Köszönöm szépen a szót, Elnök úr!
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Alkotmányos szokásaink szerint az elnök úr engedelmével most beszámolok a két ülésszak közötti időszak fontosabb fejleményeiről; először az európai ügyekről. Színes és mozgékony volt a nyár Európában: választás választást követett. Volt közöttük olyan is, amely komoly következményekkel jár Magyarországra nézve, de most kizárólag a négynapos európai uniós csúcsnak az összegzését szeretném Önökkel megosztani. Az Európai Unió 27 miniszterelnöke államaik nevében megegyezésre jutott. A megegyezés tárgya a következő hét, de azt hiszem, inkább tíz év pénzügyi költségvetésének rendszere és konkrét költségvetési tételek. Eltérően a korábbi szokásoktól, a következő hét-tíz év költségvetése két részből áll majd. Van a szokásos költségvetés a szokásos szerkezetben, és van a „Következő Generáció” névre keresztelt pénzügyi alap, melynek célja a járvány pusztításainak ellensúlyozása. A brüsszeli tárgyalásokat megelőzően az Országgyűlés feladatokat szabott számomra és a kormány számára. Ezeket igyekeztünk legjobb tudásunk szerint teljesíteni. Kiváló csapattal dolgozhattunk; több tucat szakdiplomata dolgozott mögöttünk Brüsszelben és Budapesten egy időben, az ő munkájukat szeretném megköszönni. A parlament első és fontos elvárása volt, hogy a következő évek költségvetésében az azonos helyzetű tagállamok azonos elbánásban részesülhessenek, ezért először a megállapodás pénzügyi részéről mondok néhány szót.
Ami Magyarországot illeti, ha mindent összeadunk és kivonunk, akkor azt tudjuk mondani, hogy nettó 31 milliárd euró áramlik majd be a magyar gazdaságba. Ez évente olyan 4-4,5 milliárd eurónyi forrást jelent. Mennyi ez? Sok vagy kevés? A mi megközelítésünk, a kormány megközelítése eltér a szokásostól. Mi a teljes magyar be- és kiáramló pénzügyi egyenleget szoktuk nézni. 2019-ben a Magyarországon működő külföldi vállalatok összességében 9,6 milliárd eurónyi profitot termeltek. Nem mondom, hogy ennyit vittek ki az országból, mert egy részét újra befektették, de ennyit vihettek volna ki: 9,6 milliárd eurót. A magyar cégek külföldön ugyanebben az esztendőben 1,6 milliárd euró profitot termeltek meg. A kettő egyenlege mínusz 8 milliárd euró évente. Ha ebből levonom a Magyarországnak szánt európai uniós forrást, ami 4,5 milliárd euró, akkor a különbözet évi mínusz 3,5 milliárd euró. Ebből a szempontból vizsgálva a dolgokat ez az összeg, amit Brüsszelben kitárgyaltunk, jelentős mértékben csökkenti a tőkedeficitünket. Nem tárgya ennek a beszámolónak, de megemlítem, hogy 2028-ra – bár különböző becslések léteznek, de megkockáztatható – közel kerülünk ahhoz a helyzethez, hogy Magyarország az Európai Unió költségvetésébe nettó befizető legyen. A csehek biztosan, mi és a lengyelek pedig valószínűleg. Tehát 2028-ra – ha fönnmarad a 2019-es tőketermelő, profittermelő képessége a magyarországi külföldi tőkének, akkor 2028-ra – oda kellene eljutnunk, hogy évente 9,6 milliárd eurónyi profitot állítsunk elő külföldön. Akkor lenne egyensúly. Ebből 1,6 van meg. Végképp nem tárgya ennek a beszámolónak, de megemlítem, hogy ehhez a célhoz kétfajta úton juthatunk el. Az első, hogy kivásároljuk a Magyarországon dolgozó külföldi cégeket – tájékoztatom Önöket, hogy ez folyik –; a másik, hogy növeljük a magyar befektetéseket külföldön; ezt pedig tesszük.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Összességében tehát azt mondhatom Önöknek, hogy Magyarország eredményesen tudta érvényesíteni az Országgyűlés által kirótt elvárást: azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek. Ehhez persze módosítanunk kellett az eredetileg rendkívül kedvezőtlen javaslatot. Miénk így végül a hatodik legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével – akik a barátaink, ezért nem kell irigynek lenni rájuk – kizárólag olyan országok előznek meg bennünket, amelyeknek nemzeti jövedelme a magyar alatt van. Az objektív számok alapján tehát azt jelenthetem Önöknek, hogy a parlament első és második célkitűzését teljesítettem.
