- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-interjuja-a-hir-televizio-magyarorszag-eloben-cimu-musoraban/ -

Orbán Viktor interjúja a Hír Televízió „Magyarország élőben” című műsorában

Földi-Kovács Andrea: Vasárnap több mint nyolcmillió magyar választópolgárnak lesz lehetősége arra, hogy beleszóljon Európa ügyeibe. Az idei EP-választás tétje minden politikai erő számára sorsdöntő, így nem mindegy, hogy kik és hogyan képviselik majd Magyarországot a következő öt évben Brüsszelben. A stúdióban itt van Orbán Viktor miniszterelnök. Köszöntöm, jó estét kívánok!

Jó estét kívánok!

Miniszterelnök úr, öt évvel ezelőtt a HírTV stúdiójában egy nappal az európai parlamenti választások előtt nyilatkozott, és akkor azt mondta, hogy az EU nem maradhat úgy, ahogy van, hogy mélyen át kell gondolni, és meg kell újítani a közösséget. Na, most nyilván a változtatás igénye maradt ma is, öt évvel később, hiszen az Európai Unió egyre kevésbé olyan, mint amilyennek a Fidesz vagy akár Ön látni szeretné. De miben vagy mennyiben más a jelenlegi szituáció az akkorihoz képest?

Van, ami érvényes az öt évvel ezelőtti mondatokból, és van, amin túllépett az idő. Emlékeztessük magunkat arra, hogy a legutóbbi európai választás öt évvel ezelőtt volt, vagyis az európai migránsválság látványossá válása előtt. És azóta minden megváltozott, mert a bevándorlás és a migráció, illetve ahogyan a politikusok arról gondolkodnak és ahhoz viszonyulnak, mindent átalakított Európában. Új kérdés van az asztalon, a mostani választásnak is az a fő kérdése, hogy bevándorláspárti politikusok vezetik-e Európát, vagy bevándorlásellenesek; Európa megmarad-e Európának, és az európaiaké marad-e.

Igaz nagyon ez a kijelentés, és hát nyilván erről szól a választás is. A Bildnek adott ma egy interjút, és az újságírónak azt mondta, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. De, hogyha, tételezzük fel, hogy a történelem méri meg, ugye, hogy melyik oldalnak van igaza, és, mondjuk, az igazolódna be, hogy valóban a bevándorlásellenes erők politikája szerint kellett volna intézni az uniós ügyeket és nem befogadni vagy integrálni a migránsokat, mondjuk, a hivatalos politikai irány nem ezt szorgalmazta, akkor mire mennek utólag a magyarok vagy akár a bevándorlásellenes erők az igazukkal?

Az igazság utóéletét megelőzően érdemes arról is beszélni, hogy az efféle igazságot, amely idő előtt jön, túl kell élni, mert akinek idő előtt van igaza, az gyakran válik eretnekké, és időnként meg is égetik. Most Magyarország persze nem égett meg, sőt oda sem kozmált, mert ma már egyre többen és nyíltan mondják azt, hogy Magyarországnak volt igaza 2015-ben, amikor nem adta meg magát, nem tette lábhoz a fegyvert, nem emelte föl a kezeit, hanem azt mondta, hogy cselekedni fogunk, és képesek vagyunk arra, hogy megvédjük a hazánkat, garantáljuk az emberek biztonságát, és véget vetünk annak a migránsinváziónak, amely csak úgy keresztültrappolt Magyarországon. Tehát azt hiszem, hogy ezt az első nehéz időszakot, amikor túl kell élni, hogy az embernek igaza van, de még senki nem fogadja ezt el, túléltük. Most egy második szakaszban vagyunk. Most jól látható, hogy az európai emberek tekintélyes része, hogy milyen százalékban, ezt majd most meglátjuk, egyre inkább arra az álláspontra helyezkedik, mint a magyarok: Európa maradjon az európaiaké, a közbiztonságot őrizzük meg, a terrorizmust ne engedjük be, engedély nélkül senki ne léphessen be az országaink területére, maradjon meg minden európai ország, amilyenné a kultúrája teszi, és egy erőszakos, külső, nagy erejű invázió ne változtathassa meg az életünk kereteit. Szerintem ez a hangulat ma közel van a többséghez Európában. Vasárnap meglátjuk, így van-e. Én csak arra kérek Magyarországon is mindenkit, hogy mindenképpen menjünk el választani, mert azt jól látom, hogy a baloldal óriási erőkkel kampányol egész Európában, és kétségünk ne legyen, hogy a bevándorláspártiak mind ott lesznek. Ezért legyünk ott mi is.

