- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-exkluziv-interjuja-a-magyar-televizionak/ -

Orbán Viktor exkluzív interjúja a Magyar Televíziónak

Mészáros László: Miniszterelnök úr, először egyeztetett Ursula von der Leyennel megválasztása óta. Miként értékeli a találkozót?

Egy jó hangulatú és eredményes megbeszélésen vagyunk túl. Való igaz, hogy a bizottság új elnökével, aki korábban Németország családügyi minisztere, majd később hadügyminisztere volt, személyesen most tárgyaltam először. Telefonon ugyan már kellett egyeztetnünk korábban is, de ez volt az első személyes találkozásunk és megbeszélésünk. Magyar fejjel és magyar szemmel nézve egy német hölgyet, azt tudom mondani a magyar hallgatóságnak, hogy egy komoly hölgy lett az Európai Bizottság elnöke. Egy komoly tapasztalatokkal rendelkező és bátor gondolkodású bizottsági elnökünk van, aki érti azt, ami Közép-Európában történik, érti azt, amit mi mondunk, és érti azt, ami fontos a magyarok számára. Különösképpen igaz ez a családra. Úgy gondolkodik a családról, mint mi, közép-európaiak vagy magyarok: a család fontos, talán a legfontosabb, a gyerek az első – egy hétgyermekes családanyáról beszélünk –, és úgy kell a világunkat berendezni, hogy a gyermekeink biztonságban nőhessenek fel. Tehát a kiindulópont, a következő ötéves együttműködés kiindulópontja biztató. Ráadásul egy olyan bizottsági elnökről beszélünk most, akinek személyes és szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia. Tehát minden olyan ügy, amely távolítja egymástól az unió tagállamait, mondjuk Északot a déliektől, vagy a Közép-Európát a Nyugattól, ő ösztönszerűen elutasítja, és azt keresi, hogy hogyan lehetne összehozni Európa különböző részeit. Ez magyar érdek is, mi is azt szeretnénk, ha úgy tudnánk összehozni az Európai Unió különböző országait, hogy közben minden ország az maradhasson, ami; például Magyarország magyar ország maradhasson. Úgy érzem, hogy itt is megvan a közös kiindulópont. A témákat illetően már persze nehezebb, háborgóbb vizek, hiszen nagyon nehéz 28 tagállam között egyetértést létrehozni klímaügyben, energiapolitika ügyében, gazdaságpolitikában vagy éppen migrációban, de úgy érzem, hogy általában minden nehéz és kényes kérdés esetén is pragmatikus megközelítésre számíthatunk. Tehát semmi túlzás nem volt abban, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy az ideológiai gerillákat sikerült távoltartanunk a fontos pozícióktól, és a pragmatikus, együttműködésre törekvő embereket pedig pozícióhoz segíteni. Ez a magyar koncepció, ez a V4-elképzelés, úgy látom, hogy sikeres és biztató a jövőre nézve.

Miniszterelnök úr említette a biztonságot a családok szempontjából. E területen a migráció kapcsán milyen állásponton van az elnök asszony?

Érti a különbséget, érti azt, hogy a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, a magyarok pedig azzal, Közép-Európa pedig azzal foglalkozik, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni. Ugyanakkor azt gondolja, hogy nem ezt a vitát kell lefolytatni, hanem azokat a vitákat érdemes előre engedni, aminek a végén pozitív végkifejlet várható. Például egyetértünk abban, hogy a határvédelem fontos, akkor beszéljünk erről. Egyetértünk abban, hogy a migránsokkal kapcsolatos jogi eljárásokat úgy kell lefolytatni és akkor, amikor a migránsok még kívül vannak az európai területen. Egyetért azzal, hogy nem lehet őket szabadjára engedni vizsgálati idő alatt a kontinensen, hanem valamifajta, a polgárok számára biztonságot nyújtó, de emberséges megoldást kell találni. És abban is, hogy valahogyan vissza kell küldeni azokat az embereket Európából, elsősorban persze Nyugat-Európából, akik egyébként nem szabályosan, hanem a jogszabályok megsértésével érkeztek. Tehát ezekben a kérdésekben egyetért Nyugat- és Közép-Európa, egyetértünk mi, és egyetértenek a migrációt pártoló erők is, tehát érdemes az erőinket erre összpontosítani. Ezért azt várom, hogy a migrációról szóló viták értelmesebbek lesznek a jövőben.

Az elmúlt időszakban a klímacélok kapcsán fellángoltak a viták az Európai Unión belül. E téren milyen álláspontra helyezkedik Elnök asszony, hogyan tud az ő elképzelése Magyarország elképzeléséhez illeszkedni?

