- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/ovodat-hozott-a-mikulas-viskre/ -

Óvodát hozott a Mikulás Viskre

Az intézményt először a helyi KMKSZ alapszervezet kezdte el építtetni, ám a kilencvenes években a nehéz gazdasági helyzet miatt és segítség hiányában kénytelenek voltak letenni az óvoda-projektről. A befejezést a helyi református egyház vállalta magára, akiknek szintén csak többéves kemény munka után sikerült eljutni a befejezésig. Az, hogy az óvoda elkészült az évtizedek során egy teljes közösségi összefogásnak köszönhető: önkormányzatok, civil szervezetek és a Magyar Kormány tartós támogatásából közel 40 millió forintból végül sikerült megnyitni a kétemeletes, európai normáknak megfelelő intézményt. Az épület azonban nem maradt egyházi fennhatóság alatt, fenntartásáról mától az ukrán államnak kell gondoskodnia.

visk_7 [1]

A hivatalos ünnepi megnyitón Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa elmondta: az óvodák célja az, hogy a magyar tannyelvű kisiskolákba minél több magyar diák kerüljön. Ennek az óvodának az is a jelentősége, hogy óvoda-iskola komplexumként működik, az ide érkező óvodások már magyar tannyelvű iskolába tudnak tovább tanulni. Másrészről, ha óvodát tudunk avatni ez egyúttal reményt és hitet sugároz az itt élő magyarságnak, hogy érdemes az asszimiláció ellen küzdeni – fogalmazott Grezsa István.

A kormánybiztos szerint az itt élő magyarság egy viruló élő közösséggé kezd alakulni. „Egy hosszú-hosszú munkáról van szó, nem is tudjuk pontosan megmondani, hogy mióta építjük a viski óvodát. Nagyjából 40 millió forintnyi támogatás érkezett az óvoda építésére az elmúlt évtizedekben. De ennél sokkal többet jelent az az erkölcsi támogatás, ami az összefogásban valósult meg”. Grezsa István elmondta azt is, hogy ez egy igazi nagyszerű hét itt Kárpátalján, hiszen ma Visken, csütörtökön pedig Salánkon is óvodát avatnak. Arról is informálta a jelenlévőket, hogy Magyarország Kormánya egy nagyszabású óvodafejlesztési programot kezdeményez. A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra a szerencsétlenségre is, ami december 4-én a Visk Jótékonysági Alapítvány székházában történt. Bejelentette, hogy Magyarország 5 millió forinttal támogatja az alapítvány székházának újjáépítési munkálatait.

visk_16 [2]

Pavlo Nazarij, a Huszti Járási Állami Adminisztráció elnöke köszöntőjében elmondta: ez az esemény mindannyiunk számára fontos. Az, hogy ma intézményt tudunk megnyitni, ez annak a tanúsága, hogy a közösségünk él és fejlődik. A mai óvodamegnyitó-ünnepség az ukrán-magyar közös együttműködésnek a jele, ami remélhetőleg a jövőben is fog folytatódni. Lehet, hogy sok probléma és félreértés volt az évek alatt és számos akadályt kellett legyőzni, mégis a legfontosabb eredmény, hogy ma mind itt állhatunk és megnyithatjuk ezt az óvodát” – fejezte be beszédét az adminisztráció elnöke.

Szabó Péter, Paks városának alpolgármestere köszöntőjében a két város között évtizedek óta fennálló kapcsolatról beszélt. Kiemelte, hogy Paks az első perctől kezdve igyekezett támogatni az óvoda építésének tervét. „Mi, paksiak azt kívánjuk, hogy Isten áldásával sok-sok generáció cseperedjen fel ebben a gyönyörűen felújított óvodában.”

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke szerint közel negyedszázad munkájának, küzdelmének, harcának végére kerül most pont. „Támogatóink helyi, járási, megyei és anyaországi szinten sokan voltak, mindenkinek csak köszönet jár. Ezzel az intézménnyel egy közösség lett gazdagabb, a gyermek, az ifjúság, a jövő. Azzal, hogy óvodát hoztunk létre, a jövőbe fektettünk, ugyanis gyermekeinknek fontos szerepe van az utánpótlásban és a jövő építésében is. Templom és iskola kéz a kézben kell hogy járjon, és az ott kapott erkölcsi magatartást tovább kell vinnünk az életünkben is. Ha élet zengi be majd az óvodát, az élet is derűs óvoda lesz” – gondolatokkal zárta mondandóját az elnök úr.

Hajovics Jaroszlav, Visk polgármestere háláját és tiszteletét fejezte ki mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban és elősegítette az óvoda megnyitását.

visk_15 [3]

Lévai Anikó, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete kiemelte, hogy óriási jelentősége van ennek az eseménynek. Maga az óvoda megépítése is egy nagyszerű összefogás volt. S amikor kalákában, közös munkával épül valami, akkor a sok pozitív hozzáállást a későbbiekben is magában fogja hordozni.

