Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában
2021. július 16.

Volf-Nagy Tünde: A stúdióban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok!

Milyen döntés született a harmadik oltással kapcsolatban?

Számos döntést hoztunk. A harmadik oltást illetően először is szeretném azt mondani, hogy a vélemények atekintetben megoszlanak, hogy kell-e harmadik oltás vagy sem. Ha jól látom, ma hajnalban a WHO is egy ilyen bizonytalanságot sugalló közleményt tett közzé. Most a magyar kormány úgy gondolja, hogy olyan véleményt nem ismerünk, ami szerint ártana, a vita arról szól, hogy mennyire hasznos. Tehát félni nem kell a harmadik oltástól. És ha nem kell tőle félni, és az emberek biztonságérzetét pedig növeli, ha megkapják, akkor miért zárnánk el őket ettől a lehetőségtől? Ez alapján a kormány azt mondja, hogy lehetővé tesszük a harmadik oltás fölvételét. Ha jól figyelem a nemzetközi eseményeket, akkor ez még máshol nincs így. De azt is mondjuk, hogy a második oltás után azt ajánljuk, hogy teljen el négy hónap – ezt mondják a szakemberek –, és a háziorvosok, illetve akik az oltást beadják, ha szükséges, akkor ettől eltérhessenek. Tehát mindenki keresse föl úgy, ahogy eddig is, időpontkérés után azt az oltóhelyet, ez lehet a háziorvos is vagy egy oltópont, ahol megkapta a korábbi oltásokat, az orvos ott eldönti, hogy négy hónap híján is beadja-e az oltást, vagy nem. Ha azt mondja, hogy négy hónapot kell várni, akkor azt kérem mindenkitől, hogy türelmesen várják ki.

Lesz-e oltási rend?

Most egyelőre úgy szeretnénk a dolgot lebonyolítani, hogy minél kevesebb adminisztrációval terheljük meg. Tehát ott, ahol korábban is megkapta az oltást a magyar állampolgár, ott fogja megkapni a következőt is, időpontot kell kérni, de az a típusú oltási rend, hogy először ilyen idősek, aztán másik korosztály, ilyen nincsen.

Van-e elég oltóanyag, van-e elég vakcina erre?

Van, bőségesen.

Ki dönt arról, hogy mi legyen az a harmadik a lehetséges vakcinák közül?

Az orvos, tehát nem tudjuk átvállalni ezt a felelősséget. Itt is egymással versenyző elméletek vannak, meg még a gyógyszergyártók érdeke is. Nyilván mindenki azt szeretné, hogyha az ő vakcináját használnák harmadik oltásként. Az egyik vélemény szerint az a jó, hogyha különböző oltásokat kombinálnak, a másik vélemény szerint ennek nincsen jelentősége. Ezt mi nem tudjuk eldönteni, ezt a politika nem tudja eldönteni, ezt az orvos szakemberekre kell bíznunk.

Mikortól lehetséges ez a harmadik oltás?

Augusztus 1-től.

Augusztus 1-jétől. Ugye, mi a harmadik oltásról beszélünk, de körülbelül hárommillió magyar még nem kapta meg az első oltást sem, ráadásul a többiek átoltottságának köszönhetően ezek az emberek most védettségi igazolvány nélkül szabadon mozoghatnak, tehát még ez sem kényszeríti őket arra, hogy felvegyék az oltást. Tervez-e a kormány bármilyen kényszerítő intézkedést, akár kötelezővé tételt, ahogy most Franciaországban vagy Olaszországban láttuk az egészségügyi dolgozók esetében.

Az általános átoltottsági helyzet úgy írható le, hogy Magyarország még mindig az egyik, vagy talán a legbiztonságosabb ország az átoltottság tekintetében, tehát a teljes védettséget eredményező második oltást nagyobb arányban kapták meg a magyarok, mint, mondjuk, Nagy-Britannia vagy Németország. A kényszerítésnek nem vagyunk hívei. Egy helyen tettünk kivételt, tehát hoztunk egy döntést arra nézve, hogy az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz az oltás. Betegeket gyógyítanak, és ott különböző betegségek adódhatnak össze, ha még egy koronavírus-fertőzés is megtörténik, és ez emberéletekbe kerülhet. Egyébként is az egészségügyben vannak olyan oltásfajták, amiket az egészségügyi dolgozóknak kötelező fölvenniük. Most ezt eggyel, ezt a listát eggyel megnöveljük, és az egészségügyben csak az dolgozhat, aki beoltatja magát a COVID ellen.

