Felülmúltuk az EU-csatlakozási népszavazás eredményét
2016. október 2.
Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, mert - mint mondta - "felülmúltuk az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredményét".

A kormányfő a Fidesz-KDNP fővárosi eredményvárójában tartott beszédében bejelentette: alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a kvótareferendum után, mert az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben.

Fotó: Botár Gergely
Fotó: Botár Gergely

A miniszterelnök kifejtette: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része. Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson – tette hozzá Orbán Viktor, úgy értékelve: „a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is”.

Az ünneplés után két dolgot kell tenni, hogy érvényt szerezhessenek az emberek akaratának – folytatta. Először közjogi érvénnyel kell felruházni az emberek döntését, ezért a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot terjeszt a parlament elé; „az emberek ma kinyilvánított akaratát meg kell jelenítenünk és rögzítenünk kell az alaptörvényünkben is” – jelentette be Orbán Viktor.

A másik sürgető dolognak azt nevezte, hogy a vasárnapi döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek. A kérdés egyszerű, megteheti-e Brüsszel, az európai államok demokratikus közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan tagállamra, ahol azt a résztvevők több mint 90 százaléka ellenzi – fogalmazott. A kormányfő azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg.

Fotó: Botár Gergely
Fotó: Botár Gergely

Orbán Viktor a Bálna Budapest épületében – a kormánypártok vezetőinek és európai parlamenti képviselőinek társaságában – tett néhány perces nyilatkozatában elismerését fejezte ki azoknak, akik részt vettek a referendumon, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy ez „a hatalmas, hárommilliónál is nagyobb egyetértés létrejöjjön”. A résztvevőket tekintve 10-ből 9 ember ma Magyarország mellett, az ország önálló döntési joga mellett szavazott – értékelt.

„Büszkék lehetünk arra, hogy az EU első és eddig egyetlen tagállamaként a magyarok közvetlenül véleményt nyilváníthattak a bevándorlás kérdéséről. Ez így volt helyes, sőt ez így volt becsületes” – mondta, hozzátéve, hogy a legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson ez a kérdés még nem volt napirenden, ezért a polgárok nem foglalhattak állást róla.

Márpedig szerinte az előttünk álló évek talán legfontosabb kérdéséről, Magyarország, gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó: „kikkel élünk együtt, mi lesz a kultúránkkal, mi lesz eddigi életformánkkal, a nagy nehezen talpra állított gazdasági rendszerünkkel, és mi lesz a keresztény gyökereinkkel”.

A kérdés az – folytatta -, hogy a világban zajló modern kori népvándorlásra, amelynek hullámai Európát „látványosan és fájdalmasan” elérték, mit válaszol az Európai Unió. Az EU javaslata a migránsok beengedése és kötelező erővel történő szétosztása – brüsszeli döntés alapján – a tagállamok között – fejtette ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a magyarok vasárnap ezt a javaslatot elutasították, és úgy határoztak: csak a magyarok dönthetnek arról, kikkel kívánnak együtt élni. „Brüsszel vagy Budapest. Ez volt a kérdés, és mi úgy döntöttünk, a döntés joga kizárólag Budapestet illeti meg” – mondta a miniszterelnök.

Szavai szerint vasárnap „elindultunk egy úton, egy hosszú út lesz, az első és legfontosabb lépést tettük meg; ezen a hosszú úton komoly csaták és nehéz ütközetek is várnak ránk”.