- miniszterelnok.hu - https://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-33/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: A kormány megfogadta az európai egészségügyi szervezet ajánlását, és meghosszabbította a korlátozásokat március 1-jéig. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Milyen érvek voltak azok, amelyek meggyőzték a kormányt az operatív törzs részéről, hogy fenntartja a korlátozásokat?

A legkevésbé az számított – jó reggelt kívánok! –, hogy mit mondtak erről a fényes tekintetű padisahok a nemzetközi szervezetekben, mert ezek olyan kérdések, a járványnak olyan kérdései vannak, amelyek lokálisak, itt vannak velünk, minden országban más, tehát itt nemzeti felelősség van, és nemzeti döntést kell hozni. Meghallgattuk a szakembereket. Tehát én is úgy vagyok, mint Ön vagy bárki más, hogy szabadulnék már, ez a félrab vagy félszabad élet, hogy este nyolckor haza kell menni, meg tíznél többen nem jöhetünk össze, és be vannak zárva az éttermek meg egyáltalán a társadalmi életnek a színterei, ez az ilyen magunkfajta, polgári kultúrájú országokat, mint Magyarország, ahol a közösségi-társadalmi élet kiszakíthatatlan része az értékes életnek, a teljes életnek, szóval bennünket ez megvisel. Szóval fájó szívvel kellett igazat adnom a járványügyi szakembereknek, akik azt mondták, hogy nézzek körül Európában, és azt fogom látni, hogy számos helyen inkább szigorítanak. Tehát ne áldozzuk fel – mondták ők – azt a három hónapos eredményt, amit eddig elértünk, hiszen három hónapja konzekvensen, logikusan, rendíthetetlenül, lényegében ugyanazt a korlátozásrendszert tartjuk fent, lecseréltük a korábbi szabad életünket egy félszabad másik életre, most e szerint élünk. Ha túl korán mozdítjuk el a korlátozásokat, akkor semmibe hullik mindaz, amit közösen három hónap alatt elértünk. Tehát figyeljünk egymásra, vigyázzunk egymásra, minden élet számít, most még az óvatosságé a főszerep, akkor is, ha már mindannyian vágjuk a centit.

Látni a példát, ugye Nagy-Britanniában vagy éppen Portugáliában, ahol az ünnepekre egy kicsit enyhítettek, most újra nagyon nagy baj van, nincs hely a kórházakban, látjuk erről a képeket. Felmerül az emberben, hogyha csak egy picit lehetett volna enyhíteni, mondjuk az edzőtermeket ki lehetett volna nyitni, azt azért nem lehet megtenni, mert akkor meg az éttermek megharagszanak, hogy ők miért nem nyithatnak ki?

