- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-turizmus-summit-2017-konferencian/ -

Orbán Viktor beszéde a Turizmus Summit 2017 konferencián

Jó napot kívánok! Gratulálok a szervezőknek, hogy tető alá hozták ezt a mai szakmai napot és konferenciát. Amikor a meghívást elfogadtam, sokat gondolkodtam azon, hogy mit is mondhat érvényeset egy miniszterelnök a turisztikai szakembereknek magáról a turizmusról. Arra jutottam, keveset, ha egyáltalán. Inkább arról a szélesebb összefüggésrendszerről szeretnék beszélni, amelyben a turizmus elhelyezkedik, és el fog helyezkedni a jövőben is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Minket, akik ezen a rendezvényen összegyűltünk, egy egyszerű belátás hozott össze. Úgy gondoljuk, hogy Magyarország egy szép, élhető és biztonságos hely, ahol vendégszerető emberek élnek. Az is közös a jelenlévőkben, hogy ezt az élményt nem akarjuk magunknak megtartani, szeretnénk másokkal is megosztani, hadd láthassák ők is, milyen csodálatos országunk van. A kormány úgy gondolkodik, hogy van egy aranyalmánk, és nyilvánvaló, hogy azt nem szolgálhatjuk fel papírtányéron, legalább egy ezüsttálca illik hozzá. Mert nem elég, hogy a mi szemünkben a saját országunk szépsége önmagáért beszél, ennek megfelelő módon, mások számára is érthető módon hangot is kell adni. A turizmus ezért a kormányzati gondolkodásban, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem pusztán egy pénzkereseti forrás, nemcsak a magyar gazdaság egy már most is kiválóan – én úgy látom, hogy időnként saját erején felül is – teljesítő ágazata. A turizmus a kormányzati gondolkodásban a hazaszeretet egyik formája. A hazaszeretet pedig misszió. Jól mondja a kormány elé terjesztett stratégia, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030: „Elmesélni Magyarország történetét, és a turizmus fejlesztésén keresztül biztosítani az ország gyarapodását.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Itt van tehát ez a rendkívüli adottságokkal bíró ország a Kárpát-medence közepén. Mi lehet az oka annak – ez volt az első kérdés –, amit meg kellett válaszolnunk, hogy a rendszerváltás után még két évtizedig kellett várni, hogy a turizmus lassan megkapja az őt megillető tiszteletet és elismerést? Bizonyosan sokaknak sokféle válasza van erre. Talán ahányan itt ülnek a teremben, annyi választ adnának erre a kérdésre. Nekem is van válaszom; én úgy vélem, hogy a választ a marketingstratégiákon túl, mélyebben kell keresni. Nekem az a kiindulópontom, hogy a turizmus, mint nemzetgazdasági iparág felépítésének az alapja a saját értékeinkbe vetett bizalom. Ha mi nem szeretjük a hazánkat, ha mi nem vagyunk büszkék saját természeti kincseinkre, a saját kulturális örökségünkre, akkor más sem lesz rá kíváncsi. Ezt biztosan jó néhányan gondolták így korábban is. Mégis – emlékezzenek rá – divat volt leszólni, lebecsülni, mások alá becsülni a saját hazánkat. Én úgy gondolom, hogy 2010-ben azonban történt valami: visszanyertük a saját magunkba vetett hitünket. Ma már azt mondhatom, nyilvánvaló, hogy hiszünk abban, hogy Magyarország a világ egyik legszebb helye, és hiszünk abban is, hogy a magyarok sikeresek lehetnek a modern világban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A turizmus – rövid visszatekintésben azt mondhatom, hogy – a nemzetgazdaság mostohagyermeke volt. A legnagyobb bajt itt is az okozta, hogy a turizmus rendkívül nehezen tudott megbirkózni a rendszerváltás vagy a vasfüggöny leomlása utáni helyzettel. Egyszerre kellett volna megtartani külföldi és belföldi piacát, miközben egyik pillanatról a másikra olyan versenyhelyzettel szembesült éppen a nyitottság okán, amilyet évtizedek óta nem láthatott. Ráadásul a rendszerváltást követő zavaros években a belső gazdasági bajok, ha már Pesten vagyok, engedjék meg, hogy úgy mondjam: a córesz idején a magyar turisták egy jelentős részét is elveszítette az ágazat. Azonban minden baj mellett a kiinduló alap sértetlen maradt. Jó helyen vagyunk, kivételes természeti látnivalókban bővelkedünk. A történelmünk legendás, a magyar emberek vendégszeretőek. Mindig szívesen látjuk az idelátogatókat, ha békés szándékkal érkeznek. Gasztronómiánk és borkultúránk világhírű, gyógyfürdőink kiválóak, kulturális értékeink minden elfogódottság nélkül is mondhatom, hogy lenyűgözőek. Magyarországot a Jóisten is arra teremtette, hogy a turizmus legyen a gazdaságunk egyik húzóágazata. És ezekre az értékekre az elmúlt években, tisztelt Hölgyeim és Uraim, Önök nagyszerű vállalkozásokat tudtak felépíteni. Önök kiváló eredményeket értek el. Magyarországon kiépült egy fesztiválkultúra, korábban alig ismert borvidékek törtek fel, világszínvonalú szállodák épültek, és egyre több eredmény jön, jött már a gasztronómia területéről is. Valami azonban mégis hibádzott.