Biztatóak a közvélemény-kutatások adatai. Mindenki azt mondja, hogy ez már egy lefutott meccs. Ugye, a Fidesz győzelmét jósolja az összes közvélemény-kutató iroda, már csak az arányokban van százalékpontnyi eltérés. Ön úgy gondolja, hogy ez egy lefutott meccs, mondjuk, Magyarországon?

Inkább azt mondanám, nehogy elhiggye ezeket a szirénhangokat. Egy választást először is az emberek döntenek el, nem pedig a fölmérések meg az előrejelzések. Tiszteletlenség lenne bárkitől azt mondani, hogy ez a választás lefutott. Majd vasárnap meglátjuk, hogy mit döntenek az emberek. Másfelől ez a politikai ravaszkodás kategóriájába tartozik: elaltatni az ellenfelet. Hát, ez sem egy újszerű dolog, vagy kiénekelni a sajtot a szájából, hogy magyar népmesére utaljak. Tehát ne engedjünk ezeknek a kísértéseknek. Egy választás sosincsen megnyerve, amíg az urnákat le nem zárták, az esély pedig sosem váltja be saját magát. Az esélyt nekünk kell beváltani. Szoktam mondani, hogy a kedvenc politikai filozófusom, egy bizonyos Rocky Balboa mondta azt, hogy mindig a végén van vége. És a végéig nyomni kell, mindannyiunknak menni kell, kampányolni kell, én is megyek még ma is, holnap is, sőt vasárnap is.

Hogy mennyire változékonyak a belpolitikai viszonyok Európában, és hogy mennyire nem biztos semmi sem, arra számos példát hozhatnánk a közelmúltból, de talán a legfrissebb Ausztria példája. Ugye, Heinz-Christian Strachénak egy ibizai videó miatt le kellett mondania, és fölbomlott az osztrák kormánykoalíció is. Azt mondta az Osztrák Szabadságpárt belügyminisztere, hogy a bevándorlásellenes vagy a bevándorláspárti erők buktatták meg és bontották föl gyakorlatilag az osztrák kormánykoalíciót. A politika szintjén Ön szerint várható, hogy azok az erők vagy erőterek, amelyek most szeretnék megőrizni a hatalmukat, hasonló eszközökhöz folyamodnak a közeljövőben?

A tények azt mutatják, amit Ön idézett most, hiszen figyelem, hogy mióta a kormányt át kellett alakítani Ausztriában, és egy ilyen szakértői-ügyvivői kormány jött létre, milyen döntéseket hoznak. És mit látok? Azt látom, hogy a bevándorlásellenes, szabadságpárti miniszterek helyére lépő miniszterek első dolga az volt, hogy visszacsinálják a korábbi döntést, amellyel a szabadságpártiak egyébként a migránsoknak adott összeget jelentősen csökkentették, és elkezdték ők is a magyarhoz hasonló családtámogatási politikájukat. Az első dolog az volt, hogy visszaemelték a migránsoknak adható összeget az új ügyvivő kormány miniszterei. Ez jól mutatja, hogy a mostani kancelláron, mert én Kurz kancellár urat bevándorlásellenes embernek ismerem, tehát a kancelláron egy bevándorláspárti nyomás van, vissza akarják terelni az osztrák kormányt a bevándorláspárti kormányok akoljába sokan Ausztrián belül is és azon kívül is.

Ugye, egy dolog a közvélemény véleménye vagy az, hogy az uniós választópolgárok mennyiben gondolkodnak másképpen, mint öt évvel ezelőtt az unió jövőjéről, de hát, ugye, az uniós döntéshozatal irányainak megváltoztatásához hatalom kell, csúcspozíciók vagy akár többség az Európai Parlamentben. Mi értelme kicsit többen lenni, hogyha a bevándorlásellenes erők, mondjuk, nem lesznek elegen? Tehát mi az arányoknak a jelentősége a jövőben?