Ezt meg tudom erősíteni, hogy itthon sokkal szabadabb a helyzet. Nem olyan régen Berlinben jártam, ahol bizony FFP2-es maszkkal lehet bemenni az üzletbe, illetve felszállni a villamosra, buszra, az étterembe csak teszttel vagy igazolvánnyal lehet bemenni. Viszont itthon nagyon sokan éppen minden lazítás kapcsán vagy minden teltházas meccs után, minden kánikulában megtelt strand után kongatják a vészharangot, hogy nagy baj lesz. Úgy tűnik, hogy eddig nem volt igazuk. Miért?

Két iskola van itt is. Vannak, akik azt mondják, hogy az elszigetelés útját kell járni. Magyarország is járt ezen az úton, mielőtt lett volna elegendő vakcinánk. De mióta van vakcinánk, mi a második iskola által javasolt utat követjük, amelyik azt mondja, hogy a vakcina életet ment. Tehát akkor tudjuk megvédeni az embereket, hogyha ők is akarják, hogy meg legyenek védve, vagyis fölveszik a vakcinát. De ha van vakcina, akkor az élet is meg van mentve. Most is azt látjuk, hogy még ha visszafertőződés van a második oltás után – előfordul –, akkor is annak a lefolyása jóval enyhébb, és az életre jóval kevésbé veszélyes. Az előbb beszéltünk az idősekről. 85 százaléka van átoltva az idős embereknek, a 65 év felettieknek, tehát van 15 százaléknyi idős ember, aki nincs átoltva, ők veszélyben vannak. Tehát most ez a delta variáns nevű változat jelent meg, ez agresszív, durva és megtalálja azt, aki nincs beoltva. Tehát az, aki nem vette föl az oltást, ma nagyobb veszélyben van, mint a járvány során eddig bármikor, mert ez a legagresszívabb variáns, ami megjelent. És az, hogy a többiek be vannak oltva, de személy szerint valaki nincs, ez a be nem oltott számára semmilyen segítséget nem jelent, ő ugyanolyan veszélyben van vagy nagyobb veszélyben, mint bármikor korábban. Ezért az időseket – úgy döntött a kormány szerdán – személyesen föl fogjuk keresni. A háziorvosokat, a rezidenseket, az orvostanhallgatókat is bevonjuk ebbe, tehát személyesen föl akarunk keresni minden idős embert, mindazt a 15 százaléknyi magyar idős embert, aki nem vette föl az oltást, megpróbáljuk rávenni őket, hogy vegyék föl. Ha fölveszi, fölveszi, ha nem, nem, de szeretnénk adni nekik egy esélyt, hogy ne kockáztassák az életüket.

Amelyik korosztályban még viszonylag alacsony az oltási hajlandóság a 12 és 16 év közötti korosztály. Mit tervez, tervez-e bármit a kormány, hogy őket is motiválja ilyen értelemben az oltás felvételére?

Döntöttünk itt is. A 16 és 18 év közöttiek átoltása, sokunkat meglepő módon nagy sebességgel haladt, a 45 százalék környékén van. Ismét szeretném aláhúzni, hogy amit a fiatalokról szoktunk gondolni, hogy nem elég komolyak, meg nem veszik elég komolyan az életet, ez a vélemény egyáltalán nem nyer igazolást ebben az átoltási statisztikában, igenis komolyak a fiatalok, és 45 százalékuk már fölvette. A 12-15 év közöttieket is oltani kezdtük, itt olyan 13-14 százaléknál lehetünk. Szeretnénk, ha itt a szám magasabb lenne. Ha jól láttam, akkor az iskolakezdés szeptember elején, egy szerdai napon indul, és az a tervünk, hogy a hétfői és a keddi napon minden iskolában rendezünk oltást. Tehát ott a tanévkezdés előtt minden gyerek, ha a szülők engedélyezik, minden gyerek megkaphatja az oltást.

Van-e a harmadik oltással kapcsolatban, illetve az oltásokkal kapcsolatban még olyan döntés, ami az operatív törzs ülésén született? Ugye, azzal kezdte Miniszterelnök úr.

Mindent elmondtam.

Akkor viszont folytassuk azzal, hogy néhány európai ország éppen szigorít, például Spanyolország, hiszen ott már gyakorlatilag megérkezett a negyedik hullám. Milyen intézkedésekkel tervezik kivédeni azt, hogy a nyaralásból hazatérők ne indítsanak itthon egy újabb járványhullámot, mint ahogy tavaly sajnos történt?

