- miniszterelnok.hu - https://www.miniszterelnok.hu/magyarorszag-tamogatni-fogja-a-szloven-unios-elnokseget/ -

Magyarország támogatni fogja a szlovén uniós elnökséget

Fotó: Benko Vivien Cher/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet.

A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése.

Orbán Viktor hangsúlyozta: beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell. Hozzátette: biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat.

Kiemelte: szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük.

“Magyarország a következő hónapokban mindent meg fog tenni, támogatni fogja a szlovén elnökséget, hogy az sikeres legyen” – jelentette ki.

Jelenleg Magyarország a V4 csoport soros elnöke.

Orbán Viktor hangoztatta: a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság. A pandémia idején ezek az országok példásan segítették egymást – szögezte le.

Szerencse, hogy ilyen nehéz 6 hónapban éppen Szlovénia adja az uniós elnökséget. Janez Jansa miniszterelnök már másodszor irányítja az elnökséget, és “miután az antikommunista klubhoz tartozik, történelmi horizontja is van az európai uniós kérdések megítéléséhez” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik pedig a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb.

“Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet” – emelte ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra – hangoztatta.

Fotó: Benko Vivien Cher/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Úgy vélekedett, hogy a szlovén EU-elnökségnek ezeket a kérdéseket az unió működésének középpontjába kell állítania.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Uniónak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint a pandémia, az újraindítás, a migráció. Úgy vélte, hogy az Európai Parlament például nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, “jogállamisági dzsihádot” folytat. “Mi fontosnak tartjuk a rule-of-law (jogállamiság) kérdését, de az EP rule-of-law dzsihádot csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet” – fogalmazott. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni – emelte ki.

A miniszterelnök egy másik kérdés kapcsán arra is rámutatott, hogy új európai helyzetben vagyunk. A kétezres évek közepén voltak az újonnan csatlakozók és a régi országok. Ma már más a helyzet: van, ahol magas az államadósság, alacsony a gazdasági növekedés, és a rengeteg migráns destabilizálja a biztonsági helyzetet, illetve vannak, amelyek ellenőrzés alatt tartják az államadósságot, gyorsan növekednek, és megvédték magukat a migránsoktól, ezért stabilak. Közép-Európa is az utóbbi kategóriába tartozik – mondta.

Hangsúlyozta: Janez Jansának óriási feladata, hogy Európa e két, nagyon különböző részét összefogja. Szlovéniának mindazonáltal jó esélye van a különböző utakon haladó két rész egységesítésére, már csak azért is, mert a legnyugatibb közép-európai ország.

Az Európai Parlament jogállamisági fellépése viszont a kormányfő szerint az egység ellen hat.