- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-napirend-elotti-felszolalasa-3/ -

Orbán Viktor napirend előtti felszólalása

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház!

A kezdődő országgyűlési ülésszakunk elején, alkotmányos szokásainknak megfelelően a kormány beszámol arról, mit végzett a legutóbbi ülésszak óta. Ma négy dologról kell beszélnem. Először is tájékoztatom Önöket, hogy számos 2016-ra vonatkozó adat és információ áll már rendelkezésükre, a kormány ezeket áttekintette, és megvonta a 2016-os év gazdasági és politikai mérlegét. Másodszor: hatályba lépett a 2017-es év költségvetése, a kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően elkezdte annak végrehajtását. Harmadszor: a kormány elkészítette a 2017-es évre vonatkozó politikai és gazdasági tervét. Negyedszer: a kormány a 2017-re vonatkozó kockázatokat felmérte, a veszélyforrásokat beazonosította.

Tisztelt Ház!

Az elmúlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-, vagyis nemzetiössztermék-arányos államadósság. Az államháztartás hiánya tavaly 848,3 milliárd forint volt, ami 388,9 milliárd forintos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, 490 milliárd forinttal több adó és járulék folyt be a költségvetésbe. Jó okunk van, hogy elismerésünket fejezzük ki azoknak a magyaroknak, akik dolgoznak és befizetik az adójukat. Jó okunk van arra is, hogy megköszönjük a Nemzetgazdasági Minisztérium és Varga miniszter úr munkáját. A januári államháztartási egyenleg 123,4 milliárd forintos többletet mutatott, ami az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredményét jelenti. A XXI. században ilyen jó teljesítmény januárban még nem alakult ki, és a következő hónapokban is pozitív folyamatokra számítok. A 2017-es évben – úgy látom – egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél. 2016-ban 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, ez a növekedés meghaladja az unió (1,9) és az eurózóna (1,7) átlagát. A tavalyi növekedés megítélésekor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a külső és a belső egyensúly is tovább erősödött a növekedés mellett, hiszen régi, jól ismert baja volt a magyar nemzetgazdaságnak, hogy a növekedés gyakran romló pénzügyi egyensúllyal és növekvő költségvetési hiánnyal, vagyis növekvő államadóssággal párosult, vagyis a gazdaság egyszerűen szólva eladósodásból növekedett. Ezt a bajt orvosoltuk: ma a gazdasági növekedés nem eladósodásból, hanem valóságos gazdasági teljesítményből történik. A kormány 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ban pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A növekedés gyorsulására számít az Európai Bizottság most közétett téli előrejelzése is, a novemberi becslésüket megemelték, 2,6 százalékról 3,5 százalékra javították, és ha nekik lenne igazuk – mi ennél is jobbra számítunk, de ha csak nekik lesz igazuk –, akkor is ez lenne a negyedik legjobb eredmény az EU-ban. 28 tagország között ez nem rossz eredmény. Az esélyek jók, most már csak be kell őket váltani.

Rekordévet zárt a magyar külkereskedelem 2016-ban. Soha nem fordult elő olyan a magyar gazdaság történetében, hogy egy év alatt tízmilliárd eurónyi külkereskedelmi többletet tudtunk előállítani. 2016-ban az előző évhez viszonyítva a kivitel mértéke 3,1 százalékkal, a behozatalé 1,7 százalékkal bővült, a külkereskedelmi többlet 10 milliárd euró volt. Ez arra hívja föl a figyelmet, hogy érdemes árnyaltan és kellő alapossággal közelítenünk a szabad kereskedelem kérdéséhez. Szeretném Önöket emlékeztetni, hogy a magyar gazdaságpolitika másik gyötrő gyengesége az volt, hogy amikor növekedett a gazdaságunk, akkor elromlott a külkereskedelmi egyensúlyunk. Most erre is találtunk megoldást, úgy tűnik, ezen a korszakon is sikerült túllépnünk. Tájékoztatom Önöket arról is, hogy az év végi zárásban azt tapasztaltuk, hogy 71 nagyvállalat döntött magyarországi beruházások mellett, és ezzel 3,2 milliárd eurónyi működő tőke érkezett Magyarországra.

Tisztelt Ház!