Én azt ajánlom az Ön figyelmébe, hogy ne csak az Európai Parlamentre összpontosítson. Persze európai képviselőket fogunk választani, a parlamentnek van is valamilyen jelentősége az európai politikában, sokkal kisebb, mint a nemzeti politikában. Magyarországon kevesen tudják. De a választás nemcsak arról dönt, hogy hány képviselő és milyen frakcióban ül majd az Európai Parlamentben, hanem megerősíti vagy meggyengíti a hatalmon lévő kormányokat, például a magyar kormányt is. Mert a legfontosabb szerve hatalmi szempontból az Európai Uniónak a miniszterelnökök tanácsa, és ez a tanács fog dönteni az Európai Unió leendő vezetőjének a személyéről. Ez a tárgyalás, alkudozás, kinek hogy tetszik, küzdelem, csata már kedden este megkezdődik, már kedden estére össze vagyunk hívva, és ott, hogy kinek milyen súlya van, a jelöltek mellett vagy ellen elmondott véleménye mit nyom a latba, azon múlik, hogy vasárnap hogyan szavaznak az egyes tagállamokban, például itt, Magyarországon az emberek. Ha nekem erős fölhatalmazást adnak, ha megvastagítják a hangomat, ha jó fizikai állapotban tudok ott megjelenni, mert a magyarok egyértelműen kifejezték a szándékukat, például, hogy bevándorláspárti vezetői ne legyenek az uniónak, akkor én nagyobb eséllyel tudok ennek az akaratnak érvényt szerezni akkor, ha nagy támogatást kap a magyar kormány, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt, mintha csekélyebbet. Tehát nemcsak a parlament, sőt én nem elsősorban a parlamentre figyelek, hanem a miniszterelnök tanácsában történő események befolyásolására. Akkor tudok gazdálkodni az emberek erejével és bizalmával, ha megkapjuk azt.

Több kísérlet is volt az európai parlamenti választások előtt arra, hogy még a jelenlegi politikai felállásban fajsúlyos döntéseket hozzanak. Gondolok itt például a 2021-27-es uniós költségvetés alapjainak vagy keretszámainak elfogadására vagy lefektetésére. Milyen döntések, ügyek vagy vizsgálatok vannak függőben, amelyeknek a kimenetele, mondjuk, nagyon is szorosan függ attól, hogy milyen lesz az új Európai Parlament, Magyarországgal kapcsolatban?

Még egy pillanatra maradjunk ebben az összefüggésben is a bevándorlásnál. Mert a bevándorlásról mi, magyarok elsősorban, azt hiszem, helyesen, történelmi tapasztalataink okán úgy szoktunk beszélni és gondolkodni, minthogy kevert népesség, mint keresztény kultúra megőrzése, mint nemzeti identitás. Ezek a legfontosabb dolgok, de közben mindennek van gazdasági oldala is. Most jönnek ki az adatok, az elmúlt néhány napban láttam a nyugat-európai országok költéseit, mennyit fordítottak a migráció miatt a migránsokra vagy a migráció intézésének, ügyintézésének költségeire. Hát azok óriási számok! Tehát a bevándorlás és a migráció nemcsak kulturális bajt hoz ránk, nemcsak a közbiztonságot rontja le, hanem anyagilag is megroppantaná Magyarországot. Tehát amikor a következő időszak pénzügyeiről beszélünk, mert nyitott kérdés a következő hét évre szóló költségvetés, akkor a legfontosabb dolog, hogy el kellene érnünk, hogy ne a bevándorlásra fordítsák az európai adófizetők pénzét, hanem, mondjuk, családtámogatásra meg fejlesztésekre. És aztán meg is érkeztünk így a legfontosabb nyitott kérdéshez, ez pedig az, hogy hogyan, milyen elvek mentén gazdálkodik majd az Európai Unió 2021 és 2027 között.

Melyek azok a konkrét kérdések? Merthogy itt persze általánosságban gondolkozhatunk, de talán kevesen értik vagy érzik át a súlyát annak, hogy, mondjuk, egy uniós költségvetés hogyan befolyásolja napi szinten a mi életünket?