Az is fontos, hogy ki miért haragszik meg, de itt emberéletekről van szó, minden nap el tudunk veszíteni száz-kétszáz embert, tehát – és hogyha rosszul csináljuk, akkor még többet is – tehát itt a harag meg az indulat meg az érzések másodlagosak szerintem a hideg ésszerűséghez képest, és a vezetőknek az is a felelőssége egyébként, hogy amikor már mindenki ideges, már mindenkit az érzelmei vezetnek, meg elragadnak az indulatai, a döntéshozóknak akkor kell a leghidegebbnek, legnyugodtabbnak, csigavérrel dolgozóknak maradniuk, hogy jó döntést hozzanak. Nem mindig az érzelmek által motivált, nem szabad kikapcsolni azt sem, mert a szív is része az ember testének, nemcsak az agya, tehát sportolók vagyunk, a magyar kézilabda válogatott miatt üvöltöztünk ott, a képernyő előtt, azt hiszem, pár százezren ebben az országban, tehát az fontos, hogy az embernek az érzelmi énje is megmaradjon, de amikor döntést hozunk, olyanokat, amelyek más emberek életét alapvetően befolyásolják, akkor higgadtnak kell maradni. Tehát nem az a döntő érv, hogy majd ki fog megharagudni, hanem az, hogy mi az, ami a járvány terjedését elősegíti, és mi az, ami akadályozza. Sokan mondták azt is például, hogy most már 8 óra helyett akár 10 órakor is beállhatna a kijárási tilalom, lazíthatnánk. Én azonban azt mondom, hogy most dolgozzunk a vakcina beszerzésén, ne hatalmasodjon el rajtunk az az érzés, hogy most már fokozatosan, de vissza fogunk térni a normális életünkhöz, mert nem tudjuk, hogy lesz-e elég vakcina, és hogy a harmadik hullám a körülöttünk lévő országokban hogyan szabadul el, és hogyan hat ránk, és akkor lesz egy hatalmas csalódás, hogy úgy éreztük, hogy már a nyitás útján vagyunk, és mégsem tudunk továbblépni, vagy esetleg vissza kell lépni. Ezt hónapok óta mondom, hogy Nyugat-Európában számos ország azt a megoldást választotta, hogy egy lépést előre, kettőt hátra, vagy kettő előre, egy vissza, tehát mindig valamit berhelnek, ha szabad így fogalmaznom, tehát valamit ügyeskednek a szigorítások rendszerén. Mi november óta ugyanabban a rendszerben megyünk. Tehát én azt javaslom, hogy amíg nincs elég vakcina, addig vegyük tudomásul, hogy a vírushoz alkalmazkodnunk kell. Amikor lesz elég vakcinánk, akkor meg ledöfjük a vírust, és akkor győztünk, és akkor kimegyünk, és szabadok leszünk újra.

A korlátozások ellenére néhány étterem, vendéglátóhely azt tervezi, hogy kinyit február 1-jén, az persze más kérdés, hogy kiderült, hogy egy szombathelyi baloldali politikus, egy momentumos politikus szervezi ezt a csoportot. Azt viszont láttuk, hogy Franciaországban letartóztatták annak az étteremnek a vezetőjét, aki kinyitott a tiltás ellenére.

Ma az operatív törzsről jövök, és ezzel a kérdéssel is foglalkoztunk. Én azt kértem, hogy ne tartóztassanak le senkit, persze az én kérésem másodlagos a jogszabályokhoz képest, tehát ha nincs törés, zúzás, kirakatok, kocsik felgyújtása, mint amit Franciaországban meg máshol látunk, tehát ha nincs erőszak, amit meg kellene fékezni, akkor mégiscsak egy szabálysértési körben vagyunk, tehát az nem ugyanaz, mint egy súlyos bűncselekmény. De ugyanakkor szeretném arra kérni az összes türelmetlen embert, akkor is, ha vendéglős meg éttermes meg kávézós, meg akkor is, hogyha csak közönsége egy-egy ilyen helynek, hogy ne tegyék. És nemcsak azért, mert magukat hozzák veszélybe, vagy sodorják veszélyes helyzetbe, mert ez végül is az ő dolguk, az ő életük, az ő dolguk, de egy járványról van szó, vírusról, ami fertőz. Utána elmennek dolgozni, hazamennek, találkoznak másokkal is, és át fogják adni a fertőzést, és kezdődik minden elölről, és emberek halhatnak bele azért, mert nem bírtuk ki még néhány hétig. Megértem, hogy az éttermek meg a szállodák nehéz helyzetben vannak, igyekszünk is segíteni, vannak is mindenfajta intézkedéseink, amiknek egyébként a lassúságát bírálták, azt sem zárom ki, hogy igazuk van. A kormányülésen szerdán mondtam, hogyha ez igaz, akkor gyorsítsuk fel, amennyire csak lehet, hogy a megítélt támogatás jusson el a kávézókhoz vagy a kávézókat üzemeltetőkhöz, éttermesekhez és szállodásokhoz. De az nem megoldás, hogy kimegyünk, és megsértjük a szabályokat. Egyértelműek a szankciók, tehát ha valaki ezt elköveti, akkor 150 ezer és egymillió forint közötti bírságot fog kapni, akkor is, ha ott helyben nem igazoltatják, mert a modern technika körülményei közepette a személyek beazonosítása ilyen jogsértés esetén nem leküzdhetetlen feladat. Tehát mindenki tudja azt – előre mondom –, kérve őket, hogy ne tegyék, ha mégis erre a döntésre jutnak, akkor 150 ezer és egymillió forint fognak fizetni azok, akik megsértik a szabályokat. Akik pedig működtetik ezeket az éttermeket, azokat be fogjuk zárni, először fél évre – nincs rövidebb –, és ha megismétlik, akkor egy évre. Akik pedig működtetik ezeket az éttermeket, azokat el fogjuk tiltani a foglalkozástól fél évre, illetve egy évre, higgyék el, nem éri meg.