Semmilyen intézkedést nem hoztunk egyelőre a beutazások korlátozását illetően. Azt javasoljuk minden magyarnak, de ez csak egy javaslat, nem tudjuk előírni, hogy csak azok utazzanak külföldre nyaralni, akik mind a két oltást megkapták. Tehát akinek nincs meg mind a két oltása, őket nagy tisztelettel arra kérjük, én személyesen is arra kérem őket, hogy inkább ne menjenek külföldre, mert haza fogják hozni a fertőzést. Ha olyan emberek mennek külföldre, akik be vannak oltva, akkor értelemszerűen a fertőzést nem hozzák haza, vagy ennek a kockázata legalábbis jóval alacsonyabb lesz.

A magyar védettségi igazolványnak lehet-e újra létjogosultsága, ha nő itthon a fertőzöttek száma esetleg?

Most is van három olyan kategória, ahol van relevanciája, van értelme. Ugye, nagy létszámú sportrendezvényre csak védettségi igazolvánnyal lehet menni. A zenés-táncos szórakozóhelyek 500 fő fölötti létszámánál szintén ez a helyzet, és azoknál a nagy koncerteknél, ahol nem ültetés van, hanem szabadon lehet részt venni, ezek a tipikus nyári fesztiválok, ott is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. Tehát még mindig van értelme a magyar védettségi igazolványnak. Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudjuk, de eddig azt tapasztaltam, hogy ahol újabb hullám ütötte föl a fejét, amelyik kontinensen, ott egy ország sem tudott kimaradni. Tehát ha Európában negyedik hullám lesz, márpedig több országban elindult, akkor az ideér Magyarországra is. Az a kérdés, hogy hány oltatlan embert talál.

A kínai vakcinával kapcsolatban újra elindult egy politikai vita, már volt egy ilyen. Az első támadást a WHO azzal cáfolta, hogy a kínai vakcina biztonságos és hatékony. A tudomány álláspontja most is egyértelmű a kínai vakcina hatékonyságát illetően, és a Semmelweis Egyetem kutatása is ezt nagyon jól bizonyítja. Aki járványhelyzetben elbizonytalanítja az embereket, számol a következményekkel? Azokról a közvetlen következményekről is beszélek, hogy akár nyugdíjasokat belekerget olyan vizsgálatokba, amik 15 ezer, 40 ezer forintba kerülnek, vagy, mondjuk, nem veszik fel az oltást, mert azt gondolják, hogy úgysem hatékony.

Minden olyan vélemény, amely bizonytalanságot kelt, bármilyen válságról is legyen szó, az általában baj. Minden bajból, minden válságból úgy lehet kijutni, hogyha megértjük a helyzetet, megnevezzük a válság kezelésének módját, és utána cselekszünk. Célszerűen, célra tartva, szervezetten, egységesen, egymást támogatva cselekszünk. Minden válság legyőzésének ez a módja, a gazdasági válságnak is, a migránsválság is ilyen volt, és ez a vírusválság is ilyen. Tehát minden, ami az együttes, közös, egymást támogató, célratartó cselekvést gyengíti, az ártalmas. Most ez különösen így van a járvány idején, hiszen itt nem gazdasági számokról, hanem emberéletekről van szó. A legnagyobb veszélyt egyébként nem az a néhány eszement, már bocsánatot kérek, vagy néhány ilyen zavart, de egészségügyi végzettséggel rendelkező orvos, álorvos jelenti, akik itt-ott föltünedeznek az interneten – mert minden szakmának vannak habókos képviselői, tehát még a miniszterelnökök között is biztosan találunk habókosat, hát miért ne találnánk az orvosok között? –, az igazi baj abból adódik, amikor a politikusok, akik, ugye, a nyilvánosságot alakítják, hirtelen átnyergelnek járványügyi szakemberré, és járványügyi tanácsokat kezdenek adni tesztelésről, oltásról, és így tovább, ahelyett, hogy azt a munkát végeznék el, amit én is végzek, meghallgatják azokat a testületeket, ahol kellő komolyságú emberek ülnek, és utána ezeknek a szakembereknek a döntését formálják, alakítják át politikai döntésekké. Amikor átcsúsznak járványügyi szakemberré, ott politikai szempontok lépnek be, és onnantól kezdve már nem az emberélet a fontos, hanem a saját politikai érdek. Na, ez veszélyes.

