Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában
2020. szeptember 18.

Nagy Katalin: Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki úgy tudom, hogy a Korányi Kórházból érkezett. Ezek szerint visszatér a tavaszi gyakorlat, és személyesen megy ellenőrizni az egészségügyi intézményeket?

Jó reggelt kívánok! Miután megérkezett a második hullám, sőt most már kötésig állunk benne vagy lassan már szügyig, ilyenkor a régi praktikákat kell elővenni, tehát itt-ott időnként, ha indokolt, akkor személyesen is részt veszek, vagy tartok ellenőrzést. Ezt nem nevezném azért kórházellenőrzésnek. Egész egyszerűen tegnap itt a baloldali sajtóban elterjedt az a hír, hogy nincs elég ágy meg kapacitás a Korányiban, és gondoltam, hogy akkor így hajnalban kimegyek, úgyhogy 6-kor már ott voltam, szegény ügyeletes orvost fölkeltettem, és megkérdeztem, hogy mi a helyzet, és a helyzet az, hogy természetesen van elegendő hely, van elegendő lélegeztető készülék, és most még van elegendő ember is. Az igaz, hogy az orvosok látják, hogy hogyan gyorsul fel az ellátásra szorulók száma, hogyan emelkedik, és azt is látják, hogy hol lesz majd vége az ő kórházuk kapacitásának. Ezért nagyon fontos, hogy Kásler miniszter úr közzétette azt a tervét, ami arról szól, hogyha a kijelölt kórházakban elfogy a kapacitás, betelnek az ágyak, elfogy az orvos és az ápolónő, akkor jön a következő kórház. Tehát van egy lépcsőzetes haditerv, tehát ha valamelyik kórház, amelyet kijelöltünk a járványbetegek kezelésére, elfogyott, akkor jön a következő kórház, ha az is elfogyott, akkor jön a következő kórház. És hogyha elfogytak az emberek, ápolónő vagy orvos, akkor kezdődik a vezénylés, hiszen kidolgoztunk egy vezénylési tervet még a tavasszal. Olyan szintig dolgoztuk ki, ehhez ragaszkodtam is, hogy ezt személyesen ellenőrizzem, hogy tudjuk, hogy melyik ápolónő melyik helyről hova van vezényelve, hol kap enni, mennyit kap enni, hol fog aludni, ki mondja meg neki, hogy mit kell tennie. Tehát van egy haditervszerű – még hogyha nem is szeretjük ezeket a katonai kifejezéseket, de mégiscsak –, van egy intézkedési terv, haditervszerű intézkedési tervünk arra, hogy ahogy nőnek az esetszámok, és nő az igény a kórházi ellátásra, ehhez hogyan alkalmazkodik az egészségügy. Ma az a helyzet, hogyha hirtelen kellene a ma reggeli órákban sok embert ellátni, akkor tízezer olyan ágyunk van, ahol el tudnánk látni koronavírus-beteget. És hogyha ez a szám nem lesz elegendő, vagy ez a mennyiség nem lesz elegendő, akkor jön a következő tízezer. És még van egy harmadik tízezres kontingens is. Tehát nem loptuk mi a napot március óta, sem az egészségügyben dolgozók, sem az egészségügyet irányítók, sem a kormány, fölkészítettük az egészségügyet a második hullámra, ezért ma lehet azt mondani, hogy miután az egészségügyet fölkészítettük, ezért a védekezésünk is másmilyen lesz, mint tavasszal. Mert tavasszal időt kellett nyerjünk, hogy kiismerjük az ellenséget, ez volt a vírus, másfelől, hogy fölkészítsük az egészségügyet. De most fel van készítve, nem azt mondom, hogy az egészségügy tökéletes állapotban van, mert ma is, amikor bementem oda, a betegfelvételi részleghez, ott azért 24 óráztak a takarítónők, és azért 24 óra után leharcolt állapotban voltak. Az orvos, az ügyeletes orvos, akit felkeltettem, ugye, szintén 24 órázik. Tehát nem akarom azt mondani, hogy a dolgok kényelmesen és elegánsan, jól fizetetten, nem tudom, hogyan haladnak, erről szó sincsen, itt még sokat kell dolgoznunk, hogy ilyenek legyenek a kórházak. De föl vannak készítve, pontosan tudják a feladataikat, és lépcsőzetesen fognak bekapcsolódni a védekezésbe. Tehát ez megtörtént, ez múlt idő, ezért van lehetőség arra, hogy a második hullámmal szembeni védekezésünk egészen más legyen, mint az első hullám esetén. Az első hullámnál annyit tudtunk mondani, mindenki maradjon otthon, mi meg közben fölkészítjük az egészségügyet. Most ez már megtörtént, föl van készítve az egészségügy. Most nem azt mondjuk, hogy maradjatok otthon, hanem azt kérjük, hogy tisztelt magyarok, mindenkit kérünk, hogy tartsátok be azokat a szabályokat, amik a kézmosásra, a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkoznak. De már nem az a feladat, hogy mindenki maradjon otthon, hanem ellenkezőleg, hogy mindenki tudja élni a maga életét, ideértve az iskolák diákjainak az életét, a tanárokét, ideértve a munkahelyeken dolgozóknak az életét, ideértve a sportot, a kulturális életet. Az országnak működnie kell, csak úgy kell működnie, hogy közben fegyelmezetten, a szabályokat betartva védekezik azzal a bajjal szemben, ami itt van közöttünk, tavasszal is külföldről, és most, a második hullám esetén is külföldről hurcoltak be. És miután egy világjárványról van szó, nem tudjuk az országot légmentesen kiszakítani a világmindenségből, hanem a határvédelmet persze szigorítva, a határzárat elrendelve, de azért a világ részeként kell védekeznünk. Nem akarom dicsérni a kelleténél talán erőteljesebben Magyarországot, de minden olyan elemzés, amely a válság első hullámáról szól – nemzetközi elemzés –, a 25 legjobban védekező ország közé, a világ 25 legjobban védekező országa közé helyezte Magyarországot. Köszönet érte az ápolóknak, az orvosoknak, mindenkinek, aki kórházakban dolgozik, és köszönet minden magyar polgárnak, aki betartotta a szabályokat!