Az biztos, de ők azt mondják, hogy a bértámogatás egy jó dolog, csak a 27 milliárdos keretből, ahányan igényelték, még csak 7 milliárdot fizettek ki a kormányhivatalok, hogy ezt valóban lassúnak tartják, és attól félnek, hogy nem jön meg a támogatás. Én úgy tudom, hogy február 8-áig még be lehet adni az igényt. Ugye?

Igen, de bízzanak bennünk: meg fog érkezni. Én is megkaptam ezt a levelet, amiben ezt írják, a kormányülésen határozott döntést hoztunk az eljárás felgyorsításáról, bízom benne, hogy tartani is tudjuk a szavunkat. Tehát bízzanak bennünk, a nekik járó összeget meg fogják kapni.

A gazdaság mikor tud újraindulni? Jók ezek a foglalkoztatási adatok, amelyek most kijöttek decemberre, mert látjuk, hogy novemberről decemberre négyezerrel többen dolgoznak. De ott a kérdés, hogy azért mégiscsak kellene egy löket a gazdaságnak, hogyha felszabadulnak.

Igen, de minden a vakcinán múlik itt is, tehát bármennyire is meglepő, a gazdaság kulcskérdését is vakcinának hívják. Ugye, az operatív törzs mai ülésén reggel láttuk a számokat, még mindig van 83 halott tegnapról mára virradóra, 1.459 új betegünk, van 3.649 emberünk, honfitársunk kórházban, és vannak honfitársaink 258-an egész pontosan lélegeztetőgépen. Az oltás jól halad, már az egészségügyi dolgozókkal végeztünk, a szociális otthonokban lévők, ott élők, illetve az őket gondozók, ápolók beoltása történik most, és a hét végéig ezzel végzünk is. Talán ez egy jó pillanat, hogy köszönetet mondjak egyébként a szociális ágazatban dolgozóknak, mert mindig csak az ápolónőkről meg az orvosokról szoktunk beszélni, indokoltan beszélünk róluk, de indokolatlanul szoktunk elfeledkezni arról, hogy mennyi ember dolgozik egyébként nagy szívvel és odaadással, nehéz helyzetben lévő szociális otthonban élő honfitársaikat megsegítendő. Nekik, az ott dolgozóknak is jár a kalapemelés meg az elismerés, ezért is vettük őket előre az oltási tervben, és vasárnapig végzünk. Egy teljesen új szakasz indul, ez a gazdaság szempontjából is fontos, mert jövő hét elejétől megkezdődik a regisztráció alapú oltás. Tehát most az jön, hogy akik regisztráltak, azokat be tudjuk oldani. Ott is van egy sorrend, hogy a legidősebbekkel kezdünk, krónikus betegek, és így tovább, de a lényeg az, hogy eddig odamentünk a kórházakba, odamentünk a szociális otthonokba, és aki jelentkezett, ott helyben mindenkit be tudtunk oltani, mert mindenki egy helyen lakott vagy dolgozott. De mostantól ennek vége van, ugye, vagyunk tízmillióan, élünk, ahol élünk, azokat tudjuk behívni oltásra, akik jelentkeztek oltásra. Tehát mindenkit kérek, hogyha be akarja magát oltatni, az oltás egyébként önkéntes és ingyenes, az regisztráljon, mert ha nem regisztrál, nem tudjuk, hogy ő be akarja magát oltatni, nem kap értesítést, levelet, telefonhívást. De a jövő héttől, aki regisztrált, ezt mind megkapja, és tudni fogja, hogy mikor, hova, hány órára – melyik napszakra legalábbis – érdemes mennie, mert ott kaphatja meg az oltást. Ez egy új szakasz, nagy kérdés, hogy hányan regisztráltatják majd magukat, most 2 millió környékén vagyunk, mindannyian tudjuk, hogy ez kevés ahhoz, hogy az egész társadalom védetté váljon, ezért mindenkit biztatok, hogy oltassa be magát, illetve regisztráljon. Én is be fogom magam oltatni, rám is sor kerül majd. Szoktak kérdezgetni, én megvárom egyébként a kínai vakcinát, én abban bízom a legjobban, de nem vagyunk egyformák, mások meg másban bíznak, ugye, gyerekkorunkban a szovjet vakcinákkal oltottunk bennünket, ezért van, aki az oroszban bízik, van, aki meg, ha a vakcinára gondol is, ideológiailag gondolkodik, neki nyugati kell, és nem keleti. Én úgy vagyok vele, hogy ezt a vírust a kínaiak ismerik legrégebb óta, ezért abból indulok ki, hogy valószínűleg ők is tudják róla a legtöbbet, úgyhogy én megvárom a soromat, és ha választhatok majd, akkor kínai vakcinát kérek.