A 2016. évi utolsó negyedévében a munkanélküliek száma 205 ezer főre mérséklődött, így a munkanélküliség éves alapon – egyébként 54 hónapnyi folyamatos csökkenést követően – rekord alacsony szintnek számító 4,4 százalékon áll. Nincs messze, azt is mondhatom, hogy karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. A 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 486 ezer fővel nőtt a munkába állók száma. Időarányosan tehát jól állunk a tíz évre vállalt egymillió új munkahelyet illetően. A legfrissebb tájékoztatók szerint a kiskereskedelmi forgalom 4,5 százalékkal nőtt 2016-ban, ez azt jelenti, hogy két év alatt, 2015-ben és 2016-ban, 10 százalékkal vásároltak többet a magyarok, mint korábban. Tavaly átalakítottuk és ügyfélközpontúvá próbáltuk tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal összesen 12.793 milliárdnyi bevételt hozott, és ez 31 milliárd forinttal haladta meg a költségvetés által elvárt összeget.

Tisztelt Ház!

2016 decemberében a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 21, a belföldi vendégek által eltöltötteké 8,6 százalékkal emelkedett, és a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele 17 százalékkal nőtt. Ez pedig azt jelenti, hogy 2016-ban összesen 27,7 millió vendégéjszakát regisztráltak, ez 7 százalékkal több, mint 2015-ben volt. Az összes árbevétel pedig több mint 9 százalékkal nőtt, és meghaladta a 402 milliárd forintot. Gratulálhatunk a turisztikai szakembereknek és az ágazatban dolgozóknak, munkájuk a nemzetgazdaság szempontjából is egyre fontosabb.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Én most itt számsorokat ismertetek Önökkel, amelyek – mint a számok általában – sterilek, de mindannyian tudjuk, hogy minden javuló mutató mögött sok millió ember kemény munkája van. A magyar emberek megdolgoztak az eredményeinkért, és gondolom, pártállásra való tekintet nélkül jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse. Kellő szerénységgel, de annyit biztosan mondhatok: a gazdaság tényei 2016-ban azt mutatták, hogy a magyar modell működőképes. Összegezve tehát, jelentem a Tisztelt Háznak, hogy: Magyarország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte.

Ami a 2017-es költségvetés végrehajtását illeti, az a legfontosabb, hogy most már nemcsak a teljes foglalkoztatás került elérhető közelségbe, hanem azt is célul tűzhetjük ki, hogy jobban megérje dolgozni Magyarországon. Ezért kötöttünk megállapodást év végén a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, ennek eredményeképpen 2017 januárjában nőttek a bérek, és csökkentek az adók. 5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, és 9 százalékra csökkent a társasági adó. 15 százalékkal nőtt januárban a minimálbér, 25 százalékkal pedig a szakmunkás minimálbér, jövőre további 8 és 12 százalékkal nőnek a legalacsonyabb keresetűek bérei. Januártól számos ágazatnál valósult meg béremelés. A felsőoktatási dolgozók béremelése a második üteméhez ért, a tavalyi átlagos 15 százalékos emelés után januártól újabb 5 százalékkal nőtt. 2017. január 1-jétől a kormányhivatalok megyei szintjén foglalkoztatott mintegy 16 ezer fő állami tisztviselővé vált, a megyei szinten foglalkoztatottak esetében 10 és 35 százalék közötti differenciált béremelés valósult meg. Január elsejétől további 5 százalékkal emelkedett a katonák illetménye, a rendőrök, az Országgyűlési Őrség tagjai és az Információs Hivatal alkalmazottjai is újabb 5 százalékos béremelésben részesültek. Januártól 7 százalékos béremelésben részesült minden nevelést és oktatást segítő alkalmazott, további 3 százalékos emelés pedig munkáltatói döntés alapján és teljesítményalapon történhet. Januártól a felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus életpályához. Sor került a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségűek bérrendezésére is, és emelkedett az állami és önkormányzati fenntartású kulturális intézmények közalkalmazottainak fizetése is. Januárban az egészségügyben tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult, náluk tavaly is volt már béremelés, idén újabb 12 százalékkal nőttek a bérek, 2018-ban és 2019-ben pedig újabb 8-8 százalékos emelés lesz. Megállapodtunk az állami vállalatoknál dolgozók szakszervezeteivel is, több évre szóló megállapodást kötöttünk, három év alatt mintegy 30 százalékkal emelkednek a bérek. A mai statisztikai hivatali jelentés szerint, a versenyszférában tavaly decemberben a nettó keresetek 7,3 százalékkal haladták meg a korábbiakat, ez azt jelenti, hogy az átlagkereset a mai statisztikai jelentések szerint bruttó 305 ezer, ami nettó 203 ezer forint.

Tisztelt Ház!