A számok azt mutatják, hogy tízezer fölött van az aktív fertőzöttek száma Magyarországon, szerdán nyolcan, csütörtökön kilencen hunytak el. Németország most már veszélyeztetett zónába, régióba tette Bécset is és Budapestet is. Azt látjuk, hogy a sógoroknál, Ausztriában, amelyet Ön, ugye, laboratóriumként figyel, ott már szigorítottak újra. Nálunk is bejelentett néhány szigorítást a kormány szerdán. Várhatók-e további szigorítások?

Nézze, szükség szerint, ugye, minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze nekem. Ezt én vállalom is természetesen, mégiscsak ez a dolgom, mondhatnám, ezért kapom a fizetésemet. De azt szeretném, ha mindenki tudná, hogy nem a hasamra ütök vagy a homlokomra, és ami kipattan belőle, abból egy döntés lesz, hanem az operatív törzs javaslatait tárgyalja meg a kormány, és ezek alapján dönt. Az operatív törzs látható része mögött pedig dolgoznak munkacsoportok. Tehát ha azt javasolja az operatív törzs, hogy akkor, mondjuk, a szórakozóhelyeket 23 órakor zárjuk be, a szlovénok egyébként 22 órától zárják be, tegnap hozták ezt a döntést, tehát zárjuk be 23 órakor, akkor nekem az a dolgom, hogy megkérdezzem tőlük, hogy van-e ennek indoka, és akkor azt mondják, igen, és ők ezt kifejezetten kérik a kormánytól, hogy szülessen meg a döntés. És akkor, nem mondom, hogy én vagyok Müller Cecília beosztottja, mert azért még nem állt a feje tetejére a világ, de a valóság az, hogyha az országos tisztifőorvos azt mondja, hogy igen, Miniszterelnök úr, kérem, ez fontos, talán a „ragaszkodom” szót nem mondja, de ez nagyon fontos, akkor én meg fogom hozni ezt a döntést, mert most a járványügyi szakembereknek elsőbbsége van. A baloldalt is arra kérem, amelyikre egyébként nem lehet számítani, ha jól látom, most, a második hullám idején sem, hogy ne támadják a járványügyi szakembereket, támadjanak engem, ez egyébként is jól be van már gyakorolva, támadják a kormányt, ehhez is hozzá vagyunk szokva. Jobb lenne persze, ha a Kásler miniszter urat nem támadnák, mert ő irányítja a védekezést, de ne támadják a járványügyi szakembereket, mert a védekezés sikere ma elsősorban a járványügyi szakembereken múlik. És egy ilyen küzdelemben nem lehet hátulról megtámadni – a vírus jön szemből – a járványügyi szakembereket, mert az országot támadják meg ezzel. Tehát ha nem lehet rájuk számítani a védekezésben, mint ahogy tudjuk, hogy nem lehet, legalább ne támadják meg őket. Az a kamuvideó utáni kamuhír, hogy elfogynak a kórházak, hogy nincs elég ember meg lélegeztetőgép, ennek semmi köze a valósághoz, ez mind hazugság és támadás, hátba támadják a védekezőket.

