehhez gratulálni Önöknek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezek után elmondanám a köszöntőbeszédemet, ha megengedik.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Először is azt szeretném elmondani Önöknek, hogy ez nemcsak a város számára fontos esemény, ahol jelen vagyunk, hanem az egész ország számára is. Ezért is tartottam fontosnak, hogy a magyar kormány elfogadhatóan magas szinten képviselje magát a mai eseményen. Három ok miatt fontos a kormánynak mindaz, ami ma itt történik.

Először is azért, mert egy olyan ipari létesítményt adunk át, amely volumenében is meghatározója a magyar nemzetgazdaságnak. Már szabad szemmel is látható ipari termelési eredmény lesz, ami ebben a gyárban létrejön, tehát a teljes nemzeti össztermék szempontjából sem közömbös.

A második ok, hogy egy családi vállalkozás valósította ezt meg. Sokfajta vállalkozás van a világon, teleírtak könyvtárnyi irodalmat arról, hogy melyik vállalkozási forma a legsikeresebb. Szerintem a legtöbb könyvet arról írták, hogy a családi vállalkozások állnak legstabilabban hosszú távon is a lábukon. Ha megnézzük Észak-Olaszországot, ha megnézzük Bajorországot, ha megnézzük Németország sikeres területeit, persze mindenhol vannak hatalmas vagy nemzetközi konszernek, de azt fogjuk tapasztalni, hogy a gazdaság stabilitását valójában a családi tulajdonban álló vállalkozások adják. Meggyőződésem, hogy Magyarország számára is ez a jövő útja, ezért a magyar kormány számára minden sikeres családi vállalkozás különösen fontos.

És a harmadik ok, amiért fontos ez a beruházás Magyarország és így a kormány számára is, pedig az, hogy ez egy mezőgazdasághoz kötődő vállalkozás. És az igazság az, hogy persze sok mindent kitanultunk mi az elmúlt ezer év során, értünk is néhány dologhoz, az atombombát is föl tudtuk találni végül is, hogyha erről volt szó, de amihez igazán értünk, ami a génjeinkben van, amit apáról fiúra adunk át, az mégiscsak a mezőgazdaság. Ehhez értünk legjobban, ennek a magas szintű művelésére vagyunk leginkább alkalmasak. Ezért minden olyan vállalkozás, ami a mezőgazdasághoz kapcsolódik, és a mezőgazdaságból jövő tudást transzformálja, alakítja át ipari tudássá, alakítja át kereskedelmi tőkévé, különösen fontos számunkra. Minden beruházás fontos, de a mezőgazdasághoz kötődő ipari beruházások kiemelt figyelmet élveznek a mi esetünkben. Ráadásul van egy adottsága is a magyar embereknek: akkor érzi jól magát a bőrében, akkor érezzük magunkat jól a bőrünkben, ha az az élelmiszerről, amit kiválasztottuk, pontosan tudhatjuk, hogy az magyar földből származik, és magyar ember munkájának eredményeképp került az asztalra. Nem tudom, miért, de valahogy a magyar ember számára ez egy fontos szempont. Azt hiszem, ez inkább előny a jövőt illetően. Remélem, hogy ilyen nemzet és ilyen szokásokkal élő közösség maradunk.

Ezek után szeretnék külön gratulálni a házigazdánknak, Balogh László úrnak mindahhoz, amit a kisfilmben láthattunk. A számokat már elmondták, a méreteket mindannyian hallhattuk és ismerhetjük. Én csak arra szeretnék rámutatni, hogy ez a vállalkozás valószínűleg annak köszönheti a sikerét, hogy sohasem ijedt meg a saját árnyékától, sosem visszavonult, sosem megtorpant, hanem mindig inkább a jövő útjait kereste, és ha lehet, akkor előrelépett, és folyamatos fejlesztések révén jutott el oda, ahol most tart. Szeretnék gratulálni ahhoz, hogy átlépték az országhatárokat. Szerintem egy sikeres mezőgazdasági vállalkozás hosszabb távon akkor tud megállni a lábán, hogyha nemcsak a magyar piacra termel. Az a szám, amit hallhattunk, hogy a kisipari tésztatermelés vállalkozásai közül hány tűnt el egyszer csak, és milyen kevesen maradtak talpon, szerintem összefüggésben azzal is, hogy ma már egy ilyen iparágban ha nem tudsz kilépni a nemzetközi piacra, akkor Magyarországon sem tudsz talpon maradni. Ez nagy lecke, nagy tanulság, és gratulálok Balogh László vezérigazgató úrnak, hogy ezt a fölismerést magáévá tette, és volt bátorsága nemcsak a környékbeli országok piacaira, hanem – mint hallhattuk – a világ következő néhány évtizedének legnagyobb piacát jelentő kínai piacra is kilépni.