Fontos a regisztráció, azért vannak olyanok, például a gyöngyösi polgármester, aki nem is volt regisztrálva, meg nem is került volna még rá a sor, de már január elején titokban beolttatta magát. Erről mi a véleménye?

Senki sem boldog ettől. Én megértem, hogy mindenki félti az életét, meg biztonságba akar kerülni, tehát itt azért mégiscsak egy olyan elemi emberi ösztönről van szó, amit az ember megért. De azt is meg kell értenünk, hogy vannak, akik meg még nálunk is nehezebb helyzetben vannak, és akik még nálunk is nehezebb helyzetben vannak, azokat illendő, helyes, sőt jogilag is kötelező előreengedni. Tehát mindenkit arra kérek, hogy bármennyire is aggódik a saját maga vagy a szerettei személyes életéért, próbálja elfogadni azt a rendet, hogy miután nincs elegendő vakcina, ezért valamilyen sorrendet ki kell alakítani. Nem véletlen, a kormány is dönthetett volna úgy – volt ilyen ország –, hogy első helyen oltatja be magát, de az milyen dolog lett volna, részben gyáva, részben meg rossz példát adtunk volna. Ezért a kormánytagoknak is ki kell várni a sorukat, majd amikor a rendőrök meg a katonák jönnek, vagyis a védekezéshez szükséges döntéshozóknak a sorrendjéhez elérkezünk, az ő kategóriájukhoz, akkor fognak majd bennünket beoltani, a 60 évnél idősebb krónikusokat mindenképpen magunk elé kell engedni, úgyhogy mindenkitől azt kérem, hogy ne legyenek kilengések, hanem próbáljuk elfogadni ezt a nagyon nehéz helyzetet. Én megértem, mert egy-két napon múlhat az ember élete is, de mégis van egy rend, és arra gondoljunk, hogy vannak nálunk nehezebb helyzetben lévő magyar emberek, ezt építsük be a döntéseinkbe, úgyhogy tartsuk be ezeket a szabályokat, a jog meg természetesen majd érvényt szerez az ilyenkor szokásos módon a büntetésnek, ami ezért jár. De én nem a büntetés hangján szeretnék erről beszélni, hanem a megértését szeretném elnyerni az embereknek.