Fontos, hogy miközben gőzerővel dolgozunk az ország jövője érdekében, ne felejtkezzünk meg azokról, akik évtizedeken keresztül kemény munkájukkal a hátukon cipelték az országot, vagyis a szüleinkről és a nagyszüleinkről. Ezért nőttek januárban a tervezettnél nagyobb mértékben a nyugdíjak, ezért kaptak az idősek Erzsébet-utalványt, és ezért csökkent a legfontosabb élelmiszerek áfája is, hiszen ez a nyugdíjasok számára a legfontosabb. Januártól bővült a családi kedvezményre jogosultak köre, emelkedett a két gyermek után járó családi kedvezmény; 2017-ben egy gyermek esetén havi 10 ezer, két gyermek esetén havi 30 ezer, három vagy annál több gyermek esetén mintegy havi 100 ezer forintot írhatnak le az adójukból. Fontos, hogy a magyar társadalom azt tartja igazságosnak, ha a támogatások mindig összekapcsolódnak a munkával. Ezt a szabályt fogjuk követni 2017-ben is.

Tisztelt Ház!

A 2017-es év az otthonteremtés éve is. Az otthonteremtést nemzeti ügynek tekintem, mert azt tartjuk jónak, hogy minden magyar családnak lehessen saját otthona. Amikor bevezettük az új otthonteremtési programot, egyszerre több célt is szolgálni akartunk. Először is el akartuk kerülni a devizahitelek rémálmát, nem engedhetjük meg, hogy a magyar családokat még egyszer ilyen csúnyán rászedjék. Olyan programot indítottunk, amely segíti a lakásépítést, egyúttal pörgeti a gazdaságot, közben munkahelyeket teremt, és a gyermekvállalást is ösztönzi. Ma azt mondhatom Önöknek, annyi látszik, hogy 36 ezer család igényelt otthonteremtési támogatást, több mint 87 milliárd forint értékben. Az építési engedélyek száma az előző évihez képest két és félszeresére nőtt. És ebben – Varga miniszter úr erőteljes munkájának köszönhetően – még több forrást biztosítottunk otthonteremtésre, egészen pontosan 211 milliárd forintot.

2017-ben végre az élhető környezet is kiemelt figyelmet kaphat. Sokat várunk Révész Máriusz kormánybiztos úr munkájától. 2016. december végén átadtuk az első támogatott elektromos autót, szándékaink szerint 2020-ra Magyarországon legalább 30 ezer elektromos jármű közlekedik majd. Együttműködési megállapodást írtunk alá Budapesttel, a megállapodás eredményeképpen mintegy 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben. Tájékoztatom Önöket arról is, hogy 105 milliárd forinttal megemeltük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programunk keretösszegét, így 2017-ben a magyar gazdaságot ösztönző pénzügyi keret 2.430 milliárd forintra emelkedett. Amióta nem találkoztunk, a kormány elfogadta a Magyar Digitális Startup Stratégiát, – jó lenne, ha a nyelvészek kiötlenének valami magyar kifejezést – elrendeltük a koordinációs és módszertani központ felállítását, a vállalkozói életforma népszerűsítését és oktatását, az ipar és a start-upok közötti együttműködés fejlesztését, és a Startup Budapest program kidolgozását.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Továbbra is azt gondolja a kormány, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja azokat megvédeni, nem is ország. Éppen ezért megállítottuk az országra nehezedő migrációs nyomást, felépült a déli határszakaszon az ideiglenes biztonsági határzár, ennek fejlesztése folyamatosan zajlik. Világossá tettük: a legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért senki nem léphet be illegálisan Magyarország területére. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megdupláztuk a védelemben részt vevő katonai és rendőri erők létszámát a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei határszakaszon. Megtörtént a határvadászképzés első ütemében részt vevő állomány eskütétele, 532 fő – még januárban. A magyar határra nehezedő nyomás a következő években nem fog megszűnni, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy. Nagyon úgy néz ki most a helyzet Európában, hogy egyre többen osztják a magyarok véleményét a migráció ügyében, de hát ilyen a mi életünk: nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz. Tájékoztatom Önöket, hogy a legutóbbi miniszterelnöki csúcson egyre többen támogatják az unión kívüli menekülttáborok létrehozását, ami magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. Teret nyert az Európai Unióban az a nézet, miszerint az Európai Unió területén kívül kell menekülttáborokat létrehozni. Még nincs szó többségi álláspontról, de az események ebbe az irányba haladnak. A migránsügy egészében megfigyelhető, hogy a korábban kiátkozott, lebecsült, sőt megvetett álláspontok lassan közös állásponttá válnak, a korábbi feketebárányok pedig átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé.

Tisztelt Ház!