Miniszterelnök úr, miért nem tesz följelentést a tárca, a szaktárca ilyenkor, megvan arra a jogszabály, ezt kérdezik az emberek, hogy ezt a sok álhírt meg félelemkeltő információt, amit például most a héten is, amiért Ön is elment a Korányiba, kelti a sajtó, miért nem lép a szaktárca ez ügyben?

Nem mondom, hogy a sajtó csinálja ezt. A sajtó olyan, amilyen, ezt nem hiszem, hogy Önnek el kellene magyaráznom, hiszen jobban ismeri, mint a tenyerét. Azt nem rovom fel a sajtónak, hogy a balhénak mindig nagyobb tere van, mint a jó híreknek, meg hogy a konfliktusokat keresi. El akarják adni az újságot.

Csak hogyha egyszer félelmet keltenek azzal, hogy azt mondják, hogy elfogyott a lélegeztetőgép, akkor vidéken és az ország más részén azok az emberek, akik ezt hallják, azok megijednek ettől.

Én csak azt akarom mondani, hogy én a sajtót kevésbé okolom, a baloldali politikusokat igen. Mert hogyha az országban az a valóságnak megfelelő köztudás lenne elterjedve, hogy, emberek, persze a helyzet nem könnyű, itt a vírus második hulláma, most nem az a feladat, hogy otthon maradjatok, hanem az, hogy tartsátok be a szabályokat, és próbáljuk berendezni az életünket egy ilyen második hullám esetén is ésszerűen, és megvannak a feltételek a védekezéshez, nincs ok pánikra, nincs ok bizonytalanságra. Ha a baloldal is ezt mondaná, mint ahogy ez a valóságos helyzet, meg általában ez lenne a politika, ez kikerülne a politikai vitáknak a homlokteréből, akkor a sajtó is valószínűleg más vadászterületet jelölne ki a szenzációs hírek számára és nem az egészségügyet. De miután itt zajlik egy politikai vita, amit a baloldal gerjeszt, gyengítve a védekezést, hát beszáll a sajtó is. De a baj nem ott van, az okot nem keverem össze az okozattal. Nézze, az volt tavasszal, hogy azért nem segíti a kormányt, azért nem segíti az országot a védekezésben a baloldal, mert rendkívüli jogköröket szavazott meg a parlament a kormánynak, és ez ellentétes a demokráciával, ez volt az indok. Na, de most nincs semmilyen rendkívüli jogkör, most normális rendben – miután már fölkészítettük az egészségügyet – zajlik, azért most igazán lehetne támogatni az országot, nem pedig hátulról megtámadni a járványügyi védekezést vezető szakembereket. Na, mindegy, hát így vagyunk, ahogy vagyunk, nem jó, ha az ember siránkozik, meg panaszkodik, én sem szeretem, hogyha az emberek arról beszélnek, hogy miért nem tudják elvégezni a munkájukat, nyilván ők sem szeretik hallani a miniszterelnököt, ha panaszkodik. El fogom végezni a munkámat, meg fognak születni a döntések, a belügyminiszter megkapta a szükséges utasításokat, a szabályokat végre fogjuk hajtani, és meg fogják vizsgálni majd a jogászok is persze, hogy az ilyen kamu-, rémhírterjesztő baloldallal szemben mit lehet tenni a jog mezején, de most kisebb gondom is nagyobb ennél, megmondom őszintén, mert a védekezés elsőbbséget élvez.