Nézzük például a magyar falvak és az agrárium, a mezőgazdaság helyzetét. Vannak javaslatok, amelyek el akarnak venni az agrártámogatásból jelentősebb összeget, és a migráció irányába akarják azokat átcsoportosítani. Ez ellentétes a magyar gazdák, a magyar falu, általában a magyar mezőgazdaság érdekeivel. De hasonlóképpen a leszakadt régiók fejlesztésére fordítható összeg, a tudományos kutatásra fordítható összeg, hogy férünk ahhoz hozzá, arányos lesz-e a szétosztása? Ezek a kérdések mind nagy vitaügyek, amelyek előttünk állnak, és amelyek eldöntésében is számítani fog, hogy Magyarországon vasárnap hogyan szavaznak az emberek.

Pár hónappal ezelőtt Kolozsváron, egy politikai deklarációt írt alá a Fidesz, a KDNP és, ugye, az elcsatolt területrészek magyar politikai pártjai. Ennek a deklarációnak, ugye, az volt a lényege, hogy továbbra is közös magyar platformon akarnak fellépni és gondolkozni az Európai Parlamenten belül. Na, most hogyha már a legfrissebb közvélemény-kutatásokat olyan sokat emlegettem, idevonatkozó is van. Ezek azt mutatják, hogy sem a felvidéki, sem az erdélyi magyaroknak nem lesz képviselete jelen állást szerint az Európai Parlamentben. Mit mond azoknak a határon túl élő magyaroknak, akik még gondolkoznak azon, hogy érdemes-e elmenni, és kire kellene szavazn, az európai parlamenti választáson?

Ez csak rajtunk múlik, hogy lesz-e képviseletük. Hát menjünk el, és szavazzunk rájuk! Menjünk el Erdélyben, és szavazzunk az RMDSZ listájára! Menjünk el a Felvidéken, és szavazzunk az ottani magyar pártnak a listájára, ne a vegyes pártéra, ne a Hídra, hanem a magyar pártnak, az MKP-nak a listájára! Tehát csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy lesz-e a határon túli nemzetrészeinknek politikai hangja és képviselete az unióban. Ráadásul még azzal is lelkesíteném az ott élő embereket, hogy mindig arról beszéltünk, hogy milyen jó lenne, ha lenne végre egy hely, ahol az összes magyar közösségnek lenne képviselője, és egy egységes magyar nemzeti álláspontot, érdeket tudnánk képviselni. Hát a brüsszeli parlament ilyen. Tehát ez az egyetlen olyan hely ma, ahol a régi Magyarország területeihez tartozó magyar közösségek egyformán rendelkeznek közösséggel, képviselettel. Ehhez persze a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt döntése is kellett, mert a mi listánkon még az Európai Unión kívüli Vajdaságnak is van képviselője, meg Kárpátaljának is van képviselője. Ha tehát jönnek az erdélyiek meg a felvidékiek, akkor teljes, össznemzeti magyar képviselet lehet Brüsszelben.

Azt mondta, hogy nem mindegy, hogy milyen támogatottsággal megy majd az Európai Tanácsba. Milyen belpolitikai vetülete van ezen túl vagy hatása egy európai parlamenti választásnak?

Minden választásnak az adja a súlyát, hogy az emberek elmondják a véleményüket, és abban a véleményben mindig benne van az is, amit a magyarországi állapotokról, illetve a magyarországi politikai szereplőkről gondolnak. Én nem itt akarom ezt elmondani. Lesz erre máshol is módon, de én azt látom most már sok, több egymást követő választáson is, hogy igazából ellenzékváltó hangulat van. Sokkal izgalmasabb kérdés az, hogy ki meg hogyan fogja vezetni az ellenzéket, minthogy, hogy néz majd ki a kormány, illetve a kormánytöbbség. Én úgy látom, hogy Magyarországon nagyon sokat kell dolgoznunk, de Magyarország azért egyre jobban teljesít, és nehéz azt eltagadni, hogy minden évben tudunk tenni egy-egy lépést előre, és az emberek boldogulni akarnak. Ezért én úgy érzem, hogy van támogatottsága a kormánynak, és sokkal izgalmasabb kérdés, hogy leváltsuk-e az ellenzéket, és ha igen, akkor mire.