Úgy éreztük, hogy hiányzik egy általános, az egész országra kiterjedő, modern stratégia, amely összeköti a magyar turizmus addig szigetszerű sikereit. Hogyan kell egy ilyen stratégiát megalkotni? Itt azzal az esettel van dolgunk, amikor a „hogyan” legalább olyan fontos, mint a „mit”. Ezért úgy gondoltuk, hogy nem felülről vezérelve akarunk megújulást, okosabb lesz, ha azokkal együtt gondoljuk ki az új stratégiát, akiknek az ágazat munkát és megélhetést ad. Étteremtulajdonosok, fesztiválok szervezői, hoteltulajdonosok, és megannyi szakember vívta a maga küzdelmét az elmúlt évtizedekben is, hol magányosan, szerencsés esetekben néhány baráttal vállvetve. Csupa olyan magyar ember, akik több mint húsz éven keresztül tartották a lelket a turisztikában, a lehetetlent nem ismerve, lépésről lépésre erősítették és tették azt mind sikeresebbé. Volt tehát a stratégia megalkotásakor kit megkérdezni, volt kit bevonni.

A másik komoly kérdés a turizmus helye a kormánygépezetben. A megfelelő koordináció és irányítási forma megtalálása, higgyék el, nem egyszerű feladat. Az államszervezés is egy szakma. Többszöri nekirugaszkodás után, azt hiszem, hogy döntő módon az Önök javaslatai alapján úgy döntöttünk, hogy a régi megközelítést és struktúrákat felszámoljuk, és helyére új megközelítésből új struktúrákat építünk. Úgy döntöttünk végül is, hogy a szegletkő a Magyar Turisztikai Ügynökség legyen, és ezt egy évvel ezelőtt, másfél évvel ezelőtt fel is állítottuk. Ezt a szervezetet azzal bíztuk meg, hogy vegye kezébe a turizmus irányítását és koordinálását, és tegye Magyarországot az egyik legnépszerűbb és legkeresettebb hellyé az utazók körében.

Az új turisztikai struktúrát pedig 2016 végén be is betonoztuk, amikor egy külön ágazati törvényt fogadott el a Magyar Országgyűlés. Ebben a törvényben kijelöltük azokat a térségeket, amelyeknek kiemelt szerepet szánunk, és lefektettük azokat a területeket is, amelyeket fejleszteni akarunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Először is pénzt kellett beletenni. Az ugyanis nem volt megengedhető, hogy a turizmus legyen a magyar gazdaság egyik leginkább tőkehiányos ágazata. 2010-ben még csak 7,6 milliárd forintot biztosított a költségvetés közvetlenül a turizmus fejlesztésére. Idén már összesen 21 milliárd forintot. 2018 pedig rekordév lesz, hiszen több mint 53 milliárd forint áll majd a rendelkezésükre. A fejlesztési források pedig további százmilliárdokat jelentenek majd. Konkrét fejlesztési programokat indítottuk. A Kisfaludy Programmal a vidéki szálláshelyeket bővítjük. Van egy családpolitikai, családközpontú politikánk, ennek egyik leágazásaképpen kiépítjük – legalábbis ez a tervünk – a családbarát magyar turizmust is. Egy olyan fejlesztési tervet hirdettünk meg, amely lehetővé teszi, hogy minél több olyan hely legyen Magyarországon, ahol a család mindegyik generációja – a kisgyerekektől a nagyszülőkig –megtalálhatja a neki megfelelő programokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Először öt kiemelt turisztikai térség fejlesztését indítottuk meg. Középtávon azonban – és ezt szeretném hangsúlyozni – Magyarország minden szegletét be akarjuk vonni a turizmusba. Senki sem marad ki, legfeljebb sorrend van, hogy az erőforrásokkal ésszerűen tudjunk gazdálkodni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Én úgy látom, hogy minden eddigi lépésünk kifizetődőnek bizonyult. Úgy látszik, hogy a magyar turizmus megállíthatatlan. Soha ennyi embert és pénzt nem mozgatott még meg, mint az elmúlt években. Már 2016 is rekordév volt, de ahogy nézem az idei első nyolc hónapos adatokat, úgy látszik, úgy tűnik, a 2017-es eredmények még az előző évit is megfejelhetik. Ha ráadásul mindezt a 2010-es eredményekkel vetem össze, akkor azt mondhatjuk, hogy a vendégéjszaka szám 2010-tel összevetve 50 százalékkal nőtt, a kereskedelmi szálláshelyek bevétele pedig 115,5 százalékkal megugrott a hét évvel ezelőtti január-augusztusi időszakhoz képest. 