Szakemberek azt mondják, hogy december és január az az időpont, amikor a második hullám tetőzhet. Nagyon messze van. Hogyan fogjuk ezt a három hónapot így elviselni, kibírni, megoldani?

Valahogy majd kibírjuk, de kétségkívül nem lesz egy jó hangulatú őszünk, tehát azért úgy nehéz jó hangulatot teremteni otthon, a családban meg a munkahelyeken, hogy az embereken ott van a maszk, ami eleve egy jelenlévő, élő felkiáltójel, hogy nincsenek a dolgok rendben. Ilyen őszünk lesz. Tehát arra kérek mindenkit, hogy erre készüljön föl lelkileg, gondolatban, pszichésen, hogy az ősz a védekezésről szól majd és a vírussal szembeni lépésekről. Adja Isten, hogy ne legyen igazam, de a napi megbetegedések száma meg fogja haladni az ezret, most nézem, Csehországban is felette van, Ausztriában is, szóval előbb-utóbb ez nálunk is bekövetkezik. Amire figyelnünk kell, az, és a fiataloknak mondom újra és újra és újra, tudom, hogy ők egészségesek meg fittek, meg jól néznek ki, meg egy ilyen vírus meg sem meri őket támadni, ezt én értem, vagy ha mégis beléjük bújik, akkor menekül onnan, ők fiatalok, de az idősek nem így vannak. A fiataloknak azért kell egy kicsit többet törődniük a vírusfertőzés kérdésével, hogy nehogy ők legyenek azok, akik megfertőzik a szüleiket meg a nagyszüleiket, mert miközben a fiatalokat ugyan elérte a vírus, de rajtuk nem nagyon fog. Az idősekkel szemben nem ez a helyzet, az idősekkel szemben a vírus esélye jó, és az élet a legfontosabb, mert majd a vírusból, aki beteg, kigyógyul, de aki belehal, azt nem tudjuk visszahozni. Tehát ezért az idősek védelme érdekében kell a leginkább figyelemmel lennünk egymásra és betartani a szabályokat, ezért mondom a fiataloknak is, hogy vigyázzunk egymásra.

Látogatási tilalom van a szociális intézményeknek, látogatási tilalom van az egészségügyi intézményekben. Az iskolákban október 1-jétől hőmérőzni kell a gyerekeket, amikor bejönnek. Megoldható ez? Odakerülnek ezek az eszközök az iskolákba?