A visegrádi országok vezetői is találkoztak februárban, megerősítettük: a határokat továbbra is védeni kell; akik bejöttek, azokat ki kell vinni; akik pedig be akarnak jönni, azokat az Európai Unión kívül kell őrizni és különválogatni. Továbbra is ez az a három pillér, amelyen a Visegrádi Négyek álláspontja nyugszik.

Tisztelt Ház!

A kormány öt olyan veszélyforrást nevesített, amellyel 2017-ben szembe kell néznünk. Ezek a következők. Először: a brüsszeli rezsicsökkentés betiltása. Másodjára az illegális migráció. Harmadszor: a külföldi befolyásolási kísérletek. Negyedszer: a magyar adócsökkentéseket érő brüsszeli támadások. És ötödször: a munkahelyteremtő programjainkat célzó brüsszeli támadások.

Tisztelt Ház!

Bizonyára emlékeznek még, hogy Brüsszelben nagy vita alakult ki a magyar rezsicsökkentés körül. A nagy nemzetközi cégek Brüsszelen keresztül akartak arra kényszeríteni bennünket, hogy visszavonjuk a rezsicsökkentést. A független energiapolitika erős eszköz a nemzetek kezében a polgáraik javára. Mi megértjük, hogy több tagállam is európai szinten szabályozott energiaellátást akar. Rendben van, megértjük, de ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk határozzuk meg az energiaárakat. Ez a jog nem költöztethető Brüsszelbe, itt kell maradnia, ebben az épületben.

Másodjára: hiába az elkeserítő, véres valóság és a borzasztó tények, Tisztelt Ház, Brüsszelben sokan még mindig támogatják az illegális bevándorlást. A migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk. Németország és most Olaszország is, ha lassan is, de fordul, ezért most az önvédelem újabb kérdését kell elővenni, ez pedig az idegenrendészeti őrizet kérdése. A kérelmet benyújtó migránsokat az ügyük jogerős elbírálásáig a kormány javaslata szerint őrizetben kell tartani. Szemben a mostani helyzettel, amikor szabadon mozoghatnak nemcsak Magyarország területén, hanem az egész schengeni övezetben. A mai terrorveszélyes időkben ez egész egyszerűen nem engedhető meg.

Harmadszor: az utóbbi években egyre több országában jelent problémát, hogy rejtetten, külföldi pénzekkel, nemzetközi hálózatokkal, szervezetten akarják befolyásolni egy-egy ország politikáját. Ezeknek a hálózatoknak semmi közük a civil szervezetekhez, ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai. Láthatták az Egyesült Államok választási kampányának befolyásolásáról szóló vitát, és láthatják, hogy ez a vita most már folyik Franciaországban is. Úgy tűnik, itt a nyugati demokráciák egyik általános problémájáról van szó. Mi, magyarok a történelem során többször is bizonyságot adtuk arról, hogy képesek vagyunk dönteni a saját sorsunkról, ezért nem érdemes hagynunk, hogy a mi döntéseinket külföldről pénzelt szervezetek befolyásolják. Nem fogjuk hagyni, hogy a globális tőke döntsön a magyar emberek helyett. Átláthatóságot, nyilvánosságot és elszámoltathatóságot akarunk, éppúgy, mint a politikai pártok esetében.

Tisztelt Ház!

Úgy látom, 2017-ben Brüsszel kísérletet tesz majd arra, hogy újabb gazdaságszervezési és gazdaságirányítási jogosítványokat vonjon magához a nemzetállamoktól. Brüsszelnek ez a törekvése a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Azt kérem Önöktől, hogy ehhez ne járuljanak hozzá, álljanak ellen, és együtt védjük meg a sikeres magyar adórendszert.

Végül, ötödjére: mint Önök előtt is ismert, számos ország döntött az Európai Unióban munkahelyvédelmi támogatások bevezetése mellett. Magyarország is alkalmazza a közmunkát, a munkahelyvédelmi akciótervet és az egyedi munkahelyteremtő és -megőrző beruházásokat, illetve beruházás-támogatásokat. Brüsszel folyamatosan támadás alatt tartja ezeket. Így volt eddig, és így lesz ezután is. Azt javaslom, ne hagyjuk, hogy elvegyék a nemzetek jogát arra, hogy munkahelyteremtő támogatásokat adhassanak.

Nos, Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!

Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormányzat új nemzeti politikának. Szándékaink szerint az új nemzeti politika megvédi Magyarországot, megvédi nemzeti érdekeinket és az eredményeket, amelyeket közös erővel kiküzdöttünk az elmúlt évek során. A sikeres védekezéshez legelőször is egyetértésre van szükség. Minél szélesebb és teljesebb az egyetértés, annál jobb, ezért szokásunkhoz híven első lépésként ezekben a kérdésekben nemzeti konzultációt indítunk, és bízunk abban, hogy ismét sikerül kialakítanunk a cselekvéshez, sőt a nemzetközi cselekvéshez szükséges egyetértési pontokat. Abban is bízom, hogy a Magyar Országgyűlés az aktuálpolitikai csörtéken túl fel tud sorakozni a magyar választópolgárok oldalán országunk függetlensége és nemzetünk szuverenitása védelmében.

Végezetül, tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Ház!

Bár ez a mai jelentésem a 2016-os és 2017-es évekkel foglalkozik, de mindannyiunkat érdekel, hogy ami történik Magyarországon, hogyan mutat, mennyit ér, és mit ígér történelmi távlatban. Erre a következő választ tudjuk adni: Magyarország a XIX. század végétől a mostanáig tartó bő 120 év alatt egymáshoz sok tekintetben hasonló fejlődési korszakokat élt át. A sorsa mindegyiknek hasonló volt: konszolidációval kezdődtek, majd egy rendkívül eredményes felívelő szakasz következett, amit megszakított az éppen aktuális hazai vagy nemzetközi válság. A mögöttünk hagyott 100 évben legalább négy ilyen korszakot tudunk azonosítani. A jelentős gazdasági sokkok erősen hatottak a gazdasági növekedésre, és a pénzügyi egyensúlyra egyaránt, de ennél is súlyosabb következménye volt a mögöttünk hagyott 120 év válságainak, hogy az egymást követő válságok nemcsak megállították a fejlődést, hanem meg is semmisítették az elért eredmények egy részét. Az okozott válság következményeit pedig ismét csak évekig tartó konszolidációval lehetett felszámolni. Mindez együtt oda vezetett, hogy, mondjuk, 1900 és 2010 között az egy főre jutó nemzeti össztermék, tehát a GDP átlagos éves növekedése ebben az 1900 és 2010 közötti időtávlatban csak 1,5 százalékot mutatott évente. Ez pedig elmarad a fejlett országok, valamint a sikeres felzárkózást mutató európai országok fejlődési ütemétől. Vagyis nekünk, magyaroknak a felzárkózási kísérleteink rendre sikertelennek bizonyultak. Magyarország 110-120 év alatt csak megközelíteni tudta, átlépni nem a tartós gyarapodást jelentő határvonalat. Az újabb esélyt 1990-ben a rendszerváltással és a piacgazdasági fordulattal kapta meg az ország. A történet Önök előtt is ismert: nem tudtuk végrehajtani az ország számára oly fontos gazdasági kitörést. Ellentétes irányokat mutató gazdaságpolitikák, költségvetési sokkterápia és az eladósodás váltogatása, elhibázott lépések sokasága, és végül kiszolgáltatott helyzetben érte az országot az újabb nemzetközi sokk, a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, magyar pénzügyi összeomlás és 2008-2009-es pénzügyi világválság. Ez is szükségessé tette 2010-ben egy új korszak elindítását. A magyar gazdaságpolitika irányt és irányítót kapott.

A 2010 óta ebben a dimenzióban a történelmi felzárkózás tekintetében az mondható, hogy a magyar nemzeti össztermék növekedési üteme Magyarországon évente átlagosan 1 százalékponttal magasabb volt 2010 óta, mint az eurózónáé. A fogyasztás Magyarországon 1,2 százalékkal gyorsabban nőtt, mint az eurózónában, de 2016-ban ez Magyarországon 5 százalék volt, míg az eurózónában csak 2 százalék. Ez pedig összességében azt eredményezte, hogy Magyarország az egy főre eső nemzeti össztermékben, GDP-ben kifejezve összesen 5 százalékkal zárkózott föl az eurózónához. Ami a felzárkózást a munkaerőpiac tekintetében illeti, az mondható, hogy 2010 óta több mint 200 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez 19 százalékos növekedés, és ez a legmagasabb Európában. Luxemburg és Málta mutat ehhez hasonló növekedést. 2010 óta 55 százalékról 67 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, és ez már magasabb, mint az eurózóna átlaga.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!

Mindezek olyan tények, amelyek azt ígérik, hogy sikerülhet elérnünk a gazdasági áttörést. Kérem, hogy a 2017-es parlamenti évadban ezeket a történelmi dimenziókat is vegyék figyelembe, amikor a frakciók kialakítják politikájukat. Magyarország régen nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között. Ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!