A kormányfő a koronavírus-járvány elleni védekezésről szólva a nemzetközi sajtótájékoztatón közölte: most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van a hangsúly.
Azt mondta, a harmadik oltásokat nézve ismét Magyarország a leggyorsabb: Magyarországon a népesség 32 százaléka kapott ilyen oltást, míg az uniós átlag 21,5 százalék.
A kormányfő úgy értékelt: 2021 nagyon nehéz év volt, meggyötörte az egész világot és Magyarországot is, a magyarok életében az év a vírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szólt.
Hozzátette: 2021-ben már nem volt eszköztelen a koronavírus-járvány elleni védekezés, mivel a világ tudóstársadalma kifejlesztette a vírus elleni oltást, ezért át lehetett állni a korábbi – az elkülönítésre és a karanténra épülő – védekezésről az oltásalapú védekezésre.
Emlékeztetett, Magyarország már 2021 elején úgy látta, hogy ez a jövő útja, vagyis védekezni csak az oltás segítségével lehet. Minden mással csak időt nyerhetünk, győzni csak az oltással lehet – fogalmazott Orbán Viktor.
Felidézve az év eleji vitákat közölte, Magyarország „a szélrózsa minden tájáról” szerzett be vakcinákat, amelyek hatásos védelmet nyújtottak, és Magyarország nagy gyorsasággal elérte népessége hatvan százalékának, 5,5 millió embernek a beoltását.
Hozzátette: „innen azonban azóta sem sikerült nagyon előre jutnunk”, mintegy 6,2 millióan oltatták be magukat. Hiába győzködik az embereket, nem nagyon akar az oltások száma e fölé menni – mondta.
Orbán Viktor együttérzését fejezte ki azoknak, „akik családjában életek vesztek el” és azok felé is, akik most is betegeskednek, majd mielőbbi gyógyulást kívánt nekik.
Kijelentette: a védekezés és a gazdaság újraindításánál is a több mint 2 millió ember részvételével zajló nemzeti konzultációk eredményét vette alapul a kormány.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy beruházástámogatásra 1700 milliárd forintot fordított a kormány, amit a magánszektor 1435 szereplője kapott. Ennek eredménye, hogy a foglalkoztatás csaknem 4,7 milliós, míg a munkanélküliség 3,9 százalékos, szemben a 6,7 százalékos uniós átlaggal. Ugyancsak ennek köszönhető a 6 százalék feletti gazdasági növekedés, ami jövőre is várhatóan 4 és 5 százalék között lesz.
A kormányfő arról is beszámolt, hogy Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz.
Áder János jelenlegi köztársasági elnök második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra.
A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar alkotmányos rend csak két hivatali ciklust enged az államfőnek, majd arról beszélt: negyven országgyűlési képviselőnek kell ajánlást tennie az új államfő személyére. A Fidesz pártelnöksége a kérdést megvitatta, és javaslatát hivatalosan már meg is tette – közölte Orbán Viktor.
Azt is ismertette, hogy a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot várhatóan január 1-jétől új személy tölti be.
Azt mondta, a Fidesz elnökségi ülésén több jelölt közül, alapos tárgyalás után döntöttek Novák Katalin mellett. Arra a felvetésre, hogyan tudja a családügyi miniszter fideszes politikusként a nemzet egységét megjeleníteni, Orbán Viktor közölte, Áder János kiváló elnöke Magyarországnak, „márpedig nála beljebb aligha lehetett volna bárki is a Fideszben”. Ha ez Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak is sikerülhetett, miért ne sikerülne Novák Katalinnak is? – mondta.
A miniszterelnök a gazdaságélénkítést, a koronavírus-járvány elleni védekezést és a gyermekvédelmi népszavazást nevezte meg a 2022-es év három legfontosabb témájának.
Megjegyezte, korábban nem ismert gazdaságpolitikai intézkedéseket, „komoly kísérleteket” is tesz a kormány, ilyen a 25 év alattiak szja-mentessége.
Hozzátette: folytatni kell a járvány elleni védekezést, amely oltásalapú marad.