Az országgyűlési határozatban rögzített mandátumnak megfelelően kezdeményeztem a Magyarország ellen megindított, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás lezárását, még a német elnökség alatt. Önök is tudják, hogy Magyarországgal szemben az Európai Parlament politikai szempontok alapján, jogilag is vitás döntés eredményeképpen két éve folytat eljárást. Kérdéseket tettek fel nekünk, ezeket mi – úgy érezzük, hogy – megválaszoltuk. Mi úgy érezzük, hogy minden kétséget eloszlattunk, minden vádat megcáfoltunk, ami a magyar demokrácia és jogállami intézményrendszer működésével kapcsolatban felmerült. Ezért mi úgy látjuk, semmi akadálya nincs annak, hogy ez az eljárás lezáruljon. A német kormány képviselője visszaigazolta ezt a szándékot, de semmilyen ígéretet nem tett, és semmilyen garanciát sem kaptunk. A kancellár azt mondta, törekedni fog arra, hogy ez megtörténjen.
A parlament döntése alapján a miniszterelnökök tanácsának javasoltam, de nem jártam sikerrel – a parlament kötelezett engem erre –, hogy a politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból történő támogatásának gyakorlata megszűnjön. Éles ellenállást váltott ki a javaslat. Ma, tisztelt Elnök úr, annyit vállalhatok a kormány nevében, hogy Magyarország ezt a kérdést napirenden tartja. Nem szabad nekem tanácsokat osztogatnom a parlament számára, de nem lenne talán érdektelen, ha a magyar parlamentben külön munkacsoport foglalkozna ezzel a kérdéssel.
Végül tájékoztatom Elnök urat és a Magyar Országgyűlést, hogy a pénzügyi források politikai és ideológiai feltételekhez kötésének kizárása ügyében is fontos lépést tettünk. A tanácsban világossá tettük, hogy elkötelezettek vagyunk a jogállamiság mellett – ezt írja elő az Alaptörvény –, és akkor is azok voltunk, amikor a kommunizmus időszakában a diktatúrával szemben kellett a jogállamiságért küzdenünk. Azonban azt sem rejtettük véka alá, hogy a világos jogi kategóriák nélküli politikai vádak összegyűjtése „jogállamiság” címszó alá éppen a jogállamiság alapelveit sérti. Amit az európai baloldal „rule of law”-nak hív, az valójában „rule of blackmail”, nem jogállami, hanem zsarolási klauzula. Lengyelországgal közösen sikerült elérnünk, hogy a zsarolás céljából lefolytatandó uniós eljárásokat, amelyek Magyarország kohéziós forrásait és pénzügyi érdekeit érintették volna, mégse tehessék meg, ezek a lépések ne veszélyeztessék Magyarország pénzügyi érdekeit. Csütörtökön és pénteken – több szempontból is alkalmatlan időpontban, de csütörtökön és pénteken – a tanács rendkívüli ülést tart. Hírek terjedtek el, hogy ezt a kérdést is vitatni fogja. Ez nem felel meg a valóságnak. A napirenden a görög–török konfliktus szerepel, ezért hívtak bennünket össze.
A járványról. Tisztelt Országgyűlés! Nehéz időszakon vagyunk túl, és nehéz időszak előtt állunk. Egy emberemlékezet óta nem látott világjárvány indult el Ázsiából, amely Európát és csakhamar Magyarországot is elérte. A ma reggeli összesített adatok szerint a világban eddig 31 millió ember fertőződött meg, és kis híján egymillió azok száma, akik életüket vesztették. A mai legfrissebb adatok szerint Oroszországban az új megbetegedések száma 5.960, az Egyesült Királyságban 4.429, Csehországban 2.044, Hollandiában 1.916, Németországban 1.685, Ausztriában 1.637, de ami a leginkább aggasztó, az, hogy Ausztriában a kórházi ellátásra szoruló, tehát nehéz helyzetbe került emberek száma egyetlen nap alatt 35 százalékkal emelkedett. És miután Ausztriát mi úgy tekintettük eddig – és azt hiszem, helyes, ha így járunk el ezután is –, hogy egyfajta laboratórium a számunkra, ami ott történik, az meg fog történni valamivel később Magyarországon is, ezt a számot komolyan kell venni.
Emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy Magyarországon az első beteget március 4-én regisztráltuk, és mivel vakcina nem létezett – mint ahogy ma sincs –, és ismeretlen ellenséggel álltunk szemben, nem volt más választásunk, minthogy a vírus terjedését lelassítsuk. Az volt a stratégiánk lényege, hogy időt nyerjünk egyfelől, hogy kiismerjük az ellenfelet, másfelől, hogy felkészíthessük az egészségügyet. Az ország tavasszal egyetlen hét alatt egy új, addig ismeretlen működési modellre állt át. A védekezést a legtöbb európai országnál hamarabb kezdtük meg. Amikor a vírus még meg sem jelent Magyarországon, mi már január 31-én felállítottuk az operatív törzset, mert tudtuk, hogy aki időt nyer, az életeket nyer. Köszönet Kásler professzor úrnak, aki kellő időben fölismerte az akkor még tőlünk messze tartózkodó vírus veszélyét Magyarországra nézve! Az első hetek sokkolóak voltak, de az ország jól állta a sarat, és az első csatát megnyertük. A tények önmagukért beszélnek: a magyar egészségügyi rendszer, amit oly’ sokszor szoktak kritizálni, leszólni, igaztalanul bántani, ez az egészségügyi rendszer képes volt megvédeni az embereket. Az első szó éppen ezért a köszöneté. Köszönetet kell mondanunk az erőn felül teljesítő orvosoknak, járványügyi szakembereknek és ápolónőknek. Köszönet illeti Müller Cecília tiszti főorvos asszonyt és az operatív törzset, Kásler és Pintér miniszter urak munkáját pedig külön is köszönöm.
Ez már a múlt. A vírus második hulláma itt van, benne vagyunk, megérkezett, ahogy várható volt, és ahogy vártuk is. Mint az első, ez is külföldről jött, külföldről hurcolták be Magyarországra. Ez egy világjárvány, mi pedig globalizált világban élünk, ezért nemcsak annak jótéteményeiből, hanem a vírushoz hasonló kihívásokból is jut mindenkinek. Arról tájékoztathatom ma az Országgyűlést, hogy most, 2020 őszén felkészültebbek vagyunk, mint 2020 márciusában voltunk, két okból. Először is, mert rendelkezünk a tavaszi védekezés tapasztalataival, másfelől pedig a nyáron kellő időben sikeresen szerveztünk meg egy nemzeti konzultációt. A nemzeti konzultációban az emberek egyértelmű üzenetet küldtek a kormánynak: Magyarországnak működnie kell. Az emberek azt várják tőlünk, hogy az emberéleteket és a munkahelyeket is védjük meg, azt várják, hogy védekezés közben a mindennapi életet ne béníthassa le újra a vírus. Ez azt jelenti, hogy a vírus ellen úgy kell most védekeznünk, hogy a veszélyeztetett idősek életét, iskoláink, óvodáink működését és a munkahelyeket egyszerre védjük meg. Ez egy másik taktika, mint a tavaszi volt, más a haditervünk is, másképpen fogunk válaszolni, mint az első hullám során tettük. Ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna.