Hogyha többféle vakcina lesz majd és kellő mennyiségben, akkor előfordulhat az, hogy, mondjuk, az éppen a regisztrációs sorban következő magyar állampolgár azt mondja, hogy akkor én inkább ebből és nem abból kérek, hogyha van erre lehetőség. Akkor választhat?

Szerintem igen, aztán majd, ha olyan pont nincs, ami neki kellene, akkor majd a sor végére írjuk, és amikor majd lesz, akkor értesíteni fogjuk őt. Tehát én szeretném, hogyha végre azzal a problémával küzdenénk, hogy akkor a három vagy négy különböző vakcina közül…

A bőség zavarában lennénk?

Igen. Melyiket méltóztatik választani? De egyelőre az a helyzet, hogy nincs elég vakcina, és ahogy nézem a Brüsszelben zajló lökdösődést meg perpatvart, úgy látom, hogy onnan nem is jön gyorsabban, mint ahogy mi azt terveztük, illetve elvárnánk. Tehát fontos, hogy más helyekről, ahol már kipróbálták, ahol már bevált, ahol hatékonynak bizonyult, és a mi egészségügyi szakembereink is megvizsgálták, ezeket a vakcinákat is forgalomba tudjuk hozni. Ugye, számomra a leginspirálóbb példa Szerbia, mert Szerbia itt van a hónunk alatt, a határ mellett, ez egy szomszédos államunk, akikkel egyébként ráadásul szívbéli jó viszonyt is ápolunk, nemcsak ésszerűen működünk együtt, hanem most már ezen is túllépett a két ország együttműködése, már érzelmi tartalma is van. Azt hiszem, hogy lassan, de a szimpátia is visszaépül. Ezért őket mindig kitüntetett figyelemmel követem, és azt látom, hogy ott kínai vakcinával is oltanak, ha jól látom az egész európai oltási teljesítmény szempontjából az első, második vagy harmadik helyen vannak. Ugye, uniós ország nincs az elsők között, mert mi az unióhoz tartozunk, de akik kívül vannak, és maguk intézték a saját ügyeiket, ők jól állnak, és Szerbia is nagyon jól áll. Ebből, ugye, két dolog következik. Először is az, hogy Szerbia egy komoly ország, meg tudta szervezni a saját ellátását, jobban, mint ahogy azok szervezték meg, akik az unióhoz tartoztak. Másfelől – ez most nem jó szó –, a laboratórium, de lényegében mégiscsak arról van szó, hogy ez egy előszoba, kipróbálják nekünk – ha szabad így fogalmaznom – azokat a vakcinákat, amikkel szemben nekünk még fenntartásaink vannak. Én minden nap külön jelentést kérek arról, hogy Szerbiában hány embert oltottak be, volt-e abból baj, mi van a magyarokkal, hiszen ott magyarok élnek, tehát magyarok is kapták-e az oltást, nekik személyesen mi a tapasztalatuk, és ezt be kell majd építeni az itthoni döntéshozatalba. Mindig a tapasztalat a legértékesebb tudás.

Éppen néhány perccel ezelőtt, mielőtt a stúdióban ért, éppen Magyarkanizsáról volt egy összeállítás, és pont erről. Ott hatszázan kérték, és 133-an kérték a Pfizer vakcináját, és kétszázötvenen vagy ötszázan meg a kínait kérték.