Közölte: jelenleg csak Pfizer-vakcinából 2,4 milliónál több adag áll rendelkezésre, a kormány rendel 2 millió, gyerekoltásra alkalmas dózist is. Mivel a hétvégi uniós csúcson az Európai Bizottság azt közölte, hogy az omikron variánshoz újfajta vakcinára lesz szükség, ebből is rendel 9,5 millió adagot a kormány; ezek a jövő év második felében és 2023-ban érkeznek, a szállítmányban 1,5 millió adag gyermekek oltásához szükséges vakcina lesz. Volt, van és lesz elegendő vakcina Magyarországon – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán a miniszterelnök elmondta, vita van arról, hogy gyermekeink nevelése kinek az irányítása, felügyelete és engedélye alatt történjen, mihez van a szülőknek kizárólagos joga. Mi az uniós megközelítést e tekintetben elutasítjuk – jelentette ki, jelezve, hogy a bevándorlás témájához hasonlóan ez ügyben is népszavazáson nyilváníthatják ki véleményüket a magyarok, ami szerinte méltánylást érdemlő demokratikus lépés.
Orbán Viktor miniszterelnök a nukleáris energia zöldenergiaként való besorolását és a gázból nyert energia átmeneti fenntarthatóságának elfogadását várja az Európai Bizottságtól.
A miniszterelnök közölte: az Európai Tanács csütörtöki ülésén a résztvevők az éjszakába nyúló vitán az energiaárakról nem tudtak megegyezni. Ugyanakkor azt várja, hogy az ottani vita során is nyilvánvalóvá vált elsöprő többség véleményének megfelelő bizottsági előterjesztés kerül nyilvánosságra még az év végéig.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni”. A kormányfő ezért azt várja, hogy még az év végéig egyértelmű európai álláspont születik arról a bizottság részéről, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg. Ezért a nukleáris energiát a fenntartható, zöldenergiák közé sorolják, valamint, hogy a bizottság kimondja azt is, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.
Ezzel végre megtörténhetnek azok a fejlesztések Európa-szerte, amelyek nagy lökést adhatnak a nukleáris ipar fejlődésének. A bankok ugyanis – miután nincs fenntartható besorolása ezeknek a technológiáknak -, ma vagy nem adnak hitelt az ilyen beruházásokra, vagy csak erőteljes kamatfelárral. Ezzel Európa energiaellátását „hosszabb távon is biztonságba helyezhetjük” – tette hozzá.
Kitért arra: a magyarországi rezsicsökkentés sok vitát váltott ki, de most, amikor az árak „elrepültek az égbe”, megmutatja „előnyös arcát”. Nyugat-Európában ugyanis kétszeresére, háromszorosára növekedett a családok rezsikiadása.
Szólt arról az uniós véleményről is, miszerint ne csak az erőműveket sújtsák extra adóval, hanem az ingatlan-, illetve gépkocsitulajdonosokat is. Ezt a közép-európai országok kivétel nélkül, de a franciák is ellenzik. A következő két-három hónap kérdése, hogy sikerül-e ezt megakadályozni – tette hozzá.
Kérdésre kijelentette: ahol lehetett korlátozni az árakat, ott az árszabályozás mellett döntött a kormány. Más esetben a jövedelemnövelést tartják célravezetőnek az inflációval szemben. Szólt a béremelésekről és a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegű visszaállításáról jövőre.
Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét és nem fog beengedni senkit – tért át egy másik témára a kormányfő.
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság (Ab) teljesen világossá tette: mindegy, hogy mit döntött az Európai Bíróság, Magyarországnak meg kell védenie a határait.
Elmondta, a döntés után a kormány megvizsgálta a lehetőségeit és úgy döntött, „semmit sem fogunk tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a határvédelem rendje, vagyis fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni és nem fogunk beengedni senkit”.
Elmondta, bár csak Lengyelországon verik el a port, de Európában nyolc olyan ország van, amely azt mondta, a nemzeti jog alkotmányos szabályozás esetén elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben.
Kitért arra is, hogy az Ab állásfoglalása „egy különlegesen színvonalas újítást is tartalmaz”, mert az egyéni jogból átvitte az emberi méltóság kérdését az individuumot körülvevő kulturális közeg területére. Nemcsak a szabadság absztrakt fogalma áll védelem alatt, hanem az emberi méltóságba az is beleértendő, hogy az egyén, ahol él, ott egy kulturális közeg veszi körül és ennek a megváltoztatásához senkinek sincs joga – magyarázta.
Az Ab döntését a kormányfő úgy értékelte: „a bennszülötteket, a bennszülöttek kulturális szövetét alapjogi védelemben részesítette Magyarországon az Alkotmánybíróság”.
A bevándorlásról szólva azt mondta, a földközi-tengeri és a balkáni útvonal mellé most egy harmadik „frontvonal” is megnyílt Belorusszia irányából a balkáni államok és Lengyelország felé.