Tegnap indította el az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a gyermekvédelmi törvény miatt. Hogy ennek van-e jelentősége, vagy nincs, arról megoszlanak a vélemények. Németországgal kapcsolatban közel nyolcvan ilyen eljárás van folyamatban, mégis senki ember fia nem beszél róla, persze ha Magyarországról vagy Lengyelországról van szó, akkor egészen más a helyzet. Az Európai Bizottság tegnapi levelezése vagy felszólítása kapcsán azt írta Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy most kibújt a szög a zsákból. Mi az, amit konkrétan tartalmaz ez a tegnap megküldött hivatalos felszólítás?

Hát nem a szög lóg ki, hanem egy nagy lóláb, sőt egy egész ló. Elolvastam ezt a remek papírost, amit a bizottság küldött Magyarországnak. Visszafogottan próbálom minősíteni, tehát először is egy jogi huligalizmussal állunk szemben. Tehát tényleg, ez egy randalírozás. Tehát mind a családjog, mind az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát semmi köze ehhez Brüsszelnek, ehhez képest ebben az ügyben akarnak velünk szemben eljárást indítani. Másfelől szégyenletesnek is tartom. Ha már a bizottság elnök asszonya így minősítette a magyar törvényt, akkor azt kell mondanom, hogy a bizottság álláspontja szégyenletes. Teljesen nyilvánvaló, erről beszélt a magyar igazságügyi miniszter asszony, hogy az oktatási törvény módosítását kérik, és az a célja ennek a kérésnek, hogy beengedjük, rákényszerítsenek bennünket arra, hogy az LMBTQ-aktivistákat be kelljen engednünk az iskolába. Ott a mi álláspontunk az, hogy a gyerekeink közé nem fogjuk őket beengedni. A gyerekek szexuális nevelése a szülők feladata. A gyerek a szülőé, a szülő dönt a neveléséről, ezt egyébként európai dokumentumok is megerősítik. Tehát ez nemcsak egy magyar fölfogás, ez egy emberi jogi, európai dokumentumokban is föllelhető passzus, szöveg, általános irányelv. És az iskolában lehet szexuális felvilágosítást tartani, ha a szülő azzal egyetért, de akkor sem lehet beengedni oda senki mást a tanáron, illetve az iskolaigazgató által erre alkalmasnak vélt személyeken kívül. Tehát az, ami Nyugat-Európában ma általános, és amit itt is általánossá akarnak tenni, hogy beengednek szexuális propagandistákat az iskolába, és ott foglalkoznak a gyerekekkel, Nyugaton ez általános, ez Magyarországon nincs. Egy-egy eset előfordult, kezdett ezeknek a száma növekedni, úgyhogy épp ideje volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Tehát egy jogi randalírozás, egy jogi huliganizmus és egy szégyenletes európai bizottsági álláspont. Úgy érezzük, hogy el akarják tőlünk venni a gyerekeinket.

Négy órán át tárgyalta korábban az Európai Parlament a gyermekvédelmi törvényt, ami azért elég szokatlan. Ön nem ment el erre a vitára. Egyesek ezt úgy kommentálták, hogy azért nem ment el, és jól is tette, hogy nem ment el, mert már a tárgyalás előtt ítéletet hirdettek, mások meg gyávaságnak nevezték. Miért nem vett részt a vitában?

Nem hívtak. Hívni nem hívtak, menni meg akkor szoktam, amikor úgy látom, hogy egy döntő pillanathoz érkezett a vita, ez még nem következett be. Lesz még ennél sokkal élesebb és jelentőségteljesebb pillanat is az európai politikában. Óriási nyomás alatt vagyunk. Szerencsére a nemzeti konzultációban ez a kérdés szerepel. Ez a kérdőív kint van most az embereknél. Mindenkit kérek, akinek fontos a saját gyereke, az a joga, hogy ő határozhassa meg a gyermeke nevelését, akinek fontos, hogy a magyar kormány meg tudja védeni a magyar szülők érdekét, az föltétlenül töltse ki a nemzeti konzultációt, és erősítsen meg bennünket.

Tavaly év végén nagy sikert ért el Magyarország és Lengyelország azzal, hogy a jogállamiságot és az EU-s pénzek kifizetését nem kötötték össze. Most fél év telt el azóta, a helyreállítási alap kifizetését kötnék a gyermekvédelmi törvényhez. Mennyire elszánt a magyar kormány? Térdre lehet kényszeríteni ezzel a törvénnyel kapcsolatban?