Szeretném bejelenteni, hogy mi örömmel vennénk, ha támogathatnánk a továbbiakban is az itt megvalósuló fejlesztéseket, különösen a technológiai fejlesztéseket. A helyzet úgy áll a magyar gazdaságban, tisztelt Tiszakécskeiek, hogy ma már munkanélküli ebben az országban alig van. Biztosan akad ugyan, de főszabályként, aki akar dolgozni, az talál magának valamilyen munkát. Ma már a fejlődés nem az újabb és újabb munkahelyek létrehozásában van, hanem az újabb és újabb, nagyobb fölkészültséget és technológiai tudást igénylő munkahelyek létrehozásában van. Az előttünk álló évtized már nem a munkába állók számának növeléséről szól, mert a munkanélküliség 4 százalék környékén van – 3,5 százaléknál ez már teljes foglalkoztatottságnak minősül –, hanem a dolgozók fölkészültségének és tudásszintjének és az általuk használt gépek technológiai színvonal-emelkedése jelentheti a jövőt. Ha itt ilyen beruházások lesznek, akkor kérem Balogh vezérigazgató urat, hogy bátran forduljon hozzánk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azért is fontos ez a mai beruházás, mert az elmúlt időszakban, különösen a 2008-as gazdasági válság idején minden európai nemzet megtanulhatta, hogy csak akkor nem borul föl, akkor nem dől el, hogyha két lábon áll. Kellenek külföldi beruházások, ezekre mindig szükség van; világgazdasági korszakban élünk, jó, hogyha tőkeberuházások jönnek Magyarországra, termelőüzemeket hoznak létre, de ez csak az egyik lábunk, a másik lábunk pedig a magyar tulajdonban lévő vállalkozások és tőke lehet. Ha megvan mind a két lábunk, és azok nagyjából azonos erőben vannak, akkor a magyar gazdaságot nem lehet fölborítani. Ha azonban nem fordítunk figyelmet a magyar vállalkozásokra, a magyar tőketulajdonosokra, a magyar befektetőkre, akkor lehet, hogy rövid távon minden jól néz ki, de az első fuvallat fölborítja a magyar gazdaságot, mint ahogy 2008-ban egyébként fel is borított bennünket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki ennek az üzemnek a létrehozásában részt vett. Valahogy így képzeltük el mi is a jövőt már 1990-ben is, de 2010 után pedig különösen, hogy magyar emberek ötletéből magyar tervezők, magyar építők magyar embereknek építenek gyárat, ahol magyar munkások dolgoznak, és a magyarok számára állítanak elő kiváló terméket. Ez egy ilyen történet. Mindenkinek szeretném fölhívni a figyelmét, hogy ne feledkezünk meg arról a filmről, amit láthattunk. Sose felejtsük el, hogy honnan indultunk. Akármilyen sikeresek is ma a magyar gazdaság számai, akármennyi sikeres vállalkozót is látunk magunk körül, azt kérem Önöktől, hogy mindig becsüljük meg magunkat, és mindig emlékezzünk vissza azokra az iszonyatos erőfeszítésekre, amivel a tíz körmünkkel kivakartuk magunkat abból a csődből, ahova a kommunista rendszer egyébként a jobb sorsra érdemes Magyarországot taszította.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ehhez a sikerhez, ehhez a nagy történethez gratulálok Balogh Lászlónak, és azt kívánom a városnak is és Bács-Kiskun megye többi településének is, hogy még sok ilyen alkalom legyen, ahol összejöhetünk újabb és újabb magyar kézben lévő, magyar tulajdonban lévő, magyarok által működtetett gyárak átadására.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!