Szerinte egyre több ország vonódik bele a konfliktusba nem ideológiai, hanem gyakorlati szinten, mert a határaiknál is megjelenik a probléma.
Közölte, Magyarország álláspontja egyértelmű és egyre többen vannak Európában, akik azt mondják: a migránsoktól érkezett menedékkérelmeket nem azt adott ország területén, hanem a schengeni területen kívül kell benyújtani és az eljárásokat ott kell lefolytatni – magyarázta.
Orbán Viktor beszélt arról is: vita van arról is, hogy ha kerítéssel védik a határokat, akkor annak költségéből hajlandó-e valamit vállalni az EU.
Szerinte „szenvednek a bizottság munkatársai”, mindent megtesznek, hogy az Angela Merkeltől örökölt doktrínát megőrizzék és ne fizessenek a kerítésért, ellenben minden mást finanszíroznának, például kütyüket.
A kormányfő szerint meg kell szűnnie az észszerűtlen különbségtételnek és világossá kell tenni, hogy akik védik Európa belsejét és ez pénzügyi terhet jelent számukra, a terheiket átvállalja Brüsszel. Elmondta: a kerítésépítés költségét egészében vagy részben át kell vállalnia Brüsszelnek, amelynek a fenntartási költségek felét is állnia kell.
Úgy összegzett, szándékaik – a választásokat is ideértve – világosak: Magyarország előre megy, nem hátra.
A kormányfő kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szeretné elkerülni a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét.
Orbán Viktor – kulcskérdésnek nevezve a harmadik, megerősítő oltást – arról beszélt: hogy „kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése”, mint arról szó van más országokban, de a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki.
Meggyőzéssel könnyebben lehet eljutni az emberek eszéhez, szívével, mint előírással, így a kormány minden meg fog tenni a magyarok meggyőzése érdekében – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: ha a helyzet megkívánja, bevezetnek korlátozásokat szilveszterre, de egyelőre úgy látja, javulnak a járványadatok.
Ugyanakkor azt tervezik, hogy legkésőbb január végén harmadik oltáshoz kötik a védettségi igazolványt, tehát elvesztik érvényességüket a két oltás után kiadott dokumentumok, ha a második oltást nem követi harmadik.
Arra a kérdésre, miszerint a szakembereknek komoly aggályaik voltak a Sinopharm- és a Szputnyik vakcina engedélyezésekor, a miniszterelnök azt mondta, az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a Sinopharm-vakcinát.
A Szputnyik vakcina esetében pedig két különböző gyárban is jártak a magyar szakemberek – tette hozzá. Szerinte a jó gazda gondosságával jártak el.
Beszélt arról is, hogy Magyarország része az európai járványhullámnak: ami meg fog történni az EU-ban, az meg fog történni Magyarországon is.
A járvány elleni védekezést úgy értékelte: mindent megtettek, amit emberileg lehetséges volt.
A koronavírus-gyorstesztek árát a miniszterelnök szerint a versenyhivatalnak kell megvizsgálnia, és ő sem érti, miért kerülnek kétszer annyiba a tesztek Magyarországon, mint Nyugat-Európában.
„Semmiképpen nem fogadható el a mostani helyzet” – értékelt.
A miniszterelnököt kérdezték a járvány elején vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépről. Felidézte, amikor a „vírus felütötte a fejét”, a szakemberek a legrosszabb forgatókönyvvel számolva 8-10 ezerre becsülték a szükséges lélegeztetőgépek számát, ezért a kormány a teljes biztonságra törekedve úgy döntött, amilyen gyorsan csak lehet, beszerez 15-16 ezer lélegeztetőgépet.
„Mert az emberek egészségével, különösen az életével nem lehet játszani, és inkább fölül kell tervezni a beszerzéseket, sohasem alul” – tette hozzá.
A kérdésre, hogy mennyit „bukott” a kormány a beszerzéseken, úgy felelt: „mi azt gondoljuk, hogy sok száz életet nyertünk”.
Kérdezték arról, miért különbözőek a magyar kormány és a Frontex számai a migrációval kapcsolatban. A kormányfő közölte, Magyarország a határátlépési kísérleteket számolja, ebből volt már idén százezer.
Arra a kérdésre, ha napi bírságot vetnének ki Magyarországra, hajlandó lenne bármilyen kompromisszumra, Orbán Viktor azt mondta, a hatályban lévő uniós jogrendet 2015, a tömeges migráció előtt írták, nem a jelenlegi helyzetre.