Először is azt hadd mondjam el Önnek, hogy ez a vita nemcsak magyar jelenség. Sőt, még csak nem is magyar–lengyel. Van egy nagyon hasonló vita Olaszországban, folyik egy ilyen Romániában, és volt egy hasonló nagy vita, és a bizottság ott is föllépett, Litvániával szemben, de a litvánok megvédték a saját érdekeiket. És nem hiszem, hogy Magyarország, amely Litvániánál nem hiszem, hogy gyengébb lenne, vagy rosszabb lelki vagy fizikai állapotban lenne, ha Litvániának sikerült megvédeni az érdekeit, akkor nekünk, magyaroknak ne sikerülne. Tehát én a siker esélyével bocsátkozom ebbe a csatába, de véres csata lesz, tehát ne legyen illúziónk, itt minden el fog hangozni, amit a magyar ember méltánytalannak, igazságtalannak, hatalommal való visszaélésnek szokott minősíteni, ez mind az asztalon lesz. A kettős mérce egyébként is Európában meglehetősen általánossá vált, már nemcsak az unióban, hanem más szervezeteknél is, itt van legutóbb a futball Európa-bajnokság, ahol látjuk a kettős mérce megnyilvánulását. Ha valaki nézte a Londonban történteket, és a magyarokat szinte semmiért három meccsre arra köteleztek, hogy zárjuk be a stadiont, ha arányos döntést akarnánk hozni, akkor a Wembley-t le kéne bontani, ami nyilván nem fog megtörténni, tehát itt is kettős mérce van. Tehát én csak azt akarom mondani, hogy ez a gyakorlat rossz, ez árt az Európai Uniónak, árt az európai nemzetek közötti együttműködésnek, ellentétes az Európai Unió értékeivel és céljaival. A pénzzel való összekötése bármilyen jogvitának elfogadhatatlan, különösen, hogyha értékekről szóló vitáról beszélünk. A helyreállítási alapban szereplő összeg a magyar embereknek jár, azért megdolgoztak, az nem egy adomány, az egy általános európai uniós politikának a megtestesülése, tehát azt majd meg fogjuk kapni. Lesz vita előtte, mint említettem, ez erőteljes vita lesz, de meg fogjuk kapni ezt az összeget. A helyreállítás azonban nem várhat, mert épp az a lényege, hogy gyorsnak kell lenni. Most két hónap haladékot fognak kérni, ha jól értem, Brüsszelben. Nekünk nincs két hónapunk a helyreállításra várakozni, ezért azokat a programokat, amiket meg akarunk valósítani ebből az uniós pénzből, akkor is megindítjuk, hogyha az uniós pénz még nem áll rendelkezésre, erről is döntött a kormány. Tehát ezeket a programokat, pályázatokat mind kiírjuk, ami a gazdaság helyreállításához kell, akkor is, hogyha Brüsszel nem adta ide a pénzt, majd költségvetésből fogjuk finanszírozni, aztán majd megérkezik az a Brüsszelből nekünk járó összeg is.

Ráadásul nemcsak az európai uniós intézmények gyakorolnak nyomást Magyarországra, hanem hozzá csatlakozva NGO-k, az UEFA-t, ugye, említette, sőt tagállamok politikusai is állást foglalnak. Mekkora lobbi van e mögött?

Óriási. Tehát nem is tudjuk igazán, a magyarok számára ez inkább egy rejtett struktúra volt. Tehát hogy szexuális propaganda történhessen meg az iskolákban, a televíziókban, a nyomtatott sajtóban, hogy hozzá lehessen férni mindenfajta kiadványokhoz, és a gyerekeinket kitegyük ennek a veszélynek, és ezt valaki normálisnak gondolja, azt gondoltuk, hogy ilyen emberből valószínűleg csak kevés van. Tehát a magyarok számára most kinyílik majd egy ablak, ahol egy sajátos látószögből vethetnek pillantást az európai életre. Kit érdekelt eddig, hogy mi van a német iskolákban? De most már érdekes, engem is elkezdett érdekelni, hogy most ott mi zajlik.

Tudnék róla mesélni.

