Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában
2021. április 2.

Nagy Katalin: A héten a napi fertőzöttek száma egy kicsit csökkent, de a halálozás sajnos nem. Az összes egészségügyi szakember óvatosságra int mindannyiunkat. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az operatív törzs üléséről érkezett. Melyek a legfrissebb számok? Mit mutatnak?

A szakembereknek igazuk van – jó reggelt kívánok –, hogy az óvatosságra helyezik a hangsúlyt, különösen így, húsvét előestéjén, nagypénteken van ez így, hiszen ilyenkor fölkerekednek az emberek, meglátogatják egymást, locsolkodás, családi összejövetelek, így szokott lenni békeidőben. Ebből kellene visszavennünk most húsvétkor, mert hogyha nem tartjuk be azokat a korlátozásokat, amelyek ma érvényben vannak, és húsvét miatt zárójelbe tesszük őket, akkor nagy baj is lehet a húsvétból, úgyhogy mindenkit arra kérek, hogy hordja a maszkot közterületen, tartsa a távolságot, akik be vannak oltva, azok szabadabban tudnak mozogni és családot látogatni, de akik nincsenek beoltva, azok legyenek tekintettel magukra meg azokra is, akiket megfertőzhetnek. Tehát óvatosságot szeretnék kérni. Ami a számokat illeti, most már arányszámot kell néznünk szerencsére, mert eddig azt néztük, hogy mennyi a fertőzött, mennyi a halott. Most is van több mint 260 halottunk és több mint 9.000 új fertőzöttünk, de ezt most már párba kell állítani a beoltottak számával, és a beoltottak száma 2.156.680 volt ma reggel 6 órakor, az operatív törzs ülésének kezdetén, és 863.000 volt a már másodjára is beoltott honfitársunk. Van egy aránylag világos szállítási menetrendje a vakcináknak, és van egy tudásunk arról, hogy hány nap alatt tudjuk beadni a beérkezett vakcinákat, és ez alapján tudjuk tervezni már a jövőt, és az arány, a betegek, a meghaltak és a rendelkezésre álló vakcinák és a beoltott emberek közötti arány szépen javulni fog a következő időszakban. Ez két-három hét, amíg átbillenünk. Tehát lassan elérjük azt a pontot, amikor a vírust megölő vakcinák és oltások kifejtik látványosan és érezhetően a hatásukat a halottak és a fertőzöttek számának tekintetében is. Nekem van ez a szamárvezetőm, ez a kisokosom, amiből heti bontásban látom a várható fejleményeket. Én azt a jelentést kaptam ma reggel, hogy április 4-ével végződő héten, tehát húsvét után egy-két nappal 2.356.000-nél lesz a beoltottak száma, és rá egy hétre, tehát április 13-ával záruló oltási héten meg fogjuk haladni a hárommilliót, ami egy új állomás, és rá egy hétre pedig úgy látom, hogy a 3.500.000-et is meg fogjuk haladni. Tehát itt föl fognak gyorsulni az oltások, több vakcina érkezik, a szállítási ígérvények szerint Nyugatról is többnek kell érkeznie. A keletiek rendben érkeznek, a nyugatiakkal van elakadás, de abban bízik mindenki, tegnap beszéltem az olaszok vezetőjével, a legnagyobb kormányzópárt vezetőjével és a lengyel miniszterelnökkel, és ők is úgy látják, hogy most a Nyugatról érkező szállítmányok is pontosabban érkeznek majd, mint korábban. Azok a zavarok, amelyek az elmúlt két hónapban kiszámíthatatlanná tették a nyugati vakcinák szállítását, azokon talán úrrá tudnak lenni a nyugati gyártók, és akkor ezek a számok, amiket mondtam, tarthatók. Ami tehát, még egyszer mondom, azt jelenti, hogy április 13-a lehet az a nap, plusz-mínusz egy-két nap, amikor elhaladjuk a hárommillió első oltással már rendelkező honfitársaink számát, és ez egy újabb lépésre tesz lehetőséget, hogy visszaközelítsünk a korábbi, hogy visszatérjünk vagy közelítsünk a korábbi életünkhöz. Ugye mit tudunk most? Most azt tudjuk, hogy húsvét után egy-két nappal meglesz a 2,5 millió első oltással rendelkező honfitársunk. Akkor az üzletek és a szolgáltatások nyitvatartásának vagy zárvatartásának – mert most zárva vannak – a rendje megváltozik. Az erről szóló rendeletet már közzétettük, tehát több mint két hete volt a vállalkozóknak, boltosoknak, szolgáltatószektorban dolgozóknak, hogy fölkészüljenek arra, hogy óvatosan, biztonsági szabályok mellett, de újra ki tudják nyitni az üzleteiket, és akkor áttérünk a négyzetméter alapú korlátozásra, tehát hogy 10 négyzetméteren egy személy tartózkodhat. Van néhány részletszabály, nagyon kérem a boltosokat is, meg a szolgáltatási szektorban dolgozókat is, hogy tartsák be ezeket a szabályokat. Innen tovább lépünk, és el fogjuk érni április 19-ét, amikor ki fogjuk nyitni az iskolákat meg az óvodákat, a középiskolákat is, és ez a könnyebbség is beköszönt az életünkbe, hogy a gyerekeket be tudjuk adni óvodába és iskolába, a szülők pedig szabadabban tervezhetnek, illetve mehetnek dolgozni. Aztán, ha elérjük a 3 milliót, 3,5 milliót, akkor jön majd a következő lépés, de arról nem most, hanem majd a következő pénteken tudom a tisztelt hallgatókat tájékoztatni.