Azért ne felejtsük el, hogy Szerbia korábban Jugoszlávia része volt, és, ugye, mi a Titót láncos kutyának hívtuk innen, a hivatalos kommunista szöveg ez volt, ami azt jelentette, hogy ugyan kommunisták voltak ott, Jugoszláviában is, de nem adták be a derekukat feltétel nélkül Moszkvának, szemben a magyar helyzettel. Mindig is különutasok voltak. Tehát ezért az a gondolat, hogy a Nyugat jó, a Kelet rossz, mint ahogy Magyarországon, különösen az ’56-os forradalom következtében teljesen automatikus gondolat, már rég felülírta azt a tényt, hogy a II. világháborúban az angolszászok bombázták le Budapestet, mert, ugye, ez a helyzet, de ezt a tényt már felülírta az, hogy ’56-ban meg a világháború végén először megszálltak a szovjetek, majd ’56-ban még egyszer, ezért nálunk van egy reflex, nem túl kifinomult, de érthető, hiszen tapasztalatból építkezik: a Nyugat alapvetően jó, a Kelet alapvetően veszélyes vagy rossz. A külön úton járó Jugoszláviában ez sohasem volt így ez a gondolat, mert ők saját nemzeti alapon álltak. Azt mondták, hogy van, amiben a Nyugat jobb, van, amiben a Kelet, ők utazhattak is, ha emlékszik rá. Még amikor én fiatal voltam, nászútra is odamentünk, mert az olyan fél-Nyugat volt, tehát azért a szerb emberek gondolkodása Kelet–Nyugat összefüggésben más természetű, mint a mienk, mert más a történelmi hátterük.

De mikor jöhet a kínai és az orosz vakcina Magyarországra?

Itt van előttem egy táblázat. Ezzel fekszem, ezzel kelek, ami azt tartalmazza, hogy melyik héten mennyi leszerződött vakcinánk van, mennyi fog beérkezni, és milyen más beszerzési források állnak még nyitva. Most azt kell mondanom, hogyha nem jön kínai vakcina, márpedig, ha minden igaz, akkor ma vagy holnap szerződni tudunk a kínaiakkal egyébként a vakcinabeszállításról. Tehát abból indulhatunk ki, hogy majd jön, de ha most azt, miután még nincs szerződés, nem írtam be a táblázatomba, ha a kínai vakcina nem jön, akkor az azt jelenti, hogy, mondjuk, március elejéig 880 ezer embert tudunk beoltani úgy egyszer, hogy 21 naponként megkapják a második oltást is. Ha jön kínai vakcina, ezt akár meg is kétszerezhetjük. Ha az orosz vakcina is megérkezik, akkor pedig még gyorsabbak lehetünk. Tehát egy radikálisan más helyzetben találhatjuk magunkat valamikor húsvétkor. Én úgy érzem, hogy húsvét tájékán lesz az a helyzet, amikor nagyon sok kérdést meg kell fontolnunk, mert akkor már a nyitás bizonyos kérdései előkerülnek. Egyből nagyot nyissunk, több lépésben, lépcsőzetesen? Akik már védettek, azoknak már szabályaik legyenek, esetleg, mint azoknak, akik még nem. Én látom a horizonton, hogy ezek a kérdések majd feltolulnak, de most még január vége van, nem pedig április eleje. Tehát ezekkel a kérdésekkel még nem kell foglalkoznunk. Most minden erőnket a vakcina beszerzésére kell összpontosítani, és ha van vakcina, az majd előhozza ezeket a kérdéseket, és azokat majd március közepe táján széles körben, nemcsak a kormány, hanem az egész ország elkezdheti vitatni, vagy diskurálni.

A brüsszeli beszerzésekről azért egy-két szót ejtsünk, mert azért az elég érdekes, és mutatja az Európai Unió érdekérvényesítési gyengeségét, hogy most itt a gyógyszergyártókkal leült nagy hirtelen, hogy valamit javítsanak a helyzeten, és az AstraZeneca már le sem ül az Európai Bizottsággal. Szóval ez azért nagyon sok mindent elárul arról, hogy hol tart ez a nagy unió.

Nem látunk bele a lapokba, ez egy buborék. Nem annak van az ideje, hogy gyepáljam a brüsszelieket, ráadásul vannak dolgok, amiért meg nem is gyepálni kell őket, hanem inkább elismerésünket kifejezni, például a gazdaság újraindításában úgy látom, hogy jól fognak teljesíteni. De az biztos, hogy van egy buborék, és mi nem tudjuk, hogy ott pontosan mi történik, nem tudjuk, hogy vannak-e politikai játszmák, nem tudjuk, hogy vannak-e üzleti játszmák.

