Orbán Viktor beszéde a „Turizmus Summit 2018” című konferencián
2018. október 16. Budapest

Jó estét kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm szépen a szervezőknek, hogy idén is összehozták ezt a konferenciát. Jó szolgálatot tesznek ezzel Magyarországnak. És azt is köszönöm, hogy ismét meghívtak ide, maguk közé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Jó okom volt arra, hogy elfogadjam a meghívásukat. Mindenki, így magam is örömmel megyünk olyan eseményekre, ahol magyar sikereket, sikeres magyarokat ünnepelnek és kitüntetnek. Ugyan nevében ez egy konferencia, bizonyára tartalmában is, de leginkább azért vagyunk itt, hogy elismerjük azokat a szakembereket, akik tehetségükkel, szorgalmukkal hozzájárultak Magyarország sikereihez. A turizmusban sikeres vállalkozó fölfogásom szerint – ahogy tavaly is lehetőséget adtak nekem arra, hogy ezt elmondjam – szükségszerűen patrióta, azaz hazafi, hiszen a turizmus a pénzkeresetnek az a formája, amely egyben hazaszeretet is. Az Önök kimagasló eredményei azért is fontosak nekünk, mert sokáig hiányoztak az életünkből a színmagyar sikerek. Volt olyan időszaka a történelmünknek, amikor egyenesen megtiltották, és volt olyan is, hogy szégyellni valónak állították be, ha valaki tehetségéből és erejéből saját vállalkozást épített fel. Az idősebbek talán még emlékeznek a maszek világ felemás, irigykedve gyűlölt megítélésére az 1990 előtti korszakból. A fiataloknak mondom, hogy 1990-ben ezt a rendszert kellett lebontanunk, hogy alapjaitól újjáépíthessük a magyar gazdaságot. A rendszerváltás után azonban még sokáig nem tudtunk megerősödni, sőt az adósrabszolgaság felé sodródtunk, egyszerűen hiányzott belőlünk a szufla, hogy legyenek saját sikereink. Ezt elégelték meg a magyar emberek 2010-ben. Innentől már mindenki ismeri a történetet, amely máig tart, és amely megváltoztatta Magyarországot.

Hölgyeim és Uraim!