Azt mondja, hogyha 3 millió embert már legalább egyszer beoltottunk, akkor az már egy nagyon jelentős lépés lesz. Az ellenzőknek egy része úgy gondolja, ők azok, akik egyébként két hónappal ezelőtt már nyitást szerettek volna, most nem nagyon értenek egyet a nyitással, azt mondják, hogy látjuk, hogy Nyugat-Európában is zárnak, meg szigorítanak Németországban meg Franciaországban is. Lehet, hogy ők azért gondolkodnak így, mert figyelmen kívül hagyják azt, hogy Magyarországon november 11-e óta zárlat van, és ha megnézzük, április 11-éig ez pont öt hónap?

Húsvétkor meg általában is legyünk inkább jóindulattal embertársaink iránt, még a bennünket támadók iránt is, és ne tételezzük föl, hogy valami rossz hátsó szándék munkál a mondataik mögött, hanem próbáljuk megértően fogadni az ő álláspontjukat. Tehát vannak, akik azt gondolják, hogy a zárásokkal meg lehet állítani a vírust. Tévednek. Az első vírust, ami egy évvel ezelőtt jött, és az első hullámot indította el, meg talán még a második hullám vírusát is meg lehetett állítani ezzel, szigorú korlátozásokkal és elszigeteléssel. De ez a brit, ez a harmadik hullám, ez az új típusú vírus másmilyen. Ezt tudjuk lassítani korlátozásokkal, de nem tudjuk megállítani. Ez egy olyan dolog, hogy lassítjuk, de látjuk, hogy minden nap közelebb kerül hozzánk. Ezért a korlátozások meg az elszigetelés nem állítja meg, be fog kopogtatni előbb-utóbb a házunk ajtaján. Egy módon lehet ezt megakadályozni, vagyis nem lassítani, hanem megállítani, sőt megölni, ez pedig maga a vakcina. Akik talán kevésbé bizakodóak, azok nem veszik azt figyelembe, hogy számos nyugat-európai országnak jóval kevesebb vakcinája van, mint nekünk. Ezért jól is teszik, hogyha a németek, osztrákok, franciák most szigorítanak, tehát ők egy fázissal mi mögöttünk vannak, mert nekik nincs orosz és nincs kínai vakcinájuk. Ugye, vannak országok, amelyek politikai kérdést csináltak a vakcinából. Ez nekem nem szimpatikus, de hát, Istenem, az ő országuk, az ő vezetőik, az ő választóik, hát ha nekik így jó, tegyék ezt. Mi nem ezt tettük, mi azt mondtuk, mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, fogja meg az egeret, hottentottainak is hívhatják tőlem a vakcinát, hogyha a magyar hatóságok azt mondják, hogy ez biztonságos és hatékony, akkor be fogjuk adni. De Nyugat-Európában van valami, talán ez még a gyarmattartó időkből itt maradt felsőbbrendűségi érzés, hogy ők be akarják bizonyítani, hogy csak saját erőből is jobban meg tudják oldani ezt a problémát, jobban meg tudnak birkózni ezzel a gonddal, mint a világ többi