De ez nem baj, hogy nem tudjuk?

Nézze, hoztunk egy döntést. Most meg lehet engem feszíteni ezért, azt sem zárnám ki, hogy megérdemlem, de hoztunk egy döntést, mind a 27 miniszterelnök, ez az én felelősségemet egyébként nem enyhíti, csak magyarázza a helyzetet, és azt mondtuk, hogy a vakcinabeszerzés nemzeti jogát átadjuk Brüsszelnek. Legyen közös beszerzés! Ők alkudozzanak helyettünk a nyugati gyártókkal, ők kössék meg a szerződéseket, és ők osszák szét a vakcinákat. Ezt a döntést meghoztuk. Most már eső után köpönyeg, ez így van, és miután a döntés meghozatalakor is tudtuk, hogy akármit is ígérnek, egy ilyen bonyolult tárgyalási folyamat részleteibe úgysem fogunk belelátni, ennek tudtával adtuk át a döntés lehetőségét. Nem adtam át a döntés lehetőségét a tekintetben, hogy azért máshonnan is tudjunk szerezni. De a nyugati gyártókkal való tárgyalás, szerződés és szétosztás lehetőségét átengedtük nekik. Ezért tudtuk, aki mást mond, szerintem illúziókat kerget, hogy ez azt is jelenti, hogy a döntéshozatal részletkérdéseit nem fogjuk látni. Azt tudjuk számon kérni, hogy tartsák be a határidőket, és legyen fair, legyen méltányos, tisztességes a szétosztás rendje. Most egyelőre nem ez a problémánk, hogy a szétosztás rendje nem tisztességes, hanem az, hogy nincs mit szétosztani, mert nem tudtak szerezni elegendő vakcinát. Úgyhogy én azt tudom csak mondani, hogyha már átadtuk ezt a jogot nekik, akkor amit ebből magunknál tartottunk, tehát a máshonnan való beszerzés jogát, azt használjuk ki száz százalékig, szerezzünk oroszt, szerezzünk kínait, szerezzünk amerikait, beszéljünk az izraeliekkel. Ez zajlik egyébként nap mint nap, és szerezzünk máshonnan, tudván, hogy Brüsszelnek majd vagy sikerül, vagy nem. De nem állhatunk arra az egyetlen nyugati lábunkra, rá kell állni a másik lábunkra is, mert az ember stabilan csak két lábbal állhat a földön. Bocsánat, azt akarom mondani, és ebből az is következik, hogy a vakcina nem lehet politikai kérdés: nem Nyugat vagy Kelet kérdése. Az előbb hosszan beszéltem itt a szerbekről, akik másképp gondolkodnak erről. A vakcina nem politikai kérdés, választani nyugat és keleti vakcina között akkor lehet, ha van, ha nincs, akkor nincs miből választani.

Egy perce még térjünk vissza a gazdaságra. Milyen kormányzati intézkedések várhatók? Mit terveznek?

