Orbán Viktor nyilatkozata a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőivel folytatott megbeszélést követően
Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatójának szó szerinti leirata, amely 2016. április 13-án hangzott el a szerbiai Vajdaságban.

Tisztelettel köszöntöm Önöket, Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Pásztor István elnök urat, akinek köszönetet szeretnék mondani azért, mert kidolgozta, illetve munkatársaival közösen megalkotta azt a vajdasági gazdaságfejlesztési tervet, amelyre aztán megállapodást tudtunk kötni egymással, egyik oldalról a vajdasági magyarokat képviselő VMSZ, a másik oldalról pedig a magyar kormány. Ez egy olyan terv, amit itt dolgoztak ki, itt alkottak meg, és amelyhez nekünk igazából csak támogatást kellett adnunk, amelyhez nekünk csatlakoznunk kellett. Ez mindig jobb, mintha Budapestről szeretnék kitalálni, hogy éppen az ország egyik-másik részén vagy a Kárpát-medence egyik-másik, magyarok lakta területén éppen mi volna az ott élők érdeke. Én gratulálok az elnök úrnak, és azt gondolom, hogy ezzel a jövő útját is megmutatta nekünk, mert a többi Kárpát-medencei magyar közösség számára is ez lesz a járható út. Úgy érzem, hogy az első eredmények kifejezetten biztatóak.

Másodsorban nem szeretjük a kétszínűséget, mint ahogy ezt az elnök úr is mondta. Nem akarom elkerülni, illetve megkerülni azt a tényt, hogy mégiscsak egy választási kampány kellős közepén érkeztünk ide Szerbiába. Egyfelől – mint egy szomszédos ország miniszterelnöke – nem avatkozhatok be ebbe a választási küzdelembe, csak biztatni tudom a szerbeket és a magyarokat, valamint az itt élő horvátokat is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a választáson, ugyanakkor az igazságot sem hallgathatom el. A dolog mégiscsak úgy áll, hogy itt van egy magyar párt, és ezért arra kérem, arra szólítom fel, arra biztatom az itt élő magyarokat, hogy föltétlenül menjenek el a soron következő parlamenti választáson szavazni, és arra kérem őket, hogy szavazatukkal támogassák a vajdasági magyarok pártját, a VMSZ-t, amely – mint hallhattuk – kiszámítható pont és a biztos jövő záloga, egyben garanciája itt, a Vajdaságban. Azért is merek ilyen határozottan fogalmazni, mert a közép-európai létezés sajátosságainak megfelelően nekem is vannak itt választóim, nemcsak Pásztor István elnök úrnak, hiszen élnek itt magyar állampolgárok, akik részt vehetnek a magyar választásokon. Ezért amikor mi azt mondjuk, hogy mi egy nemzeti kormány vagyunk, akkor az persze azt jelenti, hogy nemcsak az országban, hanem az országhatáron túli világban, tehát nemzetben is gondolkodunk, de másfelől a felelősségünk is nagyobb, mint mindösszesen a mai Magyarország területén élő magyarok iránt viselt felelősség. Ezt a magyar alkotmány is világosan rögzíti. Tehát ha úgy tetszik, a nemzeti alapon álló magyar kormányoknak, most éppen ilyen van Magyarországon – ez nem volt mindig így, most ilyen van –, az ilyen kormányoknak el kell számolniuk a határon túl élő választóik irányában is, hogy hogyan sáfárkodtunk azzal a lehetőséggel, amit a magyar emberek, a Történelem Ura meg a jószerencse megteremtett a számunkra. Azt tudom mondani Önöknek, hogy a tények meg az előbb itt aláírt szerződés, amely számunkra szimbolikus erejű, azt bizonyítják, hogy igyekszünk jól sáfárkodni, és talán jól is sáfárkodunk ezekkel a lehetőségekkel és tálentumokkal.