Az ellenzék is mozgósít, egyébként bel- és külföldön egyaránt. Úgy, ahogy mondta, választási részvételre buzdítja mindenki a saját szimpatizánsait. Hát ki milyen hívószóval? Ugye, a bevándorlásellenes erők a migráció megállításával, de vannak, akik például a klímavédelmet tűzték ki, mint hívószót, és ezzel nagyon sok fiatalt visznek Európa-szerte utcára. Ma például, pénteken szerte Magyarországon tüntetni fognak. Mondom is a szervezet nevét, aki ezt szervezi, ez a Fridays For Future Magyarország. Ki tudja, kik állnak mögöttük? Azt viszont lehet látni a honlapjuk alapján, hogy az Open Societyhez kapcsolódó szervezet, és hogy az Avaazzal is kapcsolatban állnak. Na, most az Avaaz közreműködésével, rövid idő alatt 77 nemzeti, konzervatív és bevándorlásellenes platformot és Facebook-oldalt sikerült letiltani, most, az európai parlamenti választás hajrájában. Hogyha EBESZ-megfigyelő lenne, akkor aggódna, a választások tisztaságáért?

Én mindig jókat nevetek azokon a nyugati véleményeken, amelyek az orosz beavatkozásról szólnak. Persze figyelni kell, mert egyik ország sem éppen angyal. De az igazság az, hogy Magyarországon mi nem ettől szenvedünk, hanem a Soros-féle beavatkozástól szenvedünk, amennyiben az amerikaiak, akkor mondhatjuk ezt is. De inkább azt mondanám, hogy ennek a liberális világmaffiának a beavatkozása az, ami szenvedést okoz Magyarországon, vagy amely illetéktelennek tűnik, hiszen itt Magyarországon kívüli szereplők nagyon sok pénzt mozgatva megpróbálnak kampányszerűen befolyást gyakorolni a magyar választások eredményére. Ugyanez van a sajtószabadsággal is. Magyarországot kritizálják a sajtószabadság miatt, de ha ránézek a nyugat-európai valóságra, akkor azt látom, hogy, mondjuk, Nyugat-Európában a liberális sajtó olyan 85 százalékát viszi a nyilvánosságnak, és a konzervatív-keresztény meg 15-öt. Magyarországon szerintem ez olyan fele-fele lehet. Márpedig ez föltétele, az egyensúly föltétele a sajtószabadságnak. Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarországon sajtószabadság van, teljes, Nyugaton meg csak korlátozott.

Beszéljünk még akkor a nyugati sajtóról egy kicsit. És még idéznék a Bild interjújából. Azt mondta, hogy Ön mindent megtesz a néppárt sikeréért, és hogy azt szeretné, hogy a néppárt minél jobban szerepeljen, ugye, az európai parlamenti választáson. Továbbra is diplomatikusan nyilatkozik arról a pártcsaládról, amivel azért kiélezett lett a konfliktusa az utóbbi időszakban, ahogy egyébként Angela Merkelről is nagyon diplomatikusan nyilatkozott ebben az interjúban. Az embernek az az érzése, mintha Ön nem akarna olyan politikusokról és olyan politikai csoportokról, amelyek lemondtak Önről, illetve a Fideszről. Miért? Mi a terve?