Magyarország ennek az áldozata: a békeidőben hozott jogrend alapján elítélték, akár meg is büntethetik pénzügyileg, miközben már az a mindenki által elfogadott realitás, hogy nem lehet beengedni a migránsokat – mondta.
Szerinte ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, ha megváltoztatják és a valósághoz igazítják az európai migrációs szabályokat. A kormányfő közölte, az Európai Tanács néhány hónappal ezelőtt felkérte az Európai Bizottságot a „békeidőben született jogrend” megváltoztatására.
Reményét fejezte ki aziránt, hogy lesz annyi belátás az Európai Unióban, hogy a köztes időben nem szab ki bírságot Magyarországra.
Magyarország nemcsak saját területét, hanem Európát védi. Ez egyébként történelmi küldetése a magyaroknak – jegyezte meg.
Hangot adott azon meglátásának, miszerint az Európai Unió mainstream filozófiai alapon, a létező világ legjobbikát tételezve szemléli a migrációt.
Magyarország vele szemben a realitás talaján, a frontvonalon áll, és nem tud filozofálni, mert meg kell védenie a határokat – mondta.
Orbán Viktor az uniós helyreállítási alap kifizetésének visszatartásáról közölte: az Európai Unió az összes tagállam nevében vesz fel hitelt, amelyet aztán a tagállamok szintén hitelként vagy támogatásként megkapnak.
Mivel ezért a hitelért Magyarország is felelősséget vállal, senkinek nincs jogalapja, hogy ne adja oda a „jogszabályok alapján nekünk járó pénzt” – mondta.
Orbán Viktor szerint a bizottság eljárása az Európai Unió egysége és jövője szempontjából a „legbrutálisabb szabotázs”.
„Rövidlátó, ideológiavezérelt, pártpolitikai befolyás alatt álló bizottsági döntésről van szó”, amelynek célja az ellenzék kormányra segítése a tavaszi választásokon. Ráadásul a pénzek visszatartása ellehetetleníti a fair versenyt a tagállamok között, hiszen egyesek júniusban hozzájutottak azokhoz a forrásokhoz, amelyekhez Magyarország még decemberben sem. Ugyanakkor, mivel a bizottság döntésének nincs jogalapja, előbb-utóbb Magyarország is meg fogja kapni ezt a forrást – mondta.
Hozzátette: a bizottság azzal, hogy egy programot megbénít, nem fog célt érni, hiszen csak az utolsó, negyedik negyedévben 1,4 milliárd euró utalás érkezett Magyarországra más uniós pénzügyi alapoktól.
A hosszú távú orosz gázszerződéssel kapcsolatban nem árulta el a szerződésbe foglalt konkrét árat a miniszterelnök; úgy értékelt: az kedvező. Megjegyezte: a cseppfolyós gázt szolgáltatók nem mindig teljesítik a szerződéseket, míg Oroszország igen.
A miniszterelnök a költségvetési hiányról szólva elmondta, annak elhanyagolható része vezethető vissza a rezsicsökkentés fenntartására.
A kormánynak kompenzálnia kell a Magyar Villamos Művek és a Mátrai Erőmű veszteségét, ez több tízmilliárd forintot jelent – tette hozzá.
Úgy folytatta, a költségvetési átütemezések több százmilliárd forintos nagyságrendűek, hogy a 2022-re tervezett 5,9 százalékos hiányt legalább 4,9 százalékra levigyék.
Ezt úgy tudják megoldani, hogy a jövőre esedékes néhány vásárlást, például a budapesti repterét, vagy néhány fejlesztést átütemeznek, de semmiről nem mondanak le – közölte.
A hiánycél változását azzal magyarázta, hogy az uniós tagállamok költségvetési deficitjének átlaga alacsonyabb lesz a korábban tervezettnél, a kormány pedig nem akarja kockáztatni az ország pénzügyi stabilitását, ezért igazodik a tagállamok középmezőnyének hiánycéljához.
Egy másik kérdésre, miszerint hogyan oldják meg a települések a polgármesteri béremeléseket, ha nem kapnak hozzá többletforrást, Orbán Viktor azt mondta: „ügyesek, megoldják”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a 25 ezer fő alatti önkormányzatok esetében teljes kompenzációt adnak az iparűzési adóra, míg a 25 ezer fő feletti településeknél a polgármesteri fizetés 20 százalékos emelése nem érzékelhető költségvetési tétel.