Elriasztó dolgokat. És nem akarok beleszólni, mert a német gyerekek a német szülőké. És ha a német szülők úgy döntöttek, hogy így nevelik a gyereket, lelkük rajta. De azt nem várhatják el, hogy mi is kövessük őket, azt meg végképp nem, hogy hatalmukkal visszaélve, mert ők nagyok, ránk kényszerítsék, hogy mi is úgy neveljük a gyerekeinket, mint ahogy ők nevelik. Ezek magyar gyerekek, és magyar módon akarjuk, ahogy a magyar szülők gondolják helyesnek, nevelni őket, nem pedig úgy, ahogy ez Hollandiában meg Németországon megy. De én is most gyűjtöm az információkat, szörfözöm ott a neten, nézem, hogy mi van, égnek áll az ember haja időnként, hogy mi minden történik Nyugat-Európában. Ezt mi nem tudtuk. Nyugat-Európa mégiscsak a kiegyensúlyozott, biztonságos, hagyományát őrző, szervesen fejlődő, értékeire vigyázó kontinensrészként vagy országcsoportként él a magyarok fejében. Na most, ha a szexuális oktatás szempontjából ránézünk Európára, akkor nem ez a kép rajzolódik ki.

Az Európai Bizottság nyílt támadást nem tudott a gyermekvédelmi törvény ellen intézni, így aztán arra hivatkozott, hogy számos uniós szabályt sért ez a törvény, például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, az e-kereskedelmi irányelvet, a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának elveit. Valójában még a törvényről folyik a vita? Azt mondta a miniszterelnök úr, hogy véres csata és vita lesz. Tényleg tudnak itt érvek egymással ütközni, amikor úgy tűnik, mintha itt jogi kiskapukeresés zajlana, hogy mivel lehet Magyarországot sarokba szorítani?

A vita nyelvezete és kerete jogi természetű, a lényege azonban politikai. Egész egyszerűen Brüsszel visszaél a hatalmával, és ránk akarja kényszeríteni azt, amit mi nem akarunk. És miután itt nem rólunk van szó, mert ha csak rólunk lenne szó, azt se viselnénk jól, a szovjeteket se viseltük jól, az se esik jól az embernek, ha a saját szabadságát korlátozzák, de itt sokkal fontosabb dologról van szó, mint a saját szabadságunkról. Itt a gyerekeink szabadságáról van szó, meg a gyereknevelés jogához való szabadságról van szó. És a magyar ember olyan, hogyha a gyerekéről van szó, akkor valami ott, a gyomor tájában megmozdul, tehát az a legmélyebbre vágó ösztöneinket érinti. Tehát a gyerek egy szent dolog Magyarországon. És azt nem engedhetjük, hogy szexuális propagandisták grasszáljanak az iskoláinkban, meg mindenfajta figyelmeztetés nélkül a könyvesboltokban olyan könyvek kerülhessenek a kezükbe, vagy a szülő is gyanútlanul olyanokat vásárolhasson meg, amikre nincs föltüntetve az, aminek föltüntetve kell lennie, vagyishogy ez valami olyan tartalmat hordoz, amit a szülőnek meg kell fontolnia. A szülő dönt. Ha a szülő úgy dönt egyébként, hogy ő minden nap szeretné, ha találkozna a gyerek valamilyen szivárványos aktivistával, és beszélgetne vele, hát akkor majd megszervezi. Aztán majd lesz, ahogy lesz, amíg a gyereknek ez valami egészen mély kárt, bajt nem okoz, addig az állam nem tud beavatkozni, mert a szülő felelős a gyermek neveléséért. Tehát ha valamelyik szülő ezt akarja, az nem tilos, de aki nem akarja, hogy szivárványos aktivisták világosítsák fel szexuális kérdésekben a gyermekét, annak joga van ahhoz, hogy ez ne történjen meg a gyerekével. És ezeknek a szülőknek a jogait tiszteletben kell tartani, a magyar államnak garantálni kell. Ezt Brüsszel elvitatja. Nekik van egy elgondolásuk, hogy kell nevelni a gyereket, sőt azt is kétségbe vonják, hogy a szülőknek a joga elsőbbséget élvez-e vagy sem. Ezért van az, hogy például nemváltó műtéteket végrehajtanak Nyugat-Európában úgy, hogy a szülő nem ért vele egyet. Hát hova jutunk? Egy kiskorú gyerek eldönti, hogy ő nemváltó műtéten esik át úgy, hogy egyébként a szülei ezzel nem értenek egyet. Magyarországon ilyen jogi helyzet nem állhat elő.

Köszönöm szépen! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.