Én gratulálok Önnek ahhoz, hogy elsőként aláírta ezt a megállapodást, és nagyon remélem, hogy sok ezer hasonló szerződés követi majd ezt még, ami világossá teszi, hogy Magyarország ma már van olyan erős ország, hogy ne csak saját magára gondoljon, hanem nemzetben gondolkodva a határon túli nemzettársainkat is meg tudjuk segíteni, nekik is lehetőségeket tudjunk teremteni. Jó idézet ez: „a haza fényre derül”. Ez jól mutatja, hogy a költészet és a politika rokonszakmák valójában. Nekünk is az a dolgunk, hogy a valóságot megragadva olyan kifejezéseket használjunk, amelyek leginkább kifejezik mindazt, amit akarunk, és egyben érthető is a választóink és a hallgatóink számára. A „fényre derül” egy összevonás, mert egyszer benne van az, hogy kivilágosodik, ennyiben azt gondolom, hogy valóban biztatóbb jövő áll előttünk, egy világosabb és átláthatóbb korszak, mint ami mögöttünk volt. Másfelől, ugye, jókedvre derül, igazából a magyar nyelv ezt így mondja. Fényre derülni nem szoktunk, jókedvre szoktunk derülni, de ha azt mondjuk, hogy fényre derül, az azt jelenti, hogy ki is világosodik, meg a kedvünk is jobb lesz. Tehát azt kell mondani, hogy egy jó korszak előtt állunk, és ennek egy pontos megfogalmazását adja számunkra Kölcsey, és politikusok ezt programként is bátran vállalhatják.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Új korszaknak a kapujában állunk. Ez a mostani egyetlen aláírás ennek az új korszaknak a beköszöntét jelzi. Annak a korszaknak a beköszöntét, amikor bizonyítékát adhatják a vajdasági magyarok annak, hogy van bennünk elegendő életerő. Mi ezt eddig is így gondoltuk, hiszen az, hogy kibírták eddig, és hogy itt még mindig megvan a magyar közösség, az életerő bizonyítéka, de hogy nemcsak védekezni tudunk, nemcsak arra mozgósíthatjuk az erőinket, hogy megmaradjunk, hanem hogy van kurázsink, hogy hozzátegyünk valamit a létező világhoz, van energiánk, tehetségünk, gondolatunk, na ezt kellene most bebizonyítani. Hiszen a korlátok többé nem szorítóak, vagy sokkal kevésbé szorítóak, mint korában voltak. Tehát most jött el az ideje, hogy a vajdasági magyarok bebizonyítsák, hogy milyen munkavágy, tehetség és tetterő van bennünk. Én remélem, hogy minden egyes ilyen szerződésből ennek a tetterőnek a bizonyítékai nőnek ki, amelyek újabb és újabb vállalkozásokban, munkahelyekben, termelésben és gazdasági erőben mutatkoznak majd meg. Ezért ez egy új korszak.

De új korszakot jelent ez az egy aláírás, amit Ön tett meg itt az előbb, hazafele, tehát Magyarországon is, ugyanis Magyarországon a korábbi időszakban azok a szavak voltak a meghatározóak vagy parancsolatok, hogy összehúzódzkodni, túlélni és kibekkelni. Most ehhez képest azt tudjuk mondani, hogy kiegyenesedni, dolgozni és boldogulni. És nemcsak Magyarország területén, hanem azon kívül is. És most jutottunk el oda, most először jutottunk el oda, hogy Magyarország erről nemcsak beszélni tud, hanem érdemben is tesz, meg tud hirdetni közösen a vajdasági magyarokkal egy igazi gazdaságfejlesztési programot. 50 milliárd forint szabad szemmel is látható összeg, tehát ez nem ígéret, ez nem apróság, ez nem aprópénz, ez egy komoly gazdasági potenciál, egy komoly gazdasági erő, amit ha jól forgatnak az itteniek, akkor sikeresek lesznek. Én gratulálok még egyszer az itt élő magyaroknak, hogy közösen beléphetünk ebbe az új korszakba, amely meggyőződésem szerint a szerbeknek is komoly lehetőséget tartogat. Nekem meggyőződésem, hogy egy olyan korszak előtt állunk, ahol lehetséges olyan politikát folytatni, ami egyszerre jó az Európai Uniónak, a szerbeknek és az itt élő magyaroknak, és Magyarországnak is. Ez a politika igenis lehetséges. Ezt a közös érdeket testesíti meg ez a vállalkozásfejlesztési program, hiszen ez jó lesz az Európai Uniónak, amely már nem államokban, hanem térségekben gondolkodik, s ezt a térséget meg fogjuk erősíteni. Jó lesz Szerbiának, hiszen ez által a szerb gazdaság erősödik. Jó lesz az itt élő magyaroknak, mert ők jutnak lehetőséghez és munkahelyekhez. És jó lesz Magyarországnak is, mert össze tudjuk kapcsolni Magyarországot és Szerbiát olyan módon, hogy az mind Szerbiának, mind a magyar gazdaságnak előnyére válik.

Ilyen pillanatokat kívánok mindannyiunknak, ilyen pillanatokért érdemes dolgozni. Nagyon remélem, hogy a most megnyíló lehetőségek nem maradnak lehetőségek, hanem valósággá alakulnak majd át az olyan bátor vállalkozó hölgyek és urak segítségével, mint akik közül egynek az aláírását most itt együtt láthattuk és követhettük. Kívánok a Vajdaságban élő minden magyarnak sok erőt, jó egészséget. Pályázzanak a magyar kormány által megnyitott lehetőségekre, és mi itt leszünk mögöttük, itt leszünk előttük. Szívesen szerződünk velük. Szeretném, hogyha a vajdasági magyarok éreznék és értenék, hogy az ő boldogulásuk nem választható el a Magyarország sikerétől, és a mostani magyar kormány gondolkodásában sem lehetséges sikeres politika, ha abban nincsenek benne a határon túli magyarok az ő saját személyes sikereikkel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!