Orbán Viktor ehhez hozzátette: az iparűzési adót nem vette el a kormány, ott van a városokban, csak nem az önkormányzatoknál, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknál.
A kormányfő a pedagógusok béremeléséről azt mondta, „a pedagógusoknak igazuk van” abban, hogy a tízszázalékos emelés nem oldja meg a problémájukat.
A változtatásnak két útja van: vagy folyamatos emeléseket hajtanak végre, vagy lesz egy átfogó rendezés. Orbán Viktor az utóbbit tartaná szerencsésnek, de erre csak akkor tud ígéretet tenni, ha látják a gazdaság teljesítményét az év második felében, illetve ha megnyerik a választásokat.
Kérdezték az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspontról is. Orbán Viktor azt mondta, két igazodási pontjuk van, az egyik a V4-ek és azon belül Lengyelország, vagyis ahol lehet és ameddig lehet Magyarország együttműködik ebben az ügyben a lengyelekkel, akiknek elég harcos és világos álláspontjuk van.
A kormányfő másik igazodási pontként az Európai Tanácsot említette, amely múlt héten szerinte mérsékelt álláspontot ismertetett, ugyanis az EU semmilyen biztatást nem adott Ukrajnának a NATO- és az EU-tagságot illetően.
Kitért arra is, hogy Magyarország igyekszik leválasztani oroszpolitikáját ukránpolitikájáról. Kifejtette: Magyarország támogatja Ukrajna függetlenségét, de nem örül az Oroszország elleni szankcióknak.
Jelezte azt is, hogy jövő év elején is lesz magyar-orosz csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin elnökkel „valahol Oroszországban”.
Kérdezték arról, hogy a szlovák külügyminiszternek nem tetszik a magyar kormány „brüsszelezése”. A kormányfő közölte, a négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, Szlovákia viszont igen.
Ezért a szlovákok helyzete más, más a mozgásterük, Magyarország szuverénebb, mert van saját valutája – indokolt.
Arra vonatkozó bizonyítékot nem látott, hogy Oroszország áll a fehérorosz migránsválság mögött – mondta.
Orbán Viktor az unió bővítésére vonatkozó kérdésre úgy reagált: „nem állnak jól a csillagok, de sose álltak jól”.
A miniszterelnök hangsúlyozta, mindent megtesz azért, hogy meggyőzze Európa vezetőit, a Balkán biztonsága kulcskérdés számukra is.
A terület stabilitását összeurópai érdekké kell tenni. Ha sikerül, akkor meg lehet győzni a nagy országokat a bővítésről. Ha nem sikerül, Magyarországnak akkor is mindent meg kell tennie, hogy a tagság jogosítványai nélkül, de minden lehetséges bekapcsolódást megadjon nyugat-balkáni országoknak a magyar gazdaságon keresztül az európai gazdaságba – hangoztatta.
A Völner-ügyről szólva azt mondta, a volt államtitkárt diák kora óta ismeri, és nagyon sajnálja azt a dolgot, ami kialakult. Orbán Viktor közölte, maga sem tudja, mi a helyzet, és amíg a bírói ítélet nem születik meg, még magában sem hajlandó eldönteni ezt a kérdést.
Az ügyészség vádemelése mégis csak komoly dolog – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy Völner Pál volt államtitkárt azért is megvesztegethették, hogy lehallgatásokat engedélyezzen, Orbán Viktor közölte, Magyarországon minden egyes eljárást a Belügyminisztérium kezdeményez, az Igazságügyi Minisztérium azt nem kezdeményezheti.
Varga Judit igazságügyi miniszter esetleges felelősségéről azt mondta: a miniszter felelőssége az ő fejében nem merült fel, nem ismer olyan körülményt, amely azt megalapozná. Azt is mondta, az ügyről akkor szerzett tudomást, amikor a legfőbb ügyész közzétette honlapján.
Hozzátette: a kormánynak nincs jogköre az ügy vizsgálatához, meg kell várnia az ügyészség vizsgálatát, illetve a vádemelést, amennyiben lesz, akkor tud további lépéseket tenni.
Arra a kérdésre, hogy valóban lehallgatták-e Áder János testőreit, a kormányfő azt mondta, ha tudni szeretne bármit az államfőről, megkérdezi tőle, és ebben jobban megbízik, mint bármilyen más „kütyüben”.
Egy másik kérdésre, adott-e utasítást arra, hogy a Pegasus-szoftverrel újságírókat, politikusokat, civileket hallgassanak le, Orbán Viktor azt mondta, minden titkosszolgálati eszköz alkalmazása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.
