Magyarország nem hagyja magát!
2022. november 18.
A kormánynak a válságos időszakokat nem kibekkelni kell, hanem cselekedni és enyhíteni a bajt, abból kell kiindulni, hogy Magyarország nem hagyja magát - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol az ukrajnai háborúval kapcsolatban tűzszünetre és béketárgyalásra szólított fel és elutasította a szankciós politikát.

A kormányfő felidézte, az elmúlt 12 évben három nagy válságot “vezényelt le” – a Gyurcsány-féle kormány után itt hagyott pénzügyi válságot, a migrációs válságot és a Covid-válságot – és azt tanulta meg: “igaz, hogy a bajok kívülről jönnek, de ha megdermedsz, ha lefagysz, akkor tönkremész”.

Szerinte ilyen helyzetet nem kibekkelni, túlélni kell, hanem enyhíteni a bajt. Aktívnak kell lenni és cselekedni kell, meg kell védeni az alapvető érdekeket – tette hozzá. “Azt szoktam mondani a kormánytagoknak, hogy Magyarország nem hagyja magát, ebből kell kiindulni” – fogalmazott.

Kijelentette: tűzszünetre, béketárgyalásra van szükség az ukrajnai háborúban. A szankciós politika egy lépés a háború felé – fogalmazott. Kiemelte: a szankció gazdasági természetű intézkedés, de ha ennek révén beavatkozik valaki egy konfliktusba, állást is foglal, “lépést is tesz az egyik harcoló fél irányába, azaz a háború irányába”.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hangsúlyozta: ha Európa a háború részeseként tekint önmagára, akkor egyre mélyebben vonódik be a konfliktusba, ezzel pedig erősödik a minket fenyegető veszély. Jól látszik, hogy lépésről lépésre csúszunk bele ebbe a háborúba; még nem lőnek ránk, de már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk – fogalmazott a kormányfő, nagyon veszélyesnek nevezve azt, “amit Európa művel”.

Magyarország a béke nyelvén beszél, de rajtunk kívül senki nem követi ezt az irányvonalat – mondta, megjegyezve, röppennek fel ugyan hírek arról, hogy titokban a háttérben vannak orosz-amerikai tárgyalások, de egyelőre nem látják jelét annak, hogy ezek érdemi tárgyalások lennének.

A miniszterelnök leszögezte: Magyarország sose támogatta a szankciós politikát, és ezután sem fogja.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kiemelte: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy minden lépésnél vétózik, “néha el kell engednünk egy-egy dolgot”. Ahhoz viszont “ragaszkodnunk kell, hogy ránk nézve valamilyen más, a magyar érdekeknek megfelelő kivételes szabályt azért kiharcoljunk”. Ezért a szankciók “legpusztítóbb következményei alól Magyarország eddig mindig kihúzta magát” – fogalmazott. Kijelentette, biztos abban, hogy ha lesz kilencedik szankciós csomag, akkor – nagy csaták árán – de el fogja érni, hogy a Magyarország számára létfontosságú kérdésekben, amilyen az atomenergia, mentesítést kapjunk.

A miniszterelnök a nemzeti konzultáció fontosságáról szólva jelezte, a tárgyalások során nagyon fontos, hogy a mindenkori magyar kormány maga mögött tudhassa az emberek támogatását. “Világosan éreznünk kell itthon is és a nemzetközi politikának is Brüsszelben, hogy amit a magyar kormány mond, az azért nemzeti érdek, mert egy egész nemzet gondolja”, hogy az az érdeke – fogalmazott.

A kormányfő szerint a rezsicsökkentéssel és az árstopokkal ellensúlyozni ugyan nem, de csökkenteni tudja a kormány a szankciók negatív hatását. Ehhez a kormánynak van egy eddig tizenegy intézkedést tartalmazó akcióterve. A legutolsó intézkedés a krumpli és a tojás árának meghatározása volt – mondta, hozzátéve, minden termék árát nem határozhatja meg a kormány, mert azzal visszatérne a szocializmus, és összeomlana a gazdaság, de néhány létfontosságú területen ilyen intézkedésekkel lehet segíteni az embereken.

Kitért arra is, a rezsicsökkentés nélkül minden családnak körülbelül 180 ezer forinttal több kiadása lenne havonta.

A kormányfő szerint a következő évben az a cél, hogy megőrizzük a teljes foglalkoztatottságot, legyen az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés, Magyarország ne essen recesszióba, és a legfontosabb nemzetstratégiai céljainkat – nemzetegyesítés, családok támogatása – se adjuk fel.

Jelezte, utóbbiakról “majd decemberben lesz értelme beszélni”. Kijelentette, “sosem adunk föl fontos nemzetstratégiai célokat”, ezért indított a kormány gyármentő programot, támogatja a kis- és középvállalkozásokat, rendelt el ár- és kamatstopot, segíti a vendéglátóhelyeket és a szállásadókat.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Folyamatosan jönnek a javaslatok, hogyan próbáljuk elviselhetővé tenni a helyzetet a vállalkozások és a magyar emberek számára is – mondta.

Orbán Viktor kitért arra is: nemcsak törvénytelen, hanem erkölcsileg helytelen, és a magyar polgárok átverése, hogy a baloldali pártok a választást megelőzően külföldről kaptak nagy összegeket. Jelezte: az ügyben mindenképpen meg kell hallgatnia a titkosszolgálatokért felelős minisztert, illetve a titkosszolgálati munkát végző intézmények vezetőinek a véleményét is, azonban – mint fogalmazott – az biztos, hogy “jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk”.

Szerinte az ügy ugyanakkor nem bonyolult. “Az a helyzet, hogy a magyarországi választást megelőző időszakban, sőt úgy tűnik, hogy még a választás után is a magyarok bizalmát kérő politikai pártok egy részét, a baloldali pártokat és azok vezetőit külföldről fizették, talán fizetik is” – fogalmazott.

Úgy vélte: ez törvénytelen, de ezt majd a jogászok eldöntik.

Leszögezte: ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, hogy külföldről beavatkozzanak a választási kampányokba olyan durva módon, hogy egyes, kampányban résztvevő szereplőket, személyeket és pártokat külföldről fizessenek.

Ez nemcsak erkölcsileg helytelen, hanem ez átverése a magyar polgároknak is, akik azt hiszik, hogy ők egy szuverén integritással rendelkező pártra és vezetőre adják le a voksukat, akinek nincs olyan titkos elkötelezettsége, amely megakadályozná abban, hogy az ország érdekét szolgálja a munkája során – hangsúlyozta.