része. De már nem a gyarmattartás idején vagyunk, ennek a fölsőbbrendűségi érzésnek semmilyen alapja nincsen, amikor ennek a válságnak vége lesz, akkor azt fogjuk látni, a világnak körülbelül 70 százalékát Keletről érkező vakcinákkal oltották be, és a Nyugat legfeljebb a 30 százalékát tudja vállalni. Más időket élünk, másfelé megy a világgazdaság, másfelé megy a tudomány, máshol jönnek létre a nagy gazdasági tudományos potenciálok. Tehát nekünk is, jó, ha tudjuk, hogy érdemes nem föladva a nyugati identitásunkat, de jó, ha alkalmazkodunk ehhez a helyzethez, és a magyar kormánynak a vakcina vásárlása, ami mind az oroszok, mind a kínaiak felé nyitott volt, szerintem adekvát, megfelel annak az új korszaknak, amelyben a következő éveinket majd éljük. Ha megengedi, nyitok egy zárójeles megjegyzést. Egy-két nappal ezelőtt láttam a titkosszolgálati jelentésekben egy értékelést arról, hogy a britek ezelőtt néhány nappal nyilvánosságra hozták a következő tíz évre szóló brit nemzetbiztonsági stratégiájukat. Hagyományosan a britek okosak az ilyen típusú tudományokban, jó elemzéseket készítenek, és ők is arra készülnek, hogy az a folyamat, ami megkezdődött, vagyishogy a világgazdaság és a világ erőcentruma Nyugatról keleti irányba tolódik, a következő tíz évben folytatódni fog, és ehhez kell nekik alkalmazkodniuk, erre kell választ találniuk. Tehát nagyon hasonló értékelésük van a jövőről, mint nekünk. Ha ezt a vakcinák nyelvére lefordítom, akkor butaság, szamárság egész egyszerűen elzárkózni keleti vakcináktól politikai, ideológiai okokból vagy régre visszanyúló, fölsőbbrendűségi érzésből. Most nem a kevélység ideje van itt, most a szelídség ideje van, most segíteni kell, most oltatni kell, mindegy, hogy egyébként mit gondoltunk korábban a versenytársainkról, és mit gondoltunk saját magunkról, most emberéleteket kell menteni, ez egy más megközelítést igényel. Tehát ezért van az, hogy Magyarország egy fázissal most előrébb van, mint a nyugati országok, mert nekünk több vakcinánk van, több embert tudunk beoltani.

Érdekes, mégis a hazai ellenzék megpróbál mindig úgy gondolkodni, ahogy a nyugati elit ezt elvárja, szeretné. Csak éppen azt látjuk, és talán mindenki észreveszi azt az ellentmondást, ami például aközött van, hogy azt mondják, hogy ne oltassák az emberek magukat a keleti vakcinával, miközben a WHO elismeri a két keleti vakcinának a hatékonyságát és a hatásosságát, és közben pedig például egy DK-s önkormányzati képviselő, aki 71 éves volt, elutasította feltehetően az oltást, megkapta a betegséget, és meg is halt.