Hoztunk számos döntést, hoztunk látszólag kisebbeket is, de fontosakat, meg hoztunk óriásiakat is. Most az a helyzet, hogy amíg a vakcinából tömegesen nem tudunk biztosítani, a munkahelyek megvédése a legfontosabb. De amikor vakcina már lesz elég, és újra kinyit az ország, akkor újra kell indítani a gazdaságot. Ezt hívjuk gazdaság-újraindítási akciótervnek. Ennek az első fejezeteit elfogadtuk, és az első 6.000 milliárd forintról szóló újraindítási lépéseket el is döntöttük. Ezek a nagy dolgok. De döntöttünk kisebb dolgokról is, de bizonyos embereknek meg ez a legfontosabb. Például Magyarországon van körülbelül 300 olyan település, ahol kisbolt már egyáltalán nincs, és van néhány száz, ahol hol van, hol nincs, lét, nem lét határán egyensúlyoznak. Most kidolgoztunk egy rendszert, amely lehetővé teszi, ezt a Magyar Falu Programba illesztettük be, erről majd Gyopáros kormánybiztos úr fog is beszélni, amely azt a támogatást adja meg, hogy minden faluban, a legkisebb faluban is legyen elérhető bolt, mint egy szolgáltatás gyanánt. Most, ami pedig a nagy dolgokat illeti. Ugye, itt az Európai Unióval működünk együtt, itt az a furcsa helyzet – talán nem is furcsa ez – állt elő, hogy van két kérdés, amiben mi Brüsszel legszorosabb szövetségesei vagyunk. Ilyen a gazdaság digitalizálása és ilyen a gazdaság kizöldítése, a körforgásos gazdaságnak a kiépítése. Ebben a két ügyben mi a legteljesebb mértékig, legszorosabban működünk együtt Brüsszellel. Persze a családi értékek szempontjából meg a migráció ügyében ellenlábasai vagyunk egymásnak, de a zöld gazdaság és a digitális gazdaság ügyében még egyszer mondom a szót, ízlelgessük ezt is, legszorosabb szövetségesei vagyunk Brüsszelnek. Akkor is, ha egyébként az ezért az ügyért felelős biztos nem barátja Magyarországnak, de mindegy, mert most nem személyes politikai ügyekről van szó, hanem országok közötti együttműködésről. A döntések azt jelentik, hogy kilenc terület között osztottuk szét az Európai Unióval együttműködve egyébként a rendelkezésünkre álló forrásokat, hosszú lenne a litánia, hogy ezt végigmondjam. A legfontosabb, amit szeretnék Önnek elmondani, az, hogy ennek a gazdaság újraindítási akciótervnek a legnagyobb nyertese a felsőoktatás. Tehát a következő években olyan egyetemfejlesztési program indul meg Magyarországon, és most kellő szerénységgel beszélek, amilyenre még nem volt példa Magyarország történetében. Tehát a következő egy-két évben 1500 milliárd forintot fogunk befektetni a magyar egyetemekbe. Ezért is javaslom mindenhol, hogy fontolják meg az egyetemek működésének hatékonyabbá tételét, korszerűsítését, ezért javaslom a modellváltást, aztán minden egyetem majd maga dönt erről, de akarjanak benne részt venni, mert a mostani teljesítményszinten az ide befektetett összeg csak kismértékben fog megtérülni. Egy ekkora összeget jól felhasználni akkor tudnak az egyetemeink, ha sokkal hatékonyabbak lesznek, mint most. Ez egy történelmi esély Magyarország számára, úgyhogy a legnagyobb beruházás az egyetemeink irányába megy, nagyon bízom benne, hogy a következő évtized igazi nagy lokomotívja a gazdaságot meghúzni, megrántani, előrevinni tudó szektora éppen a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás lesz. Persze ezen kívül még csináljuk az áfa-csökkentést a lakásépítésnél, adunk 3 millió forint támogatást mindenkinek, aki a lakását fel akarja újítani, és a családját akarja ezzel segíteni, adunk kedvezményes hitelt is ehhez, tehát sok mindent csinálunk a nagy projektek digitalizálás, zöld gazdaság és egyetemeken kívül is. Tele van mind a két kezünk a munkával, a következő hetekben a következő több ezermilliárd forintnyi fejlesztésről fogunk majd dönteni. Szerencsénk van, mert a parlamentben az elmúlt években folyamatosan ilyen vitákat vívtunk, jól kitárgyaltuk ezeket a kérdéseket, hiszen a zöld gazdaság kérdése, a körforgás, a klímaváltozás, a magyar gazdaság modernizációja folyamatosan terítéken volt. Tehát képesnek érzem magunkat, magamat arra, hogy egy nagyjából közakaratnak tekinthető módon tudjuk felhasználni az előttünk álló időszakban a Magyarország rendelkezésére álló forrásokat, amiket egyébként az Európai Unióval közösen fogunk majd felhasználni.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.