Orbán Viktor expozéja az Alaptörvény hetedik kiegészítése kapcsán
Orbán Viktor miniszterelnöki expozéjának szó szerinti leirata, amely 2016. október 17-én hangzott el Budapesten, az Országházban.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

A kormány úgy látta illendőnek, hogy az ügy súlyára tekintettel a miniszterelnök ismertesse Önökkel az expozét. Úgy lenne illendő, hogy a frakciók felszólalását is meghallgassam, s azokra érdemben válaszoljak. Most mégis arra kérem Önöket, mentsenek fel e kötelességem alól, s tegyék lehetővé, hogy a vitát megnyitó felszólalásom után távozhassak – félreértések elkerülése végett: csak a mai ülésről. A mai délután ugyanis Bajorországban közös megemlékezést tartunk az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából, ezért felszólalásom után a kormányt a vitában az igazságügyi miniszter képviseli majd. Megértésüket kérem.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mostani mondandóm folytatása annak, amit a népszavazást követő ülésszakon legutóbb mondhattam Önök előtt, ezért a korábban elmondottakat most itt nem ismétlem meg. Miért került sor az alkotmányt módosító javaslat benyújtására? Javaslatom abból a tényből indul ki, hogy október 2. után egy új egység jött létre Magyarországért. Ennek az egységnek az a törekvése, hogy megtartsa Magyarországot magyar országnak, hogy megőrizze azt, amit hazánk oly sok verejtékkel kiküzdött magának. Úgy látom, ez az új egység felülírja a pártpolitikai határokat, nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar. Adja magát a kérdés: kell-e, s ha igen, miért kellene ezt az új egységet alkotmánymódosítás útján is kifejezni? A válaszunk erre az, hogy a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, a legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata. Köszönet az igazságügyi miniszternek, aki egy remek könyvben összegezte számunkra az alkotmányos identitás kérdéskörét.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Meggyőződésem szerint az új egység azért jött létre, hogy kifejezze azt a magyar néplélekből származó elemi igényt, hogy hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, hogy kikkel és hogyan kívánunk együtt élni. Felfogásom szerint az új egység Magyarországért azért olyan széles, sokszínű és erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van. Veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, akik szerint a határokat el kell tüntetni, akiknek az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr!

Küzdelem zajlik ma Európában. Ez a küzdelem a modernkori népvándorlás miatt vált élessé. De valójában a migránsválság csak tünet, viszont nyilvánvalóvá tett egy alapvető és eldöntetlen kérdést. Amikor a közös Európáról beszélünk, akkor a nemzetek Európáját kívánjuk-e megőrizni, avagy európai birodalmat akarunk-e építeni? A mi közösségünk, az új egység Magyarországért azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek. Valójában ezt erősítettük meg 98 százalékos egyetértésben. Ragaszkodunk hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől. Azt szeretnénk, ha megőrizhetnénk Európa sokszínűségét. Ezzel szemben az Európai Egyesült Államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket, Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A XX. században mindenhol a nemzeti eszme volt az, amely útját állta a birodalmi zsarnokságok kísérleteinek. A magyar történelem kellő erővel bizonyítja, egy nemzet a politikai, geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Kossuthot idézve azt mondhatom, mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában. Mi, magyarok az európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban. Erről szól a mostani alkotmánymódosítás. Arra kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy rövid időre tegyék félre a pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án hárommillió-háromszázezer baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért.

Azt javaslom, kövessük a példájukat. Kérem, támogassák a kormány indítványát.