Tehát ha most a konkrét ügyet nézzük, akkor azt mondom, hogy az oltásellenes kampány, elnézést, hogy nagypénteken használok ilyen erős kifejezést, de az bűn. Mert akit lebeszélnek arról, hogy felvegye az oltást, az meghalhat, és meg is halnak olyanok, akik hallgatnak a baloldalra. Ezért valakinek a lelkiismeretével el kell számolnia. Tehát én arra kérek mindenkit, hogyha nem akar oltást, amit megérthetünk, mert nem gondolkodik mindenki ugyanúgy a világról, és ő nem akarja, hogy beoltsák, és mi ezt tiszteletben tartjuk, ne lépje át azt a határvonalat, hogy másokat is meg akar arról győzni, hogy ő se oltassa be magát. Ez nagy baj, és ott az álszentség kétségkívül, akik az oltásellenes kampányt politikailag viszik, azok közben suttyomban vagy nyíltan – melyik, hogy – beoltatja magát. Tehát másokat lebeszélnek, mert politikai hasznot remélnek ettől, ez nyilvánvaló, magukat meg közben beoltatják. Tehát ez a jelenség velünk van, de én úgy látom, hogy ezt elsöpri a népérzület, tehát szerintem ezek a kísérletek, hogy hatalmi megfontolásokból beszéljük le az embereket az oltásról, akkor majd kevesebben oltják be magukat, többen halnak meg, nagyobb lesz a baj, ez meggyengíti a kormányt, és akkor visszatérhetünk a hatalomba, mert a baloldal így gondolkodik, ezt a megközelítést szerintem elsöpörte a közérzület, ez egész egyszerűen erkölcsileg nem tartható, ezt látom is a közhangulaton. Viszont a kérdés mögött álló jelenség, hogy miért van az, hogy van Magyarországon olyan politikai erő, ami jellemzően baloldali, amelyik állandóan támaszkodni akar valamire, tehát nem elég neki, hogy magyar, nem elég neki a saját, ezeréves történelme, nem elég az a tudás, amivel rendelkezünk, nem elég az az erő, amit föl tudunk mutatni, mert mindig támaszkodni akar valamire, hol Moszkvára, hol Nyugatra, és vele együtt akar mozogni, és tőle reméli, hogy megoldják a problémáinkat itthon, ez a politikai hagyomány létezik Magyarországon. Most is. Mindig is volt, most is jelen van. Én a másik világhoz tartozom, én saját magunkban bízom, én a magyarokban bízom. Én azt gondolom, hogy amikor nagy baj van, akkor senkire nem számíthatunk, csak magunkra. Ezért aztán érdemes mindenkivel értelmes, okos viszonyt kialakítani, de senkitől nem szabad azt remélni, hogy ő majd a magyarok szempontjai szerint fogja meghozni a döntéseit. Nem, mindenki a saját szempontjai szerint jár el, ez a világ rendje. A magyaroknak ebben a világban kell tudniuk megállni. Ezért én nem javaslom, hogy kövessük jobbra vagy balra egyik vagy másik erőcsoportját a világnak, hanem mi, magyarok védjük meg a saját világunkat, legyen szó vírusról vagy migránsokról vagy gazdasági bajokról, védjük meg a saját világunkat, rendezzük be úgy, ahogy a mi észjárásunk szerint való. Amiben jól érezzük magunkat, és otthonosan érezzük magunkat, és bárki, aki ránk akar erőltetni bármit, ami tőlünk idegen, ami nekünk nem esik jól, ami ellentétes az érdekeinkkel, mindegy, hogy Keletről vagy Nyugatról, azokat hárítsuk el. Mindegy, hogy Moszkva, Brüsszel, Berlin vagy Washington, teljesen mindegy. A magyar világot a magyaroknak kell berendezniük, és a saját természetük szerint fölépíteniük. Én ezen a talajon állok, ezt hívjuk nemzeti alapon álló politikának. Ezért mi nemzeti politikát folytatunk. Az internacionalisták hol Moszkva-, hol Brüsszel-párti politikát folytatnak. Ez a két irányzat mindig is jelen volt a magyar politikában, száz évekre is vissza tudnánk menni. Ezeknek a rivalizálása dönti el, hogy éppen milyen ország és milyen élet van Magyarországon. Ez most is így van, így lesz a jövőben is, és a választópolgároknak ezt a szempontot is mérlegelniük kell, amikor döntenek négyévente az ország jövőjéről.

Elképzelhetőnek tart egy olyan helyzetet, hogy, mondjuk, itt lesz rengeteg vakcina, de nem lesz kit beoltani, mert még csak, mondjuk, 3 millió 700 ezernél tart a regisztráltak száma?