A kormány az operatív törzs javaslatára a következő döntéseket hozta. Mivel a vírust külföldről hurcolták be, ezért a beutazási korlátozásokat továbbra is fenntartjuk, hogy elvágjuk az utánpótlás útvonalát. Kötelezővé tesszük a széles körű maszkhasználatot a tömegközlekedés és az üzletek mellett az előadásokon, a mozikban, az egészségügyi és szociális intézményekben, az ügyfélfogadó irodákban és a kormányablakokban. Aki ezt megszegi, a ma kivethető maximális, 50 ezer forint bírságot fizeti, de kezdeményeztem, hogy az erre vonatkozó jogszabályt változtassuk meg, hogy a büntetési tétel emelhető legyen. Teljes körű látogatási tilalmat tartunk fenn a kórházakban és az idősotthonokban. Kötelező lesz október 1-jétől a testhőmérséklet-mérés az iskolákban a gyerekeknek és a tanároknak, az iskolák épületébe pedig csak az oktatók és a gyerekek léphetnek be, tehát az alsó tagozatosok szülei a mérési pontig. Hatósági árassá tesszük a koronavírusteszteket, a maximált ár 19.500 forint, az influenzaoltást pedig ingyenessé tesszük annak, aki be szeretné oltatni magát. A szórakozóhelyeknek és a vendéglátóhelyeknek este 11 órakor be kell zárniuk.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr!
A helyzet úgy áll, hogy az emberélet megmentése nemcsak az orvosok és ápolók, hanem mindenki feladata. A védekezésben minden ember részt vesz, és most valóban mindannyiunkon múlik, hogy ez, mármint a védekezés mennyire lesz sikeres. A fiataloknak tudniuk kell, hogy most ők hordozzák és terjesztik legnagyobb arányban a vírust, még akkor is, ha észre sem veszik, hogy ők maguk fertőzöttek. Azonban, ha nem tartják be a szabályokat, idős és beteg embereket sodorhatnak veszélybe, elsősorban a saját családjukban és környezetükben. Arra kérjük őket, mármint a fiatalokat, hogy ezt ne felejtsék el. Ők könnyen megbirkóznak a vírussal, remélem, ám az időseket és a betegeket a fertőzés legyűrheti. Kérjük, legyenek tekintettel szüleikre és nagyszüleikre! Látom, olvasom, hogy sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon mekkora lehet a legnagyobb terhelés, amelyet az egészségügynek ki kell bírnia, és ezt a maximális terhelést vajon kibírja-e. Azt tudom mondani Önöknek, hogy a velünk dolgozó matematikusok, kutatóorvosok, gyakorló orvosprofesszorok azt mondják, hogy a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére számíthatunk Magyarországon. Ha egyidejűleg 200 ezer ember fertőződik meg, akkor a nemzetközi példák szerint 16 ezernek lesz szüksége egyidejűleg kórházi ágyra, és 800 embernek lesz szüksége egyidejűleg lélegeztetőgépre. Ízlés kérdése, ki mennyire hisz a matematikusoknak meg az orvosoknak, én a biztonság kedvéért azért ennek a kétszeresével számolok, tehát azt mondom, hogy a magyar egészségügynek ki kell bírnia azt, ha egyszerre 400 ezer ember fertőződik meg, ha nem 16, hanem 32 ezer ágyra van szükségünk, és azt is, ha nem 800, hanem akár többszöröse kell lélegeztetőkészülékből.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai napon Magyarországnak 66 ezer kórházi ágya van, és ha kell, akkor további tábori kórházakat tudunk megnyitni. A tavasz folyamán kidolgozott vezénylési terv érvényben van, ennek lényege, hogyha egy kijelölt kórházban elfogy a kapacitás, akkor egy következő lép be az ellátási körbe, ahová más intézményből irányítanak át egészségügyi dolgozókat, orvosokat, nővéreket és technikusokat. Minden eszköznek és minden azt kezelő egészségügyi szakembernek megvan a helye.
Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Gazdaság. Önök is tudják, hogy a koronavírus nemcsak az egészségünket veszélyezteti, hanem a munkahelyeinket is. Ha munka van, minden van, nem véletlenül tettük már a járvány elején is világossá, hogy annyi munkahelyet hozunk létre, amennyit a vírus tönkretesz. Ezért volt, van és lesz is a fontos ügyek között kiemelt figyelem a magyar emberek munkahelyének védelmére. Ebből nem engedünk. Hol tartunk most? Most ott tartunk, hogy augusztusban többen dolgoztak, mint januárban. Januárban 4 millió 458 ezer ember dolgozott, ma pedig, illetve augusztus végén pedig 4 millió 500 ezer. A különböző támogatásokkal, beruházási és bértámogatásokkal közel egymillió magyar részesülhetett valamilyen munkaerő-piaci vagy képzési támogatásban. Munkahelyvédelmi bértámogatást 15 ezer hazai vállalkozás igényelt, és ez több mint 207 ezer munkavállalót érintett. Munkahelyteremtő bértámogatásra közel 37 ezer vállalkozás adott be kérelmet augusztus 31-éig, és ezekkel vállalták 49 ezer új munkahely létrehozását; tehát nemcsak azt, hogy fenntartják, hanem 49 ezer új munkahelyet fognak létrehozni. 40 százalékos bértámogatást vállaltunk a kutatási-fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében három hónapra. Erre több mint 1.100 vállalat adott be kérelmet, és ez 23 ezer embert érintett. Vagyis röviden összefoglalva, van és lesz is munka.