Önök, akik a turizmusban dolgoznak, fontos, hogy ki merjék mondani, hogy Magyarország ma egy erős ország. Ugyan még nem annyira, mint szeretnénk, de vitán felül méretét meghaladó sikerekre képes országot látnak bennünk, akik ránk tekintenek. És egyre többen kíváncsiak ránk. Elismernek bennünket, s ennek egyik oka, egyik fontos oka, hogy vannak fiatal, föltörekvő magyar vállalkozók, akik sikereket érnek el nemcsak itthon, hanem külföldön is. Ahogy ezt a kormányban szoktuk időnként élcelődve mondani: akik nemcsak Magyarországon világhírűek. Gazdasági eredményeinknek köszönhetően pedig ma már nemcsak a szabadságunk, de az erőnk is megvan arra, hogy az idegenforgalomban is amit lehet, azt újjáépítsünk. Sokan Önök közül külföldön szerzett tapasztalatokkal is rendelkeznek. Erről vita van a magyar belpolitikában. Szerintem ez jól van így. Én szeretném is erre biztatni a szakmához tartozó magyar fiatalokat: legyenek bátrak, tanuljanak, szerezzenek tapasztalatokat. Csak annyit kérek tőlük, hogy legyen mindig ott a fejükben és a szívükben, hogy van egy hazájuk, ami biztos hátországot jelent, ahová mindig hazatérhetnek, és ahol hasznosíthatják is mindazt, amit kitanultak. Annak is örülünk, ha idehaza továbbadják a külföldön megszerzett tudásukat, ebben a kormányra és személyesen rám is számíthatnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mint azt Önök is jól tudják, a helyzet úgy fest, Magyarország bekerült az Európa jövőjéről folyó viták sűrűjébe. Két tábor van: a bevándorláspárti föderalistáké és a bevándorlásellenes nemzeti erőké. Bizonyára tudják, hogy Magyarország azok közé tartozik, akik a függetlenségükkel és szabadságukkal együtt meg akarják őrizni kulturális örökségüket és életmódjukat is. Mi azok akarunk maradni, akik voltunk. Azt akarjuk, hogy Európa büszke lehessen az értékeire, és védje is meg azokat, és közben Magyarország is maradjon meg magyar országnak. Azért kell erről itt, Önök előtt röviden szólnom, mert egy olyan törékeny ágazat esetében, mint a turizmus, korántsem mindegy, hogy Magyarországot milyen világ veszi körül, és az milyen irányban változik. És lássuk be, az is fontos, hogy csak elszenvedjük-e azt, ami körülöttünk és velünk történik, vagy képesek vagyunk alakítani is azon. A ránk irányuló figyelemnek természetesen vannak árnyoldalai. Csak a sikertelen országoknak nincsenek ellenlábasai, ugyanis ők érdektelenek. Aki cselekszik, aki boldogul, aki erősödik, az érdekes, izgalmas és komolyan veendő vetélytárs. Hiába, mégiscsak igaza van a régi magyar mondásnak: nincsen rózsa tövis nélkül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A ránk irányuló reflektorfény egyre több embert ösztönöz arra, hogy Magyarországra jöjjön. Ezt ki kell használnunk. Elsősorban Önöknek kell kihasználniuk. A turizmus mégiscsak arról szól, hogy más népek fiait és lányait rávesszük, látogassanak el hozzánk, nézzék meg a saját szemükkel, hogy kik vagyunk, hol és hogyan élünk. És Önök, tisztelt Hölgyeim és Uraim, akik az ideérkező külföldi vendégeinkkel a legtöbb időt töltik el, sokat tesznek, sokat tehetnek azért, hogy ők ne csak jól érezzék magukat nálunk, de vissza is jöjjenek hozzánk. Ha sikeresek és erősek vagyunk, akkor a turizmusban is jól teljesítünk; ha gyengék vagyunk és unalmasak, akkor a kutya sem kíváncsi ránk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy ország gyengeségnek jól látható jelei vannak: romos épületek, rendezetlen utcák, romló közbiztonság, rosszabb esetben terrorcselekmények. Ezzel szemben nálunk a turizmus az egyik legsikeresebb nemzetgazdasági ágazat, mert Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország Európában. Itt nincsenek terrortámadások, sem no-go zónák. Vannak viszont barátságos és vendégszerető emberek. A dolgok kezdenek végre jól alakulni, és ezt az idegenforgalom számai is visszaigazolják. A turizmus ma már, ha a közvetett és a közvetlen hatásait is összeadjuk, akkor nemzeti össztermékünk valamivel több mint 10 százalékát adja. A turizmus 400 ezer magyar embernek ad munkát, ennyi család megélhetését és kenyerét biztosítja. 2017, ha jól olvastam az Önök elemzéseit, minden idők legjobb éve volt, és az idei év is hasonló vagy még ennél is nagyobb sikerekkel kecsegtet. És végre vannak világraszóló sikertörténeteink is: Laposa Birtok, Sziget Fesztivál, Nanushka divatmárka, Michelin-csillagos éttermek, nemzetközi sportversenyek. És még több ilyenre lesz szükségünk. Az Önök eredményei megerősítést jelentenek a számomra: érdemes támogatni ezt az ágazatot, és érdemes támogatni a turizmusban dolgozó vállalkozásokat. Önök is tudják, a pénz sohasem elég, mindig több támogatás, mindig több fejlesztés kellene annál, mint amit elbír a bugyellárisunk. A forrásokért verseny folyik, a magyar kormány asztalán is egymással versengő javaslatok vannak, és a döntésekhez, a pénzek elosztásához érvek kellenek. Önöknek van perdöntő érve, és ez a már elért siker. Ezért nyújtottunk idén rekordösszegű támogatást, és – ha Isten engedi és élünk – nyújtunk még többet is jövőre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Önöknek, a turisztikai vállalkozóknak és nekünk, a kormánynak van egy közös tervünk. Azt szeretnénk, hogy 2030-ig a magyar turizmus az úgynevezett GDP-hez való teljes hozzájárulását tekintve a mostani 10 körüli értékről 16 százalékra nőjön. Vannak kiemelt térségeink. Budapest a zászlóshajónk. A nemzet fővárosa nélkül nem lehet sikeres az ország. Nem mondom fel a leckét, Önök úgy is tudják, hogy Ludovika, Várkert Bazár, Zeneakadémia stb. Sőt, vannak további tervek is, amelyek grandiózusak, és néha meghökkentően merészek. Sok százmilliárd forintnyi fejlesztés vár döntésre a Budapesti Fejlesztési Tanácsban; Operaház, Budai Várnegyed, és a sor hosszan folytatható.

De, tisztelt Hölgyeim és Uraim, zászlóshajó ide vagy oda, nemcsak Budapestből áll az ország. Kell a vidék is, most kell nekik is lehetőséget adni. Száz meg száz hely van vidéken, amelyekre büszkék lehetünk. Személyes ambícióm is, hogy tíz-tizenöt éven belül legalább annyi ember legyen kíváncsi a magyar vidékre, mint ahányan kíváncsiak a városainkra. Balaton, Fertő tó, dél-alföldi tanyavilág, Tokaj, Dunakanyar, kerékpárút-hálózatok. A cél az, hogy Magyarország minden szegletét bekapcsoljuk a turizmus vérkeringésébe. Az ütőerek mellett a hajszálereknek is megvan a maguk nélkülözhetetlen szerepük. Tovább kell erősítenünk a belföldi turizmusunkat, olyan 50 százalék körüli értékre. Az a cél, hogy minden külföldi látogatóra jusson legalább egy magyar turista.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt várjuk Önöktől, hogy mutassák meg minden magyar embernek az értékeinket, mutassák meg minden magyar embernek a saját magyar sikereinket. Mutassák meg nekik, mi mindenre lehetnek büszkék. Egyáltalán: mutassák meg a magyaroknak Magyarországot!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül engedjék meg, hogy újra gratuláljak a Pro Turismo díjazottainak. Büszkék vagyunk Önökre. Kívánom, hogy további sikereket érjenek el. Egy egész ország drukkol Önöknek.

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!