Marko Balažic: Mit jelent a politika az Ön számára?

Nem filozófiai, hanem gyakorlati szinten értelmezve a kérdést, vezetőként azt mondanám, hogy a magyar fölfogás szerint a politika olyan vezetői feladat, amelynek az a célja, hogy a népet, a mi nemzetünket fölkészítsük a jövőre. Ez azt jelenti először is, hogy meg kell értenünk, hogyan fog ez a jövő kinézni, másodszor pedig azt, hogy milyen eszközeink vannak, milyenek hiányoznak, és miképpen tudunk ez utóbbiakhoz hozzájutni. Tehát összefoglalva: a nemzet felkészítése a jövőre.

A bővítéssel kapcsolatosan lenne egy kérdésem Orbán úrhoz. Hogyan fogjuk megfogalmazni a csatlakozási feltételeket az új tagállamok számára? Ezek a feltételek szabályalapúak vagy inkább értékalapúak lesznek?

Tehetnék egy megjegyzést a migrációról is?

Természetesen!

Talán még emlékeznek Önök közül néhányan arra, hogy 2015-ben én voltam az első, aki fölvette a harcot az Európai Parlament elnökének koncepciójával szemben, és az első pillanattól azt mondtam, hogy az ilyen politika és megközelítés elpusztíthatja Európa kulturális identitását, és sok kétes hátterű embert hozhat Európába, ami terrorista cselekményekhez és olyan társadalmi problémákhoz vezet, amelyekre nincs válaszunk, illetve nem vagyunk felkészülve az ilyen jellegű, új kihívásokra. Én ezt az álláspontot képviselem a kezdet kezdetétől fogva. Most az afganisztáni események kapcsán úgy gondolom, hogy ez a probléma újra reális. Az Európai Unión belüli migrációs vita sok nehézséget és nézeteltérést eredményezett, és véleményem szerint ezeket a nehézségeket, ezeket a nézeteltéréseket nem tudjuk áthidalni. Ezért az egyetlen megoldás – ha nem akarunk olyan helyzetet teremteni, amelyben a migrációs vita elpusztítja az Európai Unió egységét – abban rejlik, hogy vissza kell adni minden, a migrációval kapcsolatos jogot a nemzetállamoknak. Ez az egyetlen megoldás, minden más esetben csak szenvedés lesz a dolog vége. Ennyit a migrációról. Ami a demográfiát és a migrációt illeti, azt mondhatom, hogy nem bevándorlókra van szükségünk az itt élő saját állampolgáraink helyett. Mert az egy matematikai megközelítése a problémának: ha meghívunk másokat Európán kívülről, az meg fogja változtatni Európa kulturális identitását. Vannak országok, melyek ezt elfogadják, Magyarország nem ezek közé az országok közé tartozik. Mi nem szeretnénk megváltoztatni hazánk kulturális önazonosságát, és ezért a migrációt a demográfiai kihívásokra adott válaszként nem fogadhatjuk el. Mi úgy gondoljuk, hogy csak a családpolitika, a hagyományos, keresztény családpolitika segíthet át bennünket a demográfiai válságon. Ami a kérdését illeti, megismételné?

Azt hiszem, a válasza eléggé kimerítő volt. A kérdés arra vonatkozott, hogy miként lehet elkerülni a megosztó politikai szemléletet az újonnan csatlakozó országok esetében? Amikor új országok lépnek be ez Európai Unióba.

Tehetek ezzel kapcsolatosan egy megjegyzést?

Igen, de ha kérhetem, legyen rövid.

Megpróbálok óvatosan fogalmazni, mert a szerb elnök is itt van, és Szerbia kulcsország. Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozása nélkül egyszerűen nem lehet semmiféle biztonságról, semmiféle összeurópai identitásról beszélni. Szerbia kulcsország. És az igazság az, hogy nekünk, európaiaknak, az Európai Unió tagországainak nagyobb szükségünk van Szerbia tagságára, mint Szerbiának az uniós tagságra. Ez egy stratégiai kérdés, és ezért a hozzáállásunknak geopolitikainak kell lennie. Tehát Szerbiára geopolitikai okokból van szükségünk. Egyébként a biztonság kérdésében fogunk kárt vallani.

…

Mi az Ön Európa-jövőképe egy mondatban?

Szerintem a történelmi analógiák mindig hasznosak. Mivel azonban a most érkező migránsok egytől egyig muzulmánok, ezért az Önök tapasztalatai a Római Birodalom bukásával kapcsolatosan kevésbé relevánsak, mint a magyarok és a balkáni országok tapasztalatai, amely országok korábban muzulmán hódoltság alatt éltek. Ezért a mi tapasztalatunk relevánsabb, mint a Római Birodalom története. És biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki itt ül, ideértve akár a Szentszéket is, tudja, hogy az ideérkezők egytől egyig muzulmánok, és megváltoztatják földrészünk demográfiai összetételét. Ez a kihívás a mi kulturális, keresztény örökségünk számára. Ami Európát illeti: maradjunk együtt! Az én jövőképem Európáról: maradjunk együtt, de a kérdés az, hogy miként maradjunk együtt? Ennek az előfeltétele pedig a gazdasági siker. Gazdasági siker nélkül a közös értékeknek nincs politikai alapja.