A járvány harmadik hullámát letörtük, lényegében le is győztük
2021. május 21.
A járvány harmadik hullámát letörtük, lényegében le is győztük - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A kormányfő azt mondta, a beoltottak száma 4 898 866, a hétvégén minden bizonnyal elérjük az ötmilliót, ez korszakhatár a járvány elleni védekezésben. Ez egész Európában az első vagy második legjobb arány, Magyarország védettebb és biztonságosabb mint a többi ország.

Orbán Viktor közölte: amint az oltottak száma eléri az ötmilliót, megszűnik a kijárási tilalom, a vendéglátóhelyek és üzletek kötelező zárási időpontja, a közterületi maszkviselés, az egyéni és csapatsport korlátozás nélkül végezhető a szabadban.

Ötven főig tarthatók magán- és családi rendezvények, a lakodalmakon pedig legfeljebb kétszázan vehetnek részt. A szállodákban és éttermekben szervezett rendezvényeknél az üzemeltető köteles gondoskodni a résztvevők elkülönítéséről. Megtarthatók a szabadtéri rendezvények – beleértve a gyűléseket is – ötszáz résztvevőig. A zenés, táncos rendezvényeket csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők látogathatják. Zárt térben szervezett kulturális és sportrendezvényekre a 16-18 éves korosztály tagjai saját jogon is mehetnek, amennyiben be vannak oltva – ismertette a kormányfő.

A miniszterelnök jelezte: a korlátozások feloldásának pontos időpontjáról várhatóan pénteken délután, a friss oltási adatok ismeretében döntenek.

Az oltási hajlandóság változásával kapcsolatban úgy fogalmazott: egy időben felfutott, most pedig egy utolsó lökést kapott, amikor a 16-18 éveseket be tudták oltani, de innen lassulni kezd a hajlandóság, ez így volt Izraelben és Nagy-Britanniában is. A hazai regisztrációs adatokat nézve most “csak csordogál” az újonnan jelentkezők száma, naponta 5-10 ezer ember regisztrál.

Hozzátette, hogy az operatív törzs péntektől készenlétbe került. Annak fenntartása azért indokolt, mert hárommillió felnőtt még nincs beoltva Magyarországon – nekik le kellene küzdeniük a bennük lévő ellenállást az oltásokkal szemben -, a határok mentén – Szerbiát kivéve – mindenhol sokkal alacsonyabb a beoltottság, illetve figyelni kell arra, hogy a Magyarországon használt vakcinák az új mutánsokkal szemben is védenek-e.

A kormányfő kitért arra, hogy Magyarországon az eddig már beadott oltásokon felül raktárban vagy megrendelés alatt Pfizerből 7,3 millió, Modernából 1,2 millió, Janssenből 4 millió, AstraZenecából – aminek a sorsa még bizonytalan – pedig 4,7 millió oltóanyag van. A kínai és az orosz vakcinákat nem számítva is elegendő van ahhoz, hogy 2021-ben és 2022-ben be tudják oltani a magyarokat akkor is, ha kell egy harmadik vagy akár negyedik adag.

Magyarország azonban önellátó akar lenni az oltóanyagokból, ezért épül Debrecenben a saját gyárunk, és “letették a nagyesküt a tudósaink”, hogy abban az állapotban vannak a kísérletek, hogy a magyar fejlesztésű vakcina 2022 második felében elkészül és gyártani tudják – folytatta Orbán Viktor. Mintegy 120 milliárd forintba kerülne újabb vakcinákat rendelni külföldről, de a beszerzések már megtörténtek, a hazai gyártással pedig “garantálni tudjuk minden magyar biztonságát, évtizedekre is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A rendkívüli jogrend meghosszabbítása kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, hogy a gyors reagálás miatt erre még szükség van, mert a környező országok rosszabbul állnak, a mutációk száma pedig nő és hárommillió felnőtt még nincs beoltva. A készültséget ezért fenn kell tartani, de reméli, hogy “a nyár során a rendkívüli jogrendtől is meg tudunk szabadulni”.

Megemlítette, hogy a baloldal nem szavazta meg a hosszabbítást, “sőt undok dolgokat mondtak ránk”, de ők eddig sem vettek részt a védekezésben, a nemzeti összefogásban, “folyamatosan próbálták lejáratni a magyar kórházakat, az orvosokat, és közben lassítani akarták az oltást”, csak azért, hogy megszerezzék a hatalmat.

A miniszterelnök a hitelmoratórium nyár végéig történő meghosszabbítása kapcsán úgy vélekedett: sok tízezer forinttal több maradt egy-egy család kasszájában, főként a kisebb pénzű vagy a középosztályba tartozók körében. A hosszabbításra pedig azért volt szükség, hogy időt adjanak a szakmai tárgyalásokra, amelyek eldöntik, mi lesz a hitelmoratórium után.

A gazdaság első negyedéves teljesítményének növekedéséről Orbán Viktor azt mondta: Varga Mihály pénzügyminiszternél optimistább, nagyobb növekedésre számított mint ő vagy általában a szakértők Magyarországon. “Az első negyedéves adat sem lepett meg és egy fenomenális második negyedévi adatra számítok, olyan számra, ami nagyon régen nem volt”.

Ennek egyik oka, hogy ismét annyian dolgoznak Magyarországon, mint a válság előtt, vagyis munkára épül a gazdaság, másrészt nagyon rossz volt a tavalyi hasonló negyedév adata – indokolta álláspontját. A harmadik és a negyedik negyedévben is erőteljes növekedésre számít, sőt a következő hónapokban tovább nőhet a munkából élők száma, és a nemzetgazdaság teljesítménye akár a várakozásoknál is jobban alakulhat majd – vélekedett.

A költségvetési vita pénteki parlamenti zárása kapcsán azt mondta: az ellenzék már a következő évi választásra készülve fejti ki a véleményét. A főszereplő Gyurcsány Ferenc, a mellékszereplő a főpolgármester, “a feleség” az európai dimenzióban értelmezi a költségvetést, “és van egy bohóc, akinek fogalma sincs szakmai kérdésekről”, de nem kell komolyan venni a bohócokat, a provokációknak pedig nem szabad felülni – fogalmazott a kormányfő.

Végül a honvédelem napja apropóján Orbán Viktor elmondta: a magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, de haditechnikai oldalról is tartania kell a lépést mindenkivel. “Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is” – emelte ki.