Először is szerintem a magyar emberek azt várják el a magyar politikusoktól, hogy legyenek úriemberek, különösen, hogyha hölgyekről van szó, ezért én mindig meg fogom adni a kötelezőnél is erőteljesebb tiszteletet Angela Merkelnek, függetlenül attól, hogy számos fontos és nagy kérdésben van közöttünk vita, de ami jár, az jár. Részben, mert a németek őt megválasztották, részben mert egy hölgyről van szó, részben pedig egy olyan politikusról, aki erős vezető, és sok mindent letett már az asztalra, ami tiszteletet követel, és én ezt mindig meg is fogom adni. Hogy elválik-e egymástól az Európai Néppárt és a Fidesznek az élete, arra most nem tudunk válaszolni, mert itt két egymást követő döntésre lesz szükség. Az első, hogy megnézzük, hogy az Európai Néppárt hogyan szerepel a választáson. Én kívánom, hogy szerepeljünk minél jobban. Utána lesz egy fájdalmas vita, ami arról szól, hogy mit kezdjünk ezzel a sikerrel. Merre menjen tovább az Európai Néppárt? Ma én úgy látom, hogy még mindig többségben vannak azok, akik össze akarják kötni az Európai Néppárt, vagyis az európai emberek, vagyis a keresztény, nemzeti érzelmű emberek sorsát össze akarják kötni az európai baloldal sorsával, amely egyébként túl akar már lépni a kereszténységen, túl akar lépni a keresztény kultúrán, egy kevert Európát akar, bevándorlást akar, egyáltalán: ki akar lépni abból a hagyományából az európai politikának, amit mi meg szeretünk, és amit meg akarunk őrizni, ha állandóan változtatva is, de lényegét tekintve meg akarunk őrizni. Most össze akarja kötni egy ilyen baloldallal a sorsát a néppárt. Ez tragikus a mi közösségünk szempontjából, ez az út a semmibe vezet. Már most is az a helyzet, hogy a két csúcsjelölt között, amelyből az egyik néppárti, a másik meg szocialista, nem tudom megmondani, mi a tartalmi különbség. Morfológiai különbséget látok, de tartalmi különbséget nem. Ezek az emberek ugyanazt mondják, ráadásul ugyanazon a brüsszeli blabla nyelven, egy ilyen buborékban élő közösség képviselőjeként, és nem tudom megmondani, hogy mitől konzervatív, jobboldali az egyik, és mitől szocialista a másik. Ez nekünk, néppártiaknak nagy csapás. Tehát szerintem nekünk vissza kell találnunk az emberekhez. Én egy olyan fordulatot szeretnék a választás után az Európai Néppárton belül, amely nem balra, hanem inkább jobbra visz, vagy legalábbis rajta tart bennünket az emberek képviseletének ösvényén. Tehát a választás után, ha lesz sikere az Európai Néppártnak, még egy nagy belső vita is lesz, és ha azt a vitát elveszítjük, és a néppárt olyan irányba kanyarodik, amely ellentétes a magyar emberek kultúrájával, érzésvilágával és céljaival, akkor mi nem fogunk utánuk ugrani a kútba, akkor más útvonalon fogunk haladni, egy olyan útvonalon, amely megfelel a magyar emberek érdekének.

Egy utolsó kérdést engedjen meg. Sokáig emlegette itt, Magyarországon, amíg még ez igaz volt, hogy többet politizált ellenzékben, mint kormányon. Büszke volt erre az ellenzéki időszakra. Esetleg arra is fel van készülve, hogy az Európai Parlamentben, hogyha a néppárttal valóban nem jutnak dűlőre, vagy adott esetben, mondjuk, az EPP felrobban, és kisebb frakciókra bomlik, akkor ellenzékben politizáljon?

Ezek a kifejezések, hogy kormánypárt és ellenzék az európai politikában nem értelmezhetőek, mert az együttműködések a különböző csoportosulások között mindig egy-egy pozíció megszerzése, tehát hatalmi kérdések, vagy egy-egy konkrét döntés, tehát ügyek körül jönnek létre. És ezek fölbomlanak, aztán újjáalakulnak. Tehát én fontosabbnak tartom a valahova való betagozódás helyett azt, hogy minden egyes ügyben mindig megvizsgáljuk, hogy mi a magyar érdek, és aszerint kössünk megállapodásokat azokkal, akikkel lehet. Tehát én nem egy stabil szerkezetre számítok a választások után az európai politikában, föl fog az bolydulni, újra fog rendeződni, és nagyobb jelentősége lesz az ügyről ügyre, fontos témáról fontos témára haladó együttműködésnek, mint a nagy, átfogó megállapodásoknak. Legalábbis ez az érzésem, de majd ezt is a magyar, illetve az európai választópolgárok eldöntik, és hétfő reggel már okosabbak leszünk.

Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy itt volt.

Köszönöm, hogy itt lehettem.