A kérdés engem is foglalkoztat. 3 millió 700 ezernél – ahogy Ön is mondja – tart a regisztráltak száma. Nagyon fontos azonban azt tudnunk, hogy a 65 év felettiek, akiket én mindig teljesen külön kezelek, mert ők közvetlen életveszélyben vannak a vírus miatt, tehát a 65 év felettieknek a regisztráltak aránya ebben a korcsoportban az magasabb, mint általában. És akik regisztráltak, azok közül pedig már 81 százalékot be is oltottunk. Tehát ma már csak, bár a szám magas, de mégis azt mondom, a korábbiakhoz képest csak 250 ezer olyan 65 év fölötti ember van, aki regisztrált, és még nem kapta meg az oltást, és ők meg fogják kapni a következő napokban. Tehát ha a Jóisten engedi, és élünk, és megsegít bennünket, akkor, amikor legközelebb majd itt Önnel találkozhatom, akkor azt mondhatom, hogy minden 65 év feletti magyar ember, aki regisztrált, és felvette az oltást, azaz fel akarta venni az oltást, meg is kapta. Akkor még mindig van egyébként jó néhány olyan 65 év fölötti magyar honfitársunk, akiket megpróbálok majd ennek a műsornak a segítségével is minden héten meggyőzni arról, hogy vegye föl az oltást, úgy, mint ahogy a nagy többsége a korosztályának megtette. Mert ha nem veszi föl az oltást, akkor ugyan hiába haladunk előre a fiatalabbak korcsoportjában az oltással, ő még veszélyben marad. Tehát még kell egy kampányt csinálnunk, hogy a magát nem regisztrált 65 év fölöttiek is regisztráljanak. De aki regisztrált, azon túl leszünk szerintem a következő pénteki interjúig. Na, most hogy’ is jutottunk ide? Ugye, úgy jutottunk ide, hogy az összregisztráltak száma a 3 millió 700 ezer. Engem is foglalkoztat, hogy elméletileg lehet egy olyan pont, mert a vakcinabeszerzéseink most nagyon jól haladnak, amikor több vakcinánk van, mint amennyi ember regisztrált. Itt két kérdéssel kell megbirkóznunk. Az egyik, erre egy hetet adtam az operatív törzsnek, hogy adjon világos választ, hogy lehet-e a 16 és 18 év közöttieket oltani, vagy nem. Most Nyugaton már azt mondják, hogy lehet. Nem mindegyik vakcinával, de a Pfizerrel például lehet. Tehát ezeknek a tudományos vitáknak az összegzését várom egy héten belül, hogy dönthessünk arról, hogy szabad-e a középiskolásaink közül a 16 évnél idősebbeket oltani. A másik dolog, hogyha elérjük valahogy a 3-3,5 milliót, és sikerül megfékezni a halálozások számát, és a fertőzések száma is elkezd csökkenni – ezt hívom én átbillenésnek –, onnantól kezdve adhatunk könnyítéseket azoknak, akiknek van oltási vagy fertőzésen átesettséget igazoló védettségi kártyája. Akkor az ő számukra ki lehet nyitni a szállodákat, meg lehet indítani a kulturális életet. Erről most még korai beszélni, majd ha elértük a 3-3,5 milliót, akkor kell erre visszatérni. De ha az emberek azt látják, hogy bizonyos szolgáltatásokat a boldog, közösségi élethez szükséges lehetőségeket összekapcsoljuk a védettséggel és a védettség igazolásával, akkor szerintem kap egy lökést a regisztráltak száma, akkor többen fogják úgy érezni, hogy érdemes beoltatni magukat, és akkor nem áll majd elő az a helyzet, hogy több vakcinánk lesz, mint amennyit regisztráltunk. Ez az én kalkulációm. Kicsit előre szaladtam most néhány héttel, de azt gondolom, hogy ez a folyamat történik majd meg a következő hetekben.

Az ellenzék egyik orvosszakértője, közgazdász szakértője azt mondta, hogy mit kell itt önkénteskedni, tessék kötelezővé tenni az oltást, és akkor meg lesz oldva a helyzet. Ez hogy’ tetszik Önnek?