De, tisztelt Képviselőtársaim, a munka csak az egyik, amit biztonságban szeret tudni ilyenkor az ember, a másik az otthona. Különösen 2008 óta erős ez az érzés, amikor is magyar családok tízezreinek feje fölül vitték el az otthonukat, vitte el otthonát a bank. Nekünk tehát most nemcsak a munkahelyeket, hanem az otthonokat is biztonságba kell helyeznünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy fél évvel, július 1-jéig meghosszabbítjuk a hiteltörlesztési moratóriumot a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak esetében. A törlesztési moratórium hosszabbítása automatikus, azaz akik már eddig is részt vettek benne, azoknak nincs további teendőjük. A moratórium segítségével 1 millió 600 ezer ember otthonát tudhatjuk biztonságban, nem mellékesen pedig 2.000 milliárd forint többletforrást hagytunk a családoknál és a vállalkozásoknál. Ez a hazai GDP, nemzeti össztermék 4,5 százaléka. Szerintem ez óriási fegyvertény! Ha körülnéznek Európában, azt fogják látni, hogy nincs még egy nemzet, amely ilyen típusú és ilyen mértékű szolidaritásról tett volna tanúbizonyságot.
Tisztelt Országgyűlés!
Munkahelyeket befektetéssel lehet létrehozni, ezért úgy döntöttünk, hogy befektetünk a vállalatainkba. A kormányzati programok nem mentőcsomagok, hanem befektetések, nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is szólnak. Gondoljanak vissza arra, amit az ország profitegyenlegéről mondtam! Azt célozzák, hogy most, amikor mindenki megszorít, mármint minden más ország megszorít és zsugorodik, mi ne csak védekezzünk, hanem fejlődni, növekedni is tudjunk. Ezért indítottunk a magyarországi vállalatok számára egy, a munkahelyeket megvédő beruházásösztönző programot, amelyet a példátlan mértékű érdeklődés miatt szinte rögtön az elején fel kellett bővítenünk: az eredeti 50 milliárdos keretet megháromszorozva 170 milliárd forintot fektettünk a magyarországi vállalatokba. Az eredmény több mint szemmel látható: 904 beruházó jelentkezett, azt vállalva, hogy a következő időszakban 424 milliárd forint értékű befektetést visz véghez, és ezzel megvédi 154 ezer magyar munkavállaló munkahelyét. A magyar kis- és közepes vállalatok fejlesztését szolgáló programra – ilyet is indítottunk – eddig összesen 5,5 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be, a vállalt beruházások összege 193 milliárd forint, a megvédett munkahelyek száma pedig 130 ezer.
Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
Összefoglalva a gazdasági intézkedéseink hatásait és eredményeit, azt mondhatom Önöknek, hogy sikerült, eddig sikerült megvédenünk a magyar emberek munkahelyeit és otthonait, és úgy tűnik, hogy sikerült vállalatainkat is kellően megerősíteni, vagyis újra tudjuk indítani gazdaságunkat. Emlékezzenek, a baloldal tragikus kormányzása után, 2010 és 2014 között egyszer már sikerült Magyarországot talpra állítani és a gazdaságot újra beindítani. 2010-től máig közel egymillió munkahelyet teremtettünk, és emlékezhetünk arra is, hogy ez év tavaszán a járvány első hullámát sikeresen kivédtük a magyar emberekkel összefogva, közösen, nem a kormány, nem a miniszterek, hanem Magyarország. Most ugyanezt tesszük.
Nehéz ősz elébe nézünk, de egyszer már sikerült. Együtt újra sikerülni fog!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