Héder János, a KRE főjegyzője Isten áldását kérte a közösségre és a további munkálatokra. Hidvégi Üstös Pál, a Tisza nagykövete az iskola igazgatójának egy Kirgizisztánból érkező diófát adott át jelképesen, mely a növekedést és az életet szimbolizálja. Darvai Csilla, a Kölcsey Ferenc Nevelési és Oktatási Komplexum igazgatója örömét fejezte ki, hiszen az óvoda átadásával az iskola is bővült. „Nem volt könnyű út, amit bejártunk, de nagy hálával tartozunk mindenkinek, aki csak mellénk állt”. Végezetül Jenei Károly, helyi református lelkész mondott köszönetet, aki a mozgatója volt a többéves munkának az egyház részéről. Háláját fejezte ki mindenkinek, aki csak egy kicsivel is segítette az óvoda ügyének véghezvitelét.

A rendezvény elején Lévai Anikó jószolgálati nagykövetnek és Pavlo Nazarijnak friss kenyeret adtak át. Majd az ünnepi gondolatokat követően átvágták az óvodát megnyitó szalagokat: Lévai Anikó, Pavlo Nazarij, Grezsa István, Hajovics Jaroszlav és Héder János. Ezek után pedig mindenki betekintést nyerhetett a csodálatos épület belsejébe. A megnyitóra a kis óvodások ünnepi műsorral készültek: tánccal, énekekkel és versekkel köszönték meg a Mikulásnak az új óvodát.

Hosszú és rögös úton van túl, de végül a közös összefogás meghozta gyümölcsét és viruló épületté vált az egykori álom.

* * *

Lévai Anikó köszöntőbeszéde:

visk_19 [4]Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Egybegyűltek! Kedves gyerekek és szülők! Szent Miklós püspök, akit mi ezen a napon Mikulásként, esetleg Télapóként várunk, nagy ajándékot hozott ma a viski gyerekeknek és szüleiknek. A piros almán, csokoládén kívül ma átadásra kerül az új óvoda is, amely nem csupán tégla, cserép, festék és bútor, nem csupán egy épület – hanem a község életében minden bizonnyal saját magán messze túlmutató jelentősége van. Sokat jelent a családoknak, a szülőknek, akik jó helyen tudják gyermekeiket, amíg ők dolgoznak. Bizonyára olyan édesanya is, van, aki egyáltalán most kezdhet el azon gondolkodni, hogy gyermekei mellett munkát vállalhasson. De legfőképpen sokat fog jelenteni a gyerekeknek, akik már a korai években, kicsi korban hozzáértő pedagógusokkal tölthetik a napot, az anyanyelvükön játszhatnak, beszélgethetnek, tanulhatnak. Szerintem bizony szükségünk volt Szent Miklós püspök közbenjárására, hiszen sok-sok ember, szervezet, adományozó összefogására, sok dolgos kézre volt szükség, hogy eljussunk a megnyitó napjáig és birtokba vehessék a gyerekek az új óvodát.

Korai lenne egy óvodában történelemórát tartani, mégis fontosnak tartom, hogy hangozzék el Brunszvik Teréz grófnő neve, aki a legelső óvodát hozta létre az akkori Magyarországon, 1828-ban, csaknem kétszáz éve, Angyalkert néven. Felismerte, hogy „a korai nevelés a legfontosabb! Az, amit az ember ebben az életkorban felfog, kihat egész életére.” Haláláig további 11 kisdedóvó létrehozásában működött közre személyesen, de ennél is fontosabb volt, hogy elindított egy mozgalmat, amelynek óvodák kialakítása volt a célja, így végül haláláig összesen nyolcvan óvoda létesült az országban. Brunszvik Teréz, akinek saját gyermeke nem is volt, de három nővérének a gyermekeire sokat vigyázott, őket sokat tanítgatta, így vallott önéletírásában: „Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami földünkön osztályrészünkül jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre.”

Kedves Barátaim, azt hiszem, Brunszvik Teréz ma is találna feladatot magának. Magyarországon elsősorban a bölcsődei ellátást kell bővíteni, óvodákkal viszonylag jól állunk. De a határainkon túli magyarok lakta területeken rendkívül fontos feladat annak biztosítása, hogy a gyermekek magyar óvodákban töltsék el a korai éveiket, tanulják meg biztonsággal kifejezni magukat az anyanyelvükön, hogy aztán a későbbiekben előnyük származzék a kétnyelvűségből, testi-lelki fejlődésük biztonságos, szerető közegben történjék.

Azt kívánom a viskieknek, hogy egyre szaporodjon azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiknek ez az intézmény most elkészült. Nőjék ki bátran, és jelentkezzenek, hogy nagyobb óvodára van szükség. A gyerekek pedig érezzék itt nagyon jól magukat, növekedjenek szeretetben, biztonságban, okosodjanak és erősödjenek magyarságukban.

Isten éltessen mindenkit, aki hozzájárult ennek az óvodának az elkészültéhez!