Megoldható. Az eszközöket megrendeltük, a kormány erről döntött, egyébként is a szülői munkaközösségek, úgy látom, meg az önkormányzatok már tettek ilyen lépéseket, de az állam maga egymagában is meg tudja ezt oldani. Tehát október 1-jétől lesz mindenhol elegendő hőmérő. Azt kellett nekünk jól szabályozni, hogy a szülők hogy’ mehetnek, és hogy’ nem mehetnek be az iskolába. A fölső tagozatosok esetében ezzel nincs is baj, mert beengedjük őket, vagy maguktól mennek már az iskolába, és bemennek, és megmérik őket, és hogyha láz, akkor hazaküldik, és haza tudnak menni. De az alsó tagozatosokkal nem ez a helyzet, különösen az iskolakezdőkkel, ők még kicsik, tehát ott azért mi visszük őket általában, meg ha baj van, akkor haza kellene őket vinni. Tehát meg kell engednünk, hogy a szülők a kicsiket bevihessék a hőmérőzés helyszínére. Azt meg bent csináljuk a zsibongóban, az aulában, mert nem akarjuk, hogy kint hosszú sorok legyenek, mert most októberben ez még jó, de hogy’ lesz ez majd, ha hideg lesz. Tehát ezért a hőmérőzés bent történik az iskola épületében, és az alsó tagozatos szülők bekísérhetik a gyerekeket a hőmérőzés pontjáig, és hogyha kiderül, hogy baj van, akkor el is vihetik őket onnan. Tehát ezeknek az apró dolgoknak a kitalálása, megszervezése, ellenőrzése és munkafolyamatoknak a kireszelése egy elég időigényes feladat, míg minden ilyen élethelyzetre megszületnek a megfelelő döntések, de Kásler miniszter úr és Pintér miniszterelnök-helyettes úr állják a sarat, és ezeket a részletszabályokat jó idegrendszerrel, higgadtan, nyugodtan kidolgozzák. Általában is a higgadtság meg a nyugodtság a kulcsszó ebben a pillanatban. Tudjuk, mit kell csinálni, ismerjük az ellenfelet, tudjuk, hogy mi használ, tudjuk, hogy mi nem használ, tudjuk, hogy mi ront, tehát ezért higgadtan és nyugodtan kell követnünk a szabályokat.

A gazdasági operatív törzs mikor ülésezik? Mikor teszik le a javaslatokat a kormány asztalára?

Egyenként jönnek majd a javaslatok, a következő ülést holnap reggel tartjuk. Varga Mihály miniszterelnök-helyettes úrral beszéltem is erről, egy dologban fogunk dönteni holnap reggel, ez pedig a hitelmoratóriumok ügye, magyarán arról beszélünk, hogy hozott a kormány egy döntést, legjobb döntéseink egyike egyébként ez, hogy a családok és a vállalkozások a korábban felvett hiteleiknek a törlesztéséről eltekinthetnek ennek az évnek a végéig, tehát a következő év január 1-jéig. Úgy látom, hogy a cégek kétharmada, az embereknek fele-kétharmada élt ezzel. Tehát aki most úgy gondolta, hogy nem tud törleszteni, vagy nem akar, az ezt elhalaszthatta úgy, hogy január 1-je után sem emelkedik a törlesztőrészlet, és összességében nem nő a terhe. De mindjárt itt van január 1-je, mi lesz utána? Erről kell nekünk most döntést hozni, hogy folytatódjon-e, illetve mely részeiben folytatódjék a hitelmoratórium. Több javaslatot is megtárgyalt a kormány már szerdán, de döntést szombaton, holnap reggel hozunk az operatív törzs ülésén, a gazdasági operatív törzs ülésén.

Ha hosszú védekezésre számítunk, akkor hosszú lesz a kilábalás is ebből a gazdasági völgyből. Ez egy év? Hogyan látja? Az elemzők azt mondják, hogy azért 2021. januártól itt nem lesz még minden szép és jó.