2010-ben 5,6 millió vendég szállt meg a magyarországi szállodákban, 2016-ban pedig több mint 8,7 millió. 2010-ben még csak 900 szálloda és 123 ezer szállodai férőhely volt az országban, 2016-ban már volt 1090 szálloda, és mindez 150 ezer helyet tudott biztosítani. De a legfontosabbnak mégis azt tartom, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy Önök immáron 360 ezer embernek adnak munkát. A 360 ezer munkavállaló és az Önök közös teljesítményének eredményeképpen ma már a nemzeti össztermékünk, a GDP-nk 10 százalékát adja az Önök ágazata. Ez azt jelenti, hogy a turizmus lett a gazdaságunk egyik motorja. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy mai sikereink záloga, hogy nálunk úgy részesülhetnek rengeteg élményből az emberek, magyarok és vendégek, hogy közben biztonságban is érezhetik magukat. Meggyőződésem, ez a turizmus ágazat kulcskérdése lesz a jövőben. Magyarország és az egész visegrádi térség – ma ezt mondhatjuk – az egyik legbiztonságosabb hely Európában.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt is láttuk ennek a stratégiának a megvitatásakor, hogy a turizmus ma a világban forradalmi átalakuláson megy keresztül. Ezek a változások hoztak eddig jó, és hoztak rossz dolgokat is. Könnyebb és olcsóbb lett utazni. A fapados járatokkal a világ szinte összes szegletébe el tudunk jutni. És nem kell drága hotelekre sem költeni, mivel egyre többen hajlandóak jóval kevesebbért megosztani a saját lakásukat is a turistákkal. A célállomásainkat már nem útikönyvekből, hanem az okostelefonokra letöltött alkalmazásokból olvassuk ki. Összefoglalóan azt látjuk, hogy az utazás ma már nem a gazdagok kiváltsága, hanem a tömegek kikapcsolódási formája. Elemeztük a helyzetet, és láttuk, hogy megfordult a széljárás is. Egyre erősebben keleti irányból fúj a szél. A legtöbb turista ma Kínából, és Délkelet-Ázsiából, valamint Indiából érkezik Európába. Nem Magyarországról beszélek, hanem Európáról. És várhatóan jó ideig nem változik a szél iránya, de az intenzitása egyre erősebb lesz. A következő években több millió turistára számíthatunk a keleti féltekéről.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az érem másik oldalaként viszont azt is láthatjuk, hogy Európából ma egyre több helyről érkeznek olyan hírek, hogy a helyieknek elege van a turistákból. Velencében vagy Barcelonában tüntetnek a turisták ellen, sőt van, ahol már önvédelmi csoportokat is szerveztek. A tömegturizmus konfliktusokat is szül. Ezekre is fel kell készülnie Magyarországnak. És van egy másik veszélyforrás is, ez pedig a nemzetközi terrorizmus. A terroristák keresik azokat a helyeket, ahol a legegyszerűbb eszközökkel a lehető legtöbb embert képesek megcélozni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Visszatérve Magyarországra azt mondhatom Önöknek, hogy a rendrakás és alapozás után eljött a megfontolt és tudatos építkezés ideje. Ehhez pedig egy új stratégiára van szükségünk. Egy olyan új stratégiára, amelyikkel nemcsak újabb lendületet adunk a növekedésünknek, hanem ki is küszöböljük – amennyire ez egyáltalán lehetséges – a kockázatokat. Én a 2030-ig szóló turisztikai stratégiát ezen célok elérésére alkalmas tervnek látom. Szeretem ezt a stratégiát azért is, mert konkrét, számszerű célokat is tartalmaz. Én is abban a világban töltöttem életem egy részét, amikor a stratégiák általános mondatokat tartalmaztak, és a végén, igaz a kijelölt időszak már letelt, magunk sem tudtuk, hogy most akkor teljesült, vagy nem teljesült. Ezért jobban szereti az ember az olyan stratégiákat, amelyben világos, értelmes, számszerűsíthető célok is találhatók még akkor is, hogyha ez egyébként a voluntarizmus vádját fölveti, hiszen senki sem láthatja húsz-harminc évre pontosan és biztosan előre, hogy mi is történik. Mégis mi azt a megoldást választottuk, hogy jobb, hogyha ez a stratégia a konkrét célokat és számadatokat, tervszámokat is tartalmaz.