A tényszerű állítás igaz, de nem diktatúrában élünk. Tehát ez egy demokrácia. Sőt, ami ennél fontosabb, hogy ez egy szabad világ. A demokrácia csak egy kormányzati forma meg választás, ennél többre van szükségünk, szabadságra. És ráadásul a magyarok – ahogy én ismerem a saját fajtámat – erre nagyon kényesek, a szabadságukra. Az én házam, az én váram. Mindenkinek van egy jobb ötlete egyébként, mint amit a hatóság vagy a felsőbbség ki szokott gondolni. És általában sokan vannak, akik jobban tudják, mint a kormány, hogy éppen mit kéne csinálni. Ez benne van a mi genetikánkban, ez a magyar vérrel jár együtt. Tehát ilyenek vagyunk, szabadságszeretőek vagyunk, és még ha valamiről azt gondoljuk, hogy jó is, de úgy érezzük, hogy rá akarnak bennünket szorítani, akkor azonnal ellenállunk. Tehát ezért szerintem Magyarországon a kötelező oltás a vírus ügyében felnőttek esetében nem járható. El tudok képzelni ilyen helyzetet, hiszen gyerekkorban vannak kötelező oltások, amikor azokat be kell adni. De felnőtt embereknek koronavírus ügyben előírni a kötelező oltást, én szerintem ez Magyarországon nem működik.

A nyugati sajtó is figyelemmel kísérte, nagy figyelemmel kísérte a tegnapi találkozóját Salvinival és Morawieckivel. Elemzők azt mondják, hogy lehet, hogy ütközőpont lehet itt a három állam esetében. Mondjuk, Lengyelországnál az Oroszországhoz való viszony, az olaszok esetében pedig az, hogy az olaszok szeretnék elosztani azokat a migránsokat, akik már bent vannak az Európai Unió határain belül, ugye, Magyarország meg kezdettől azt mondja, hogy köszönjük szépen, nem kérjük. Valóban lehetnek ezek ütközőpontok, vagy más szempontokat kell figyelembe venni?

Valóban volt tegnap egy csúcstalálkozó, ahol Európa jövőjével foglalkoztunk. A lengyel miniszterelnök volt itt, és a legnagyobb olasz kormányzópárt elnöke, Matteo Salvini, akit mi mindig a hősünknek tekintünk, mert ő volt az, aki bebizonyította belügyminiszterként, hogy a migrációt meg lehet állítani a tengeri határoknál is, nemcsak a szárazföldieknél, ahogyan azt a magyarok bebizonyították. Az olaszok, illetve Salvini elnök úr bebizonyította, hogy a tengeri migrációt is meg lehet állítani, ezért külön tisztelet jár neki.

Áll is a bíróság előtt most.

