- miniszterelnok.hu - https://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-az-egymilliomodik-tokozat-atadasan/ -

Orbán Viktor beszéde az egymilliomodik tokozat átadásán

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindannyiukat szeretettel köszöntöm. Hálás vagyok Csatári úrnak, hogy volt olyan kedves, hogy meghívott ide, erre az ünnepi alkalomra, amely persze azonnal előhozza az első kérdést, amely sokakban motoszkálhat, hogy mi a csudát keres a magyar miniszterelnök egy Herend melletti erdőben az egymilliomodik villamos tokozat átadásán? A kérdés, tisztelt Hölgyeim és Uraim, jogos. Van egy rövid, és van egy hosszú válasz. A rövid válasz úgy hangzik, hogy azért jöttem ide, mert az a meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság éppen a Csatári Plasthoz hasonló, nemzeti vállalkozások segítségével juthat ki véglegesen abból az erdőből, ahova a gazdasági válság alatt került. A hosszabb válaszom pedig úgy hangzik, hogy a 2008-as gazdasági válság a napnál is világosabban megmutatta, hogy a magyar gazdaság mennyire féloldalassá vált. Ami pedig féloldalas, az borulékony. Szélcsendben még elevickélt a hajó, de amikor viharosabbra fordult az idő, bizonyára Önök is jól emlékeznek rá, kis híján – megjegyzem: a görögökkel együtt, akik pedig egy hajósnép – beleborultunk a tengerbe. A magyar gazdaság féloldalasságának pedig az volt az oka, hogy hosszú időn keresztül egy olyan gondolkodás volt nálunk érvényben, amely a magyar vállalkozásokat elhanyagolta.

A rendszerváltás idején a megváltást sokan a külföldi tőkétől várták, később általánossá vált az a nézet, hogy vállalati fejlesztés, beruházás elsősorban csak a nagy vállalatoktól várható. Ez a nézet azonban csak részben fedte a valóságot, és erre éppen mai vendéglátónk, Csatári László a jó példa. A rendszerváltás idején is szép számmal voltak olyan magyar vállalkozások, amelyek nem ijedtek meg, és nem féltek kihasználni a lehetőségeket. Most azokra a családi vállalkozásokra gondolok, amelyek a nyolcvanas évek második felében gyakran garázsokból és fészerekből indultak el, mára pedig jól működő, közepes vállalatokká értek, ők képviselik valójában a magyar találékonyságot, a magyar kezdeményezőkészséget és az innovatív gondolkodást. Ennek a gondolkodásnak köszönhető, hogy a herendi porcelán után ma egy újabb világmárka bontogatja itt a szárnyait. A Csatári Plast Jáger típusú szabadtéri szekrénycsaládja piacvezető Magyarországon és Romániában, a vállalat termékei pedig három kontinensen vannak jelen. Nos, ezért örülök, tisztelt Csatári úr, kérem, hogy itt lehetek ma Önökkel együtt. Úgyhogy gratulálok, Önök nem mindennapi dolgokat vittek véghez, a semmiből teremtettek egy magyar sikermárkát, egy egyszemélyes vállalkozásból felépített az Ön vezetésével itt egy alkotói csapat mára egy cégcsoportot. 2008-ban pedig, amikor mentőövet dobott a herendi majolikagyárnak, megmentett egy tradicionális márkát, amelyért mindannyiunk nevében köszönettel tartozunk.

Az igazság az, hogy a jövő a bátor embereké. S Magyarországnak ma ilyen elkötelezett és energikus vállalatvezetőkre és vállalatokra van szüksége. Olyanokra, amelyek – mint az előbb Csatári úrtól is hallhattuk – meg tudják mutatni, hogy itthon is el lehet érni sikereket, itthon is képesek a magyarok világraszóló dolgokat letenni az asztalra, itthon is fel lehet építeni olyan vállalkozásokat, amelyekkel aztán kiléphetünk a világpiacra. Ha jól belegondolunk, 1987-ben Csatári úr semmi másra nem támaszkodhatott, csak és kizárólag a saját akaraterejére, ma pedig már az a különbség mindenképpen látható, hogy az akaraterőn túl a magyar vállalkozások mögött ott az egész, elég jól működő magyar gazdaság, és – ha kell – ott van a fejlesztések mögött a magyar kormány is. A mai világban a nemzeti tőke és a nemzeti vállalkozások szerepe ismét felértékelődik. Miközben Európa egy teljesen nyitott piaccá válik, és – mint az újságból is tudhatjuk – a kereskedelem globális szinten zajlik, addig megfigyelhető – erről kevesebbet olvasunk – egy másik, ezzel ellentétes folyamat, amelyet a nemzetek tudatosan irányítanak. Ugyanis minden magára valamit is adó, a saját gazdaságát erősíteni igyekvő ország azon ügyeskedik, hogy helyzetbe hozza a saját nemzeti iparát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Igen, nemzeti érdek, hogy erősek legyenek a magyar vállalkozások, és nemzeti érdek, hogy olyan gazdasági hátteret adjunk a vállalkozások mögé, amely lehetőséget ad a további növekedéshez. Úgy vélem, a mai eset is arról szól, hogy Magyarországon már megéri vállalkozni. Ezt nemcsak a különböző gazdasági mutatók mondatják, habár ezekre sem lehet panasz. Épp a mai hírekben olvastam, hogy a foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 391 ezer főt Magyarországon. Eszembe is jutott, hogy 2010-ben ez 3 millió 600 ezer volt, ehhez képest az idén is növekedni fog a foglalkoztatottak száma, idén is léphetünk előre egyet, és a következő évben sem lehet panasz majd a foglalkoztatásra. Hasonlóképpen állunk a gazdasági növekedéssel; a gazdasági növekedésünk évek óta az egyik legjobb Európai Unióban, idén is rendben lesz, és a következő évben is egy hosszabbat szeretnénk előrelépni. Meghirdettük a modernkori történetünk legnagyobb növekedési programját. 12 ezer milliárd forintnyi forrást nyitottunk meg a vállalkozások előtt. Az egy nagy kérdés, hogy ezek a források hogyan tudnak gyorsan és lehetőleg kis költséggel eljutni az olyan vállalkozásokhoz, mint amelynek az egyikét éppen itt ünnepeljük ma. Ez a jövő nagy kérdése. Nagyon remélem, hogy a vállalkozók, a vállalkozói érdekképviseletek és a kormány közösen meg tudja alkotni azokat a csatornákat, amelyek az ilyen típusú pénzeket, fejlesztési pénzeket ilyen jó helyekre juttatják majd el.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A helyzet úgy fest, hogy a kérdés ma a magyar gazdaságban úgy hangzik, hogy tudunk-e élni a lehetőségeinkkel, vagyis az igazi kérdés az, hogy hány Csatári Lászlónk van nekünk, magyaroknak, és erre a kérdésre adott választól függ Magyarország jövője.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül engedjék meg, hogy újra gratuláljak mindenkinek, akinek a vállalatcsoport sikere a szellemét vagy a keze munkáját dicséri. Ezért tisztelettel köszöntöm a vállalat vezetőin túl az itt velünk együtt lévő munkásokat, szakmunkásokat és segédmunkásokat is. Köszönöm szépen, hogy eljöttek. Gratulálok a tervezőknek, a mérnököknek, a szakmunkásoknak és a segédmunkásoknak. Külön gratulálok, sok erőt, egészséget és további sikereket kívánok Csatári László úrnak és családjának. Isten éltesse a Csatári családot!