A legfontosabb célkitűzésünk az, hogy 2030-ig a magyar turizmus GDP-hez, tehát a nemzeti össztermékünkhöz való közvetlen és közvetett hozzájárulása a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nőjön. 13 év alatt szeretnénk 10 százalékról 16 százalékra növelni az Önök ágazatának nemzetgazdasági hozzájárulását. Azt is szeretnénk, hogy a turizmusban dolgozók száma 2030-ig a mostani 364 ezer főről ugorjon föl 450 ezerre, vagyis hozzávetőlegesen százezer új munkahelyet várunk az Önök szektorától. Azt reméljük, hogy Önök ennyivel több embernek tudnak majd kenyeret adni. A stratégiában meghatározott célok valamennyi turisztikai fejlesztés zsinórmértékéül is szolgálnak majd. Ez a korábbi, Önök által is tapasztalt szétaprózódás ellen van. Csak olyan fejlesztésekre fogunk pénzt adni, amelyek összhangban vannak ezzel a stratégiával, vagyis azok a programok részesülnek a stratégia mellé rendelt 828 milliárd forintnyi fejlesztési forrásból, amelyek passzolnak a stratégiában megfogalmazott célokhoz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Hol akarunk fejleszteni? Először is azt kell mondanom, hogy a nemzet fővárosa nélkül nem lehet sikeres Magyarország. Budapest több, mint egy város. Európa, és a világ utazóinak a szemében is egy fogalom. Rengeteg embert vonz Óperencián innen és túl. 2010-ben még csak 2,5 millióan látogattak el Budapestre, addig tavaly már 3,7 millió turista jött hozzánk, ez azt jelenti, hogy hat év alatt 45 százalékkal ugrott meg a számuk. Nemzetközi felmérések szerint a mi fővárosunk az egyik legélhetőbb a térségben. Megelőzzük Prágát, Pozsonyt és Varsót is. Budapest az itt élők otthona, de a nemzet fővárosa is. Egy 15 milliós nemzet szíve dobog itt. A budapestiek otthonáért a főváros és a főpolgármester, a nemzet szívéért pedig a kormány a felelős. Ezért Budapestet a kormány sem hagyja magára. Eddig több mint 600 milliárd forintot fordítottunk arra, hogy Budapest méltó legyen Magyarországhoz, és méltó legyen a magyar nemzethez. Budapest továbbá a Kárpát-medence központja és a Duna fővárosa is. Mindezek arra a következtetésre vittek bennünket, hogy Magyarország megerősítése Budapest nélkül elképzelhetetlen.