Nézze, az én fejemben a következő menetrend van. Először is, amíg nincs vakcina, addig védekezés van, védekezésnek lennie kell. Lesz-e vakcina? Ugye, amikor legutóbb beszéltem az amerikai elnökkel, ő azzal biztatott engem, hogy október végére már lesz, de legkésőbb az év végéig lesz amerikai vakcina. Azt is mondta, hogy ebből jut majd Magyarországnak is, de ezt majd akkor hisszük el, hogyha ez be is következik, egyelőre biztosan nagyon sokan állnak ott sorban. Mi minden, a világban zajló kutatást figyelünk, európai kutatásban részt is veszünk, elég sok pénzt adunk. Most is döntöttünk talán több mint 2 milliárd forint pótlólagos hozzájárulásról, amivel az európai kutatásban veszünk részt, és ott már nem kérünk, hanem ott jogaink is keletkeznek ennek megfelelően, de nem tudjuk, hogy ez mikor vezet eredményre. Tehát az én fejemben lévő menetrendnek az a sajátossága, hogy nincs végpontja. Amikor van vakcina, akkor van vége a védekezésnek, addig védekezni kell. Na, most a gazdaságban én persze látom a bajokat, és nemcsak együtt érzek az emberekkel, hanem igyekszem is segíteni nekik, de látom benne az esélyt is. Például, ha megnézem a számokat, amiket persze a baloldal tagad, akkor azt látom, hogy ennek az évnek a januárjában, tehát még a vírus előtt Magyarországon dolgozott 4 millió 458 ezer ember, augusztusban pedig dolgozott 4 millió 513 ezer ember, tehát most már januárhoz képest a dolgozó emberek száma nem csökkent, hanem nőtt. És a mélyponthoz – ami áprilisban volt – képest augusztusban már 144 ezerrel többen dolgoztak. Tehát bármennyire is meglepő, nekünk arra kell felkészülnünk, hogy ismét munkaerőhiány lesz Magyarországon, tehát gyorsabban fog nőni és fejlődni a gazdaság, mint amennyi munkaerőnk van, ezzel a problémával küszködünk. Persze van egy speciális budapesti problémánk is, ez pedig a turizmus budapesti helyzetéből fakad. Ezt talán a múltkor is mondtam Önnek, hogy Budapest egy olyan város, ahol a vendégéjszakák 93 százaléka a külföldiekhez kapcsolódik, tehát ők vannak itt, és csak 7 százaléknyi a magyar. Ez Párizsban 50-60 százalék, mármint hogy annyi francia van a szállodai vendégek között, 50-60 százalék Párizsban, és úgy emlékszem, hogy 50 százalék Rómában, de a budapesti üzleti modell, a turizmus üzleti modellje nem ilyen, mint a franciáké meg az olaszoké, hanem szinte kizárólag a külföldiekre épül. Nincsenek kampányok, nincsenek ajánlatok a magyarok számára, hogy ez a ti fővárosotok, Budapest a ti hazátok fővárosa, a nemzet fővárosa, gyertek fel Budapestre, vagy gyertek el Budapestre, hiszen nem ismeritek ezt a várost úgy, ahogy ismerhetnétek. Vannak turisztikai ajánlataink, és vannak szolgáltatásaink, és vannak szállásaink, és így tovább. Ez teljesen hiányzik a budapesti üzleti modellből. Nekem nem dolgom ez, mert ez egy üzleti kérdés, de biztatnám a budapestieket arra, ideértve az önkormányzatot is, hogy váltsanak üzleti modellt, vagy a válság idejére egy másik üzleti modellt is indítsanak meg, mert egyébként a vendéglátásban, turizmusban dolgozó budapestieknek ebben az ágazatban nem lesz munkahelye, mert csak külföldiekre alapozva ezek a munkahelyek nem tarthatók fönt. És 2021 nem lesz jobb év ebből a szempontból, mint a 2020-as volt. Tehát 2021-ben is én arra számítok, hogy a belföldi turizmus száguldani fog, ez vidéki turizmust jelent elsősorban, és a külföldiekre alapozott budapesti turizmus szenvedni fog, ezért ide kell egy speciális program, a taxisoknak, az éttermeknek, a szállodai dolgozóknak a munkahelyét akkor tudjuk megőrizni, hogyha van egy speciális budapesti program.

Kezdődik a parlament őszi ülésszaka. 14 évvel ezelőtt eléggé nehezen és nagyon sok bajjal kezdődött ez a parlamenti ülésszak, merthogy akkor került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Én emlékszem, hogy akkor több tízezer ember gyűlt össze többször is a Kossuth téren, és a kormány lemondását követelték. És akkor az emberek kérték azt, hogy Orbán Viktor, mint az ellenzék vezetője álljon ennek az élére, és akkor Ön azt mondta, hogy nem, alkotmányos keretek között kell azt a kormányt megdönteni. Érdekes módon most, amikor összejön egy 500 fős tüntetés, akkor az ellenzék összes létező pártjának a vezetője ott van ezen a tüntetésen, és azt mondja, hogy a kormányt le kell váltani. Milyen érdekes különbség!