Jár a bíróságra. Egyébként az ember időnként nem hisz a szemének, hogy egy embert, aki megvédte a hazáját, kockázatokat vállalt, megakadályozta, hogy törvénytelenül belépjenek az országa területére, mint belügyminiszter, ez a kötelessége, ezt az embert utána bíróság elé lehet állítani. Európában ma ilyen állapotok is vannak. No, tehát megvolt ez a találkozó. Sok mindenről beszéltünk. A legfontosabb oka ennek a találkozónak az volt, hogy úgy érezzük, hogy a korábbi hagyományos kereszténydemokrata, jobboldali pártok, párt, elsősorban az Európai Néppárt hosszútávra elkötelezte magát az európai baloldallal való együttműködés mellett. És úgy kötelezte el magát, hogy föladja a hagyományos, tradicionális, kereszténydemokrata értékeket. Elfogadta ezt az LMBTQ-őrületet, a nemzeti identitást lebecsüli, egy brüsszeli központú, föderális Európát képzel, és nem pedig a nemzetek Európáját. A migrációval szemben nem akarja megvédeni a kontinenst, mert úgy gondolja, a migráció jó dolog, csak az illegális migráció a rossz. Tehát az a helyzet, hogy a jobb és baloldal együttműködése valójában a baloldal programjának elfogadásával valósult meg. S akkor itt marad sok tíz- vagy százmillió európai ember, akiknek továbbra is fontos a család – ahogy mi azt ismerjük: férfi és nő, akik gyereket akarnak, és gyermeket akarnak nevelni –, fontos a haza, fontos a kereszténység. Nem akarunk birodalmi alattvalók lenni, saját nemzetállamot akarunk. Nem akarunk kommunizmust, nem akarunk cenzúrát, hiába hívják politikai korrektségnek attól az még cenzúra marad. Szóval itt vagyunk mi sokmillióan, és úgy érezzük, hogy ezek a fejlemények, politikai fejlemények képviselet nélkül hagytak bennünket. Ezért is jött ki a Fidesz az Európai Néppártból. Most arra szövetkezünk egymással, hogy akik így gondolkodnak, hogy kell haza, hogy kell nemzet, hogy kell család, hogy fontos a kereszténység, kell szabadság és emberi méltóság, tehát nekünk is kell, hogy legyen képviseletünk. Ezt építjük most. Persze, lehetnek véleménykülönbségek, de a nagy ügyekben ezeket föl tudjuk oldani. Tehát például abban az olaszok is egyetértenek a lengyelekkel – én is osztom ezt az álláspontot –, hogy a balti államoknak és Lengyelországnak legitim biztonsági garanciákra van szüksége, mondjuk, Oroszországgal szemben. Azt meg kell nekik adni. A migrációnál meg az olaszok megértik azt, hogy nem az a feladat, hogy beengedjük őket és szétosszuk, mármint a migránsokat, hanem, hogy vigyük őket haza. Ne engedjük be, akik bejöttek, azokat meg vigyük haza. Nem szétosztani kell egymás között őket, hanem hazavinni őket, segíteni nekik, hogy legyen hova hazamenniük. Tehát ezekben a nagy távlatos kérdésekben tegnap megteremtettük az egyetértést. Én úgy látom, hogy a következő fél év európai politikájának egyik meghatározó folyamata lesz, ahogyan ezt az új kereszténydemokrata jobboldalt fel fogjuk építeni.

A beszélgetés elején húsvéttal kezdtük, fejezzük is most be ezzel. Ugye, húsvét az ünnepen kívül pihenést is jelent a családok számára. De nagyon sokan dolgozni fognak egész végig az ünnepen. Az orvosok, az oltóorvosok, a mentők, a kórházakban a szakemberek megállás nélkül fognak dolgozni. Ők mikor fognak pihenni?

Először is nagy elismeréssel figyeli az egész ország azt a hősies küzdelmet, amit az orvosaink és az ápolóink folytatnak a kórházakban és a háziorvosaink a rendelőikben. A magyar nem nagyon szereti a patetikus beszédmódot, de talán itt megengedhetem magamnak, hogy azt mondjam, hogy ők a mi hőseink, akik segítenek abban, hogy sokmillió ember megmeneküljön attól a nagy bajtól, amit ez a betegség, annak a szövődményei, esetleg az azzal járó halál jelent. Úgyhogy húsvét van, de a gondolataink szerintem gyakran lesznek ezen a hétvégén az orvosokkal meg az ápolónőkkel. Mi is dolgozunk egyébként, tehát oltunk, oltunk egész hétvégén, és mi is, akik a védekezést irányítjuk, dolgozunk. Éppen most állapodtam meg a belügyminiszter úrral, hogy minden nap hogyan fogjuk ellenőrizni meg irányítani meg segíteni a védekezést. Ez most egy ilyen húsvét. Van, akiktől erőfeszítést, többlet-erőfeszítést igényel, adjuk meg nekik a tiszteletet, ismerjük el a munkájukat, ne beszéljünk az oltás ellen, ne beszéljünk a magyar egészségügy összeomlásáról, mert ezzel leértékeljük az orvosaink meg az ápolóink munkáját, akik nem engedik, hogy összeomoljon a magyar egészségügy. Ők tartják a hátukon ezt az egészségügyet, és ők védenek meg bennünket. Aztán persze nagypéntek van, ez az elcsendesedés napja, de a legfontosabb, hogy vasárnap reggel, ahogy fölkel a nap, eljön a feltámadás, és akkor gondolhatunk arra, még a mostani baj közepette is, hogy lesz feltámadás, lesz magyar feltámadás, és ezért minden rádióhallgatónak szép húsvétot és boldog feltámadást kívánok! Úton vagyunk a szabadság felé.

Köszönjük! Orbán Viktor, miniszterelnököt hallották.