De az is igaz, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezt falusi emberként teljes bizonyossággal állíthatom, hogy nem állhatunk egy lábon, mert aki egy lábon áll, azt könnyebben fölbillentik. A turisztika akkor lesz igazán erős, ha ezer lábon áll. Főleg most, amikor a nagyvárosok mellett világszerte egyre népszerűbbek a természetközeli helyek. Szakemberek előrejelzése szerint tíz-tizenöt éven belül éppen annyi ember lesz kíváncsi a természet értékeire, a vidékre, mint ahányan a városokra. Láthatjuk, már most is sokan keresik a világtól eldugott, csendes és egészséges helyeket. Márpedig Magyarország és a magyar vidék bővelkedik ilyenekben. Rengeteg munkánk van, mert a Balaton-felvidéktől kezdve a Fertő tavon át, a dél-alföldi tanyavilágig és, mondjuk, Tokajig rendbe kell tennünk és meg kell újítanunk a magyar vidéket. A magyar vidék ezért ebben a stratégiában ugyanakkora súllyal szerepel, mint a székesfőváros.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A turizmusban nemcsak az a fontos, hogy hol, hanem az is, hogy mit tudunk nyújtani. Ezért ez a stratégia egybeesvén a kormány szándékaival három stratégiai területet jelöl meg. Sportnemzet vagyunk, amely ma már nemcsak sportsikerekben mutatkozik meg, hanem a sportrendezvényekben is. Számos világverseny megrendezését követően bátran állíthatom, hogy sportesemények rendezésében nagyhatalommá váltunk. A világ bármely sporteseményét – a focivébét leszámítva – világszínvonalon meg tudjuk rendezni. A sport és a sportrendezvények a turizmusnak a jövőben is egyik fejlesztési vezériránya marad. Minden korábbinál többet költ a kormányzat a kulturális tereink megújítására és bemutatására is. Ez a második kiemelt területünk. Én úgy látom, hogy Európa gyengesége ma éppen abból fakad, hogy elereszti a keresztény gyökereit. Magyarország ereje viszont éppen abból ered, hogy ragaszkodik ezekhez a gyökerekhez. A nyugati keresztény kultúra egyik őre vagyunk. Büszkék lehetünk arra is, hogy 2020-ban Budapest rendezheti meg a kereszténység egyik legnagyobb eseményét, az Eucharisztikus Világkongresszust. A második terület tehát a kultúra. A harmadik stratégiai terület pedig az egészség és az egészségturizmus. Felértékelődnek azok a helyek, amelyek segítséget jelentenek az embereknek egészségük megőrzésében, vagy ahol a legjobb tudással és a legújabb technológiákkal gyógyulhatnak meg. Márpedig hazánk gyógyvizekben és fölkészült orvosokban gazdag ország, ezért a következő időszakban nekünk kiemelt fejlesztési területet jelent az egészségturizmus is. Összefoglalva: Magyarországot a sport, a kultúra és az egészséges környezet teszi, teheti igazán vonzó hellyé. Ebben áll a mi turisztikai vonzerőnk. Ezért ezeket a területeket minden korábbinál nagyobb mértékben fogjuk fejleszteni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül arról is meggyőződhettünk az elmúlt időszakban, hogy növekvő figyelmet kell fordítani a belföldi turizmusra is. Jó, hogyha fejlesztéseink azt a célt is szolgálják, hogy a magyar emberek itthon tudjanak pihenni és kikapcsolódni. A magyar emberek lassan már annyi pénzt költenek el itthon pihenésre, mint a hozzánk látogató külföldiek. És én úgy látom, a stratégia is erről szól, a szakemberek elemzései is ezt írják, hogy a jövőben a mérleg még inkább a belföldi turizmus felé fog billenni. Önök is láthatják: a bérek nőnek, az infláció nem emelkedik vagy alig, és egyre több pénz lesz az emberek zsebében, a magyar emberek egyre kíváncsibbak a saját hazájukra. Szeretném, hogyha a közös munka során Önök, mint a turizmus működtetői ezt mindig szem előtt tartanák.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi nemcsak európai középállam vagyunk, hanem közép-európai középállam is. És ebből felelősség és kötelesség is fakad a szomszédjaink felé. Főleg most, hogy mi töltjük be a Visegrádi Négyek elnökségét. A V4-ek együttműködése nem volt olyan erős és egységes, mint az utóbbi időkben, soha korábban. És ez különösen igaz a turizmusra. A számok azt mutatják, hogy nemcsak Magyarország, de az egész térség népszerű a turisták körében. Megéri tehát összefognunk, megéri együtt föllépnünk a piacon. Bizonyára Önök is tudják, hogy minden évben közös marketingtervet dolgoztunk ki a V4-esekkel, és ezzel a tervvel együtt léphetünk föl azokon a piacokon, ahonnan a régió a legtöbb turistára számíthat. Elsősorban az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Oroszországban, a szovjet utódállamokban, Indiában, Kínában, a délkelet-ázsiai piacokon és Dél-Koreában folytatunk közös közép-európai kampányokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Remélem, hogy ez a mai találkozó és szakmai tanácskozás, a stratégia megismerése, megtámogatása, tovább részletezése egy új fejezetet nyithat a turizmusban. Meggyőződésem, hogyha ezt a munkát elvégezzük, akkor közösen világraszóló eredményeket mutathatunk fel. Jó esélyünk van arra, hogy a mai napon bemutatott stratégiával képesek legyünk méltó helyet elfoglalni, a magyarokhoz méltó helyet elfoglalni a világ turisztikai térképén.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország számít Önökre, a kormány nemkülönben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!