Igen, nehéz pillanat volt az, mert az elégedetlenség az országban az egekig csapott fel, mert ilyesmi tényleg nem történt nemhogy a magyar demokrácia történetében, hanem még a kommunisták alatt se nagyon, hogy kiáll a miniszterelnök, és azt mondja, hogy hát megnyertük a választást, sőt a sajátjai elé áll ki, mert, ugye, titkos beszédről van szó. Azt mondja, megnyertük, kedves elvtársak, a választást, csaltunk. Többfajta módon is csaltunk, először is az emberek elől eltitkoltuk a valóságot, óriási kampányokkal hazugságokat terjesztettünk, ígérgettünk nekik mindenféléket, most ennek az ellenkezőjét kell csinálni, kedves elvtársak, szedjétek össze magatokat, mert ezt a balhét nekünk együtt kell elvinni. Ugye, ez történt, veretes magyar szavak kíséretében történt mindez. Utána ez kiszivárgott, és akkor nem az történt, ami ilyenkor minden magyar ember fejében normálisan meg kellett volna, hogy történjen, hogy azt mondja a miniszterelnök, így volt, ez történt, én mondtam, ez nem tartható, nem járulhatok hozzá, hogy az ország erkölcsi színvonala, ideértve az ország vezetésének erkölcsi színvonalát, ideértve a közélet erkölcsi színvonalát, a béka feneke alá süllyedjen, és az, amit én tettem, egy elfogadott részévé váljon a politikának, ezért ha már kiszivárgott, meg ha már elkövettük, akkor levonjuk a konzekvenciákat. Ezt várta volna az ország, de ezt nem kapta meg. Hanem azt kapta meg, hogy lovasroham, kilőtték a szemét, megverték, és így tovább, és így tovább. Ezért volt helyes, amikor Gulyás Gergely azt mondta a most tüntető vagy sztrájkoló fiataloknak, hogy milyen szerencse, hogy nem Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, és nem baloldali kormány van Magyarországon, mert akkor kapnának kardlapot, és kilőnék a szemüket, és ez így van, ezt szó szerint így kell venni. A helyzet nehéz volt abból a szempontból is, hogy mindenki azt várta, hogy van az országnak ellenzéke, annak van vezetője, speciel akkor én voltam, hogy álljon az elégedetlenség élére, és ezt a szégyent azonnal orvosoljuk, mert ez így nem maradhat. És akkor valóban azt kellett mondanom, hogy emberek, ha az alkotmányon kívüli eszközökkel tesszük ezt, akkor kinyitunk egy olyan kaput, ahol majd egymás után jönnek azok a politikai akciók, amelyek alkotmányon kívüli eszközökkel fogják az éppen soron lévő kormányt megbuktatni, amikor nehéz helyzet alakul ki, és egy ország életében különböző nehéz helyzetek alakulnak ki. Ha alkotmányon kívüli eszközt lehet használni a nehéz helyzetben lévő kormányokkal szemben, akkor itt válság válság hátán lesz, itt nem lesz nyugodt, kiszámítható, biztonságos élet, hanem balhé balhé hátán, és ez ugyan politikai ügynek tűnik, de nem, ez a ti életetekről fog szólni, mert nem lesz egy gazdaságpolitika, ami kiszámítható legyen, nem lesz egy családpolitika, ami éveken keresztül fenntartható, mert a programok és a politikánk a kormányokkal együtt fog megbukni, és az ország belekerül egy ördögi körbe, és ezt ne tegyük. Akkor azt mondtam, hogy a kormányt alkotmányos eszközökkel kell megdönteni, és azt mondták, hogy na, jó, de akkor tessék megdönteni. Erre mondtam azt, hogy egyszer kell nyerni, de akkor nagyon, és ezt elrendezzük, és 2010-ben így kaptunk kétharmadot. Szerencse, hogy tudtam tartani a szavamat.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.