Háború vagy béke a tét
2022. április 2.
Háború vagy béke - ezt tartja az április 3-i országgyűlési választás tétjének Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, aki a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjújában azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az ellenzéki pártok az összefogásukkal mindent kockára tettek, és vasárnap mindent el fognak veszíteni.

„Ha békét akarunk, akkor a nemzeti oldalt érdemes választanunk, aki háborút szeretne, támogassa a baloldalt” – üzente a választóknak.

Orbán Viktor a kampányt úgy értékelte: nagy meglepetés számára, hogy a „cudar körülmények” ellenére Magyarország „józan állapotban van”, és az emberek a legbonyolultabb nemzetközi összefüggéseket is „kristálytisztán átlátják”. Pontosan értik, hogy ez a voksolás egyben választás háború és béke, belesodródás és kimaradás között, s közben ott segítenek az Ukrajnából menekülőknek, ahol csak tudnak – mondta.

A „magyar fül” számára abszurdnak nevezte Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kijelentését, miszerint Ukrajna a mi háborúnkat vívja, hiszen – mondta – „két nagy szláv nép” áll háborúban egymással.

Leszögezte: ez nem Magyarország háborúja, de bennünket érintő háború, hiszen a szomszédunkban tombol, és nemcsak eltévedt lövedékek, hanem megtervezett harci cselekmények is kerülhetnek kőhajításnyira a magyar határtól, például, ha fegyvereket szállítanánk Ukrajnába, akkor bármelyik pillanatban várhatnánk a szállítmányokat megsemmisítő katonai csapásokat.

Azt is jelezte: közel vagyunk a harcoló felekhez, ismerjük őket, „minket nem lehet felültetni”. Ukrajnával kapcsolatban felhívta a figyelmet, Magyarország emlékszik arra, hogyan bántak az ukránok a kárpátaljai magyarokkal, és tudja, hogy azok a „nyugati képzelgések”, amelyek Ukrajnát mintademokráciának állítják be, a „terep nem ismeretéből” adódnak.
Oroszországgal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „nem kétséges, hogy a felelősség a háborúért az oroszok vállát nyomja, bármilyen úton jutottak is erre a döntésre”.

Ugyanakkor – hangsúlyozta – Magyarország segít Ukrajnának, de nem azért, mert a mi háborúnkat vívná, hanem azért, mert Oroszország háborút indított ellene és létében fenyegetett állam lett. Úgy vélte: vannak nyugati országok, amelyek úgy akarják elrendezni a háború utáni világot, hogy teljes szakadás álljon be nyugat és kelet között, de ez egész Közép-Európának, benne a magyaroknak is rossz lenne.

A háborúval kapcsolatos baloldali nyilatkozatokat elítélve megerősítette azt az állítását: a magyar baloldal és az ukrán vezetés már megállapodott, hogy a baloldal győzelme esetén Magyarország fegyvereket szállít és elzárja az orosz olaj- és gázvezetékeket. Szerinte mindez „nem kevés nyugati ország támogatásával” történik majd.

Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy ezzel a távolságtartással kisebbségben vagy akár egyedül marad Európában, úgy válaszolt: a magyar kormány álláspontja a többségi álláspont, hiszen a NATO is azt képviseli, hogy a háborúból ki kell maradnunk, nem vállalhatunk semmilyen fegyveres konfliktust a NATO határain túl. Hozzátette: az EU-ban bonyolultabb a helyzet, de a nagy országoknak, a németeknek, a franciáknak hasonló a véleményük, mint Magyarországnak.

Arra a felvetésre, hogy a visegrádi országok szövetsége viszont „megroppant”, a kormányfő úgy reagált: a V4-et mindig is kihívás elé állította az a tény, hogy a négy ország másként gondolkodik a keleti politikáról. De – szerinte – a V4 nem geopolitikai szervezet, nem is erre jött létre, hanem arra, hogy az EU-n belüli vitákban a közép-európai érdekeket közösen képviselje. A V4 ezt az eredeti küldetését a jövőben is jól ellátja majd, e téren nincs semmiféle nézetkülönbség – értékelt.

A miniszterelnök a gazdasági helyzettel és az inflációval kapcsolatban úgy fogalmazott: „felhős az ég”, ezért is biztat mindenkit arra, hogy szavazzon a Fidesz-KDNP-re, mert tapasztalt, higgadt, a nemzeti érdekekért mindig kiálló kormányra lesz szükség.

Orbán Viktor riasztónak nevezte, hogy a német infláció meghaladta a 7 százalékot, és 10 százalék fölé is ugorhat, a másik nagy gondnak pedig azt tartja, hogy a többféle válság – az infláció, a háború, az unió déli államainak eladósodottsága és a brüsszeli energiapolitika – most már összeadódik. Azt szorgalmazta: rá kell bírni Brüsszelt, függessze fel, hogy klímavédelmi célokból, előre megtervezetten emeli a hagyományos forrású energia árát.

Magyarország védi a családokat, de erőteljes európai inflációellenes politikára is szükség van, amelynek a középpontjában az energiaárak leszorítása áll – hangsúlyozta, hozzátéve, figyelnünk kell arra, Németország hogyan birkózik meg saját inflációjával, mert, „ha nekik nem sikerül, akkor nekünk is nehéz lesz”.

Az EU-s forrásokkal kapcsolatban leszögezte: a baloldal állításaival szemben az uniós pénzek most is jönnek, a járvány miatt létrehozott helyreállítási alappal kapcsolatos vitát pedig gyorsan rendezni fogják, ha a Fidesz-KDNP nyeri a választást.

A gyermekvédelmi népszavazásról azt mondta: ezzel gátat vethetnek „a gender szóval eltakart politikai és ideológiai” nyomulásnak.

Orbán Viktor kijelentette: nem tart attól a „felállástól”, hogy a baloldal összefogott, és „egyetlen alakzatban” száll szembe a Fidesszel.

„Mindent kockára tettek, és vasárnap mindent el fognak veszíteni. Össze nem férő programok, össze nem illeszthető értékrendek, egymást kizáró szellemi tartalmak, egymást korábban legyőzendő, sőt megsemmisítendő ellenségnek tekintő pártok gyűltek egy táborba, a morális önfeladást választva” – fejtette ki. Hozzátette: nincs nagyobb veszedelem bármely politikai közösség számára, mint ha elveszti az önazonosságát. Ezt a politikai hazárdjátékot egyetlen dolog tehetné elfogadhatóvá: a győzelem. De az a miénk lesz, ha vasárnap mind ott leszünk – szögezte le Orbán Viktor.