Egyetlen iránytű van kijelölve a belügyminiszternek, hogy amilyen képességgel rendelkeznek Európában más országok, olyan képeségekkel Magyarországnak is rendelkeznie kell. Pintér Sándor többször megerősítette, hogy Magyarországon 2010 után semmilyen törvénytelen megfigyelés nem történt – jelentette ki.
Komolytalannak, politikai blöffnek nevezte az ellenzéki ötletet, hogy az alaptörvényt feles többséggel is megváltoztatnák. Hozzátette: Magyarországon van egy szilárd alkotmányos rend, „ez nem egy kóceráj, vagy sufni”.
A miniszterelnök kérdésre közölte, a Fudan-népszavazásra az alkotmányos eljárásjogi rend alapján a választások előtt már nem kerülhet sor.
A jövő évi választásba történő esetleges amerikai beavatkozási kísérletet firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, Magyarország nem tart senkitől, hiszen 1100 éves állam.
Volt itt már minden és mégis mi vagyunk itt – fogalmazott. Hozzátette: „jön Gyuri bácsi és nem egyedül jön, hanem hozza az összes haverját”.
Kérdezték arról, hogy a Fideszhez köthető üzleti körök befolyásolási kísérletének tekinthető-e az, hogy a portugál Alpac Capital cég megveszi az Euronews többségi tulajdonát. Orbán Viktor azt mondta, „a Fidesz nem sző világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom”. Jelezte, a felvásárló cég vezetőjének apját jól ismeri, mert együtt voltak alelnökök az Európai Néppártban, illetve most is alelnökei a Kereszténydemokrata Internacionálénak.
Volt kérdés arról is, hogy mennyire lehetnek tiszták a jövő évi választások, ha a közmédia nem részrehajlásmentes. A miniszterelnök azt mondta, a kormány nem olyan hatóság, amely a közmédia felett áll, így azt nem befolyásolja és nem is fogja. Mint mondta, biztos abban, hogy a választások tiszták lesznek, és kijelentette: a kormánypárt soha nem fog nyomást gyakorolni a közmédiára abban, hogy mit tegyen és mit ne tegyen.
Úgy értékelte, a magyar média pluralista, míg a nyugati hegemonista. Szerinte a magyar média 50 százaléka kereszténydemokrata, konzervatív, a másik 50 százalék viszont progresszív, liberális, baloldali.
Ami itt van, azt nem tekintik normálisnak azért, mert nem pont olyan, mint a nyugati társadalmakban, ami viszont „a mi szempontunkból nem normális” – fogalmazott.
Szerinte erősen és jogosan kritizálnák, ha megpróbálna nyomást gyakorolni bármilyen médiára.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a francia elnökválasztásig a Fidesz biztosan nem vesz részt új uniós pártcsalád létrehozásában és nem is csatlakozik európai pártcsaládhoz.
Az új német és az új izraeli kormányról szólva azt mondta: „nem jó a lapjárása” a nemzetközi politikában, a barátai vereséget szenvedtek. Úgy értékelt: azért nem hívták meg Magyarországot a demokráciacsúcsra sem, mert „Trump barátait nem hívták meg”.
Kitért arra is: a magyar kormány arról akarja meggyőzni Berlint, hogy a Nyugat-Balkánt integrálni, segíteni, felzárkóztatni, Európába befogadni kell, nem büntetni, szankcionálni, mert utóbbi esetben nagy bajt okoznak.
A kormányfő elmondta, az új berlini kormánnyal nem történt még meg a kapcsolatfelvétel, de ő már kezdeményezte a visegrádi négyek és Németország vezetőinek találkozóját.
Hozzátette, bár az új német kormánnyal az eltérő szellemi megközelítés okán „két malomban őrölünk”, kitüntetett jellegű a két ország viszonyrendszere. Van mire építeni, és nem lenne jó, ha a pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék – fogalmazott Orbán Viktor, aki úgy látja, így nem lehetetlen, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére jók lehetnek a következő években a német-magyar kapcsolatok.
Nem változik a magyar kormány migrációs politikája, Magyarország szerint továbbra is egy a belépés előtt beszerzett engedéllyel folyó, „rendezett bevándorláspolitika kellene”, ám Brüsszel erre nem hajlandó – mondta a miniszterelnök.
Kérdésre közölte, hogy a kormány tervez további népjóléti intézkedéseket, részleteket azonban nem árult el.