Egy olyan bizottsági elnök asszonyról beszélünk, aki, miután családügyi miniszter volt Németországban, ezért a gyermekei szemével is látja a jövőt. Tehát a klíma fontos a számára. Ez nekünk szintén jó, mert a magyar kormány is alapvetően a nagycsaládosok kormányából áll, vagy nagycsaládosokból tevődik össze, és amikor mi döntéseket hozunk, meg a magyar jövőről gondolkodunk, akkor a gondolkodásunk nem ér véget a saját életünk biológiai lezárulásával vagy annak várható időpontjával, hanem messze túltekintünk azon, arról is gondolkodunk, hogy mi lesz azzal a Magyarországgal, amit majd a gyerekeink kapnak tőlünk, és amiben majd ők fognak élni. Ez a megközelítés is hasonló. Tehát ezért a klímapolitikában is megvan a közös alap, megvan az érzés, hogy közös felelősségünk van a jövőért. Ugyanakkor az világos, hogy a gazdag országok tehetnek könnyedén súlyos kijelentéseket. Egy Magyarország méretű és gazdasági erejű országnak abból kell megélnie, hogyha mond valamit, azt komolyan is gondolja. Ez a klímára is igaz. Amit most mi mondunk, az, hogy 2030-ig el fogunk érni egy széndioxidkibocsátás-csökkentést. Van egy határozott célunk, és ehhez van egy tervünk, pontosan tudjuk, hogy hogy fogunk eljutni a célhoz. Ez nem lesz egyszerű, ez a magyar gazdaság átalakítását is megköveteli, ennek költségei vannak, de 2030-ig ezt pontosan látjuk, és jó lelkiismerettel tudom mondani, hogy 2030-ra Magyarországon az energia 90 százalékát olyan forrásból nyerjük majd ki, amelynek nincs CO2 tartalma. Itt most tovább akarnak lépni, és nyomás van rajtunk, hogy mondjuk ki, hogy 2050-ben pedig majd olyan ország lesz Magyarország, ahol egyáltalán nem lesz CO2-kibocsátás. Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok azért, mert cél van, de nincs hozzá terv. Tehát most össze kell állítanunk egy tervet, hogyha 2050-re valóban egy széndioxid-kibocsátástól mentes energiarendszert akarunk Európában vagy Magyarországon, akkor hogyan jutunk el oda, mi a tervünk. Ma ennek nyomát se látom, és így csak felelőtlenül lehet beszélni. Ezért azt gondolom, hogy nekem az a dolgom Magyarország miniszterelnökeként, hogy legyen súlya a szavunknak, és a súlyt az ember szavának meg egy ország szavának a felelősségérzet adja. Tehát dolgozik Magyarország most azon, és sürgetjük a partnereinket is, hogy dolgozzunk azon, hogy hogyan akarjuk elérni, hogy 2050-ben már CO2-kibocsátásmentes legyen a magyar energiarendszer. Ez lehetséges, csak ipari technológiákat kell váltani. Ez sok pénzbe kerül, tehát amikor tervről beszélek, akkor pénzről is beszélek, mert ezt finanszírozni kell, például az Európai Unió következő hétéves költségvetésében. Tehát ha komolyan gondoljuk, hogy 2050-re Magyarországon ne legyen CO2-kibocsátás, az ehhez szükséges technológiaváltást, legalább részben európai uniós forrásokból közösen kell finanszíroznunk nemcsak Magyarországon, hanem máshol is. De erről még semmilyen tervet nem látunk, ezért én kifejezetten ellenzem ebben a pillanatban olyan célok megjelölését, amelynek az útvonalát, amelyen keresztül majd oda eljutunk, ma még nem láthatjuk. Tehát 2030 rendben, 2030-ra 90 százalékban CO2-mentes kibocsátású energiarendszerünk lesz, és hogy a maradék részt hogyan tüntetjük el, az pedig 2030 és 2050 között fog bekövetkezni. De hogy ezt vállaljuk, ahhoz tervre, pénzügyi tervre is szükségünk lesz.

Miniszterelnök úr, ahhoz hogy Ursula von der Leyen hatékony európai bizottsági elnök legyen, szüksége van egy jó bizottságra is. Szóba került-e a magyar uniós biztos neve a találkozójukon?

Szőr mentén, tekintettel arra, hogy nem azért jöttünk ide, hogy egyezkedjünk, hanem azért, hogy megismerjük, hogy az elnök asszonynak milyen elképzelései vannak a következő öt évre. Ez fontosabb volt, mint bármilyen személyi ügy. Természetesen módot találtam arra, hogy elmondjam, hogy Magyarországon a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt listáját nem véletlenül vezette Trócsányi professzor úr, aki az igazságügyi miniszterünk volt. Azért vezette ő ezt a listát, mert azt mondtuk az embereknek, hogyha ránk szavaznak, akkor ő lesz Magyarország biztosa majd a bizottságban, és ezért őt is fogjuk jelölni. Ezt természetesen elmondtam az elnök asszonynak.

Összegezve annyit kérdeznék még Öntől, Miniszterelnök úr, hogy mindazok alapján, amit most tapasztalt az elnök asszonnyal való találkozón, jó döntés volt a V4-eknek és Magyarországnak akkor Ursula von der Leyen mellé tenni a voksukat?

Az biztos, hogy jó döntés volt az ideológiai gerillákat távoltartani. Az is jó döntés volt, hogy pragmatikus életösztönű vezetőket választottunk. Az is jó döntés volt, hogy olyan embert választottunk, akinek a jövőről vallott gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben: a gyermekeink, a családunk, a nemzetünk jövője, a biztonság. Itt egy volt védelmi miniszterről beszélünk, aki egyébként hangsúlyt helyez, és itt nagyon egyezik a szándékunk, egy közös európai haderő vagy hadiipar kifejlesztésére is. Tehát az is jó döntés volt, hogy az ilyen témák iránt érdeklődő embert választottunk. Fontos, hogy a kényes kérdésekhez is érzékenyen közelítő ember legyen, például a migráció ügyéhez a közép-európaiak fejével gondolkodva is tudjon közelíteni. Tehát azt tudom mondani, hogy jó döntést hoztunk, de ahogy ezt Magyarországon szoktuk mondani történelmi tapasztalatokkal a hátunk mögött: eddig; hogy ezután mi történik, azt majd meglátjuk. De annyit biztosan mondhatok, hogy ésszerű megoldásokra, illetve azok elérésére ma sokkal több esélyünk van, mint korábban volt, és bármely más vezető esetében lett volna.

Nagyon szépen köszönöm.

Én is köszönöm.