- miniszterelnok.hu - https://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-interjuja-a-focus-de-nemetorszagi-online-hiroldalnak/ -

Orbán Viktor interjúja a focus.de németországi online híroldalnak

Magyarország már korán bizalmat szavazott az orosz korona-vakcina, a Szputnyik számára, és jól is jár ezzel. A FOCUS Online-nak adott interjújában Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke azzal veszi védelmébe nemzeti oltási politikáját, hogy az unió lassan cselekszik. Orbán világosan elutasítja az európai bevándorlás-politikát is. Ez „temetőt csinált a Földközi-tengerből.”

Ulrich Reitz: Miniszterelnök úr, Magyarország az első európai uniós tagállam, amely az orosz Szputnyik V. vakcinát használja. Nem tart a Szputnyik-sokktól?

Egyáltalán nem. Egy világjárvány derekán a politikusoknak az a dolguk, hogy megfeleljenek a nekik szavazott bizalomnak, vállalják a felelősséget megvédjék polgáraik életét és egészségét. Ezért kell harcolni a járvány ellen, és minél gyorsabban minél több oltóanyagot kell beszerezni. Aki időt nyer, életet nyer, szabadságot nyer. Nincs keleti és nyugati vakcina, csak jó és rossz vakcina van. A magyar hatóságok garantálják a vakcinák hatékonyságát.

Azzal nem foglalkozik, hogy honnan érkezik a vakcina vagy ki a gyártó?

Nem. Ha a magyar hatóságok biztonságosnak és hatékonynak találnak egy vakcinát, engedélyezik. Számomra az ettől a pillanattól magyar vakcina, amivel magyarok életét menthetem meg.

Az Európai Unió és Oroszország között a viszony meglehetősen feszült. Elválasztható-e ettől a konfliktustól maga az oltóanyag használata?

Igen. Az emberi élet és egészség a politika, sőt a geopolitika fölött áll. Felelőtlenség politikai kérdést csinálni a vakcinákból, és csak azért hagyni meghalni az embereket, mert politikai kifogás van a gyártóval szemben. Ráadásul bennünket gyerekkorunkban, a kommunizmus idején szovjet vakcinákkal oltottak, s látja, jól vagyunk. Objektíven nézve Keleten volt oltási kultúra. Ennek eredményeként a gyermekbénulás sokkal korábban legyőzhető volt, mint Nyugaton, a hidegháború idején pedig az orosz vakcinát a nyugati államok ideológiai okokból nem vették át.

Az Európai Unió arról döntött, hogy központilag szerzi be az oltóanyagot a tagországok számára, ami önmagában egy politikai döntés volt az úgynevezett oltási nacionalizmussal szemben. Miképp értékeli a brüsszeli döntést?

Ma már nyilvánvaló, hogy rossz döntés volt. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Izrael és Szerbia is bőven megelőz minket, EU-tagokat. De most már eső után köpönyeg, nem érdemes sopánkodni. A bizottság tegye, amit tennie kell. Mi ebben nem akadályozzuk, és ahol tudjuk, támogatjuk. De élünk a nemzeti hatásköreinkkel, és gondoskodunk magunkról.

Miért gondolja úgy, hogy Önre nem vonatkozik az EU döntése?

Brüsszel a saját logikáját követi. Nem érzékeli kellően az idő jelentőségét. Ezért túl lassan adja ki az engedélyeket, és nincs erőpozícióban a szállítókkal szemben. Az unió döntései nem zárják ki a nemzeti cselekvés lehetőségét, mi ezzel élünk.

Az „Európa elsőként“ elv alapján az Európai Uniót politikai, sőt sokak szerint „ideológiai“ megfontolások vezérelték az oltóanyag-beszerzésben. Mi erről az Ön véleménye?

Nem tudjuk pontosan, mi történik Brüsszelben és a brüsszeli bürokraták fejében. De azt tudom, hogy minden elhunyt valakinek az apja, anyja, testvére, esetleg gyermeke volt. Ez a dimenzió magasabb, mint az európai politika dimenziója. Állampolgáraink egészsége és szabadsága abszolút prioritást élvez.

Az oltóanyag-beszerzéssel Brüsszel a következő üzenetet közvetítette: nézzétek csak, közösen erősebbek vagyunk, mint a tagállamok önmagukban. Másképp fogalmazva: Európa egységes központi államként működik. Ez a stratégia Ön számára meggyőző?

Nem. Minden stratégia annyit ér, amennyire sikeres. Ahol a közös fellépés hoz sikert, ott együtt kell fellépni, ahol a nemzeti út sikeres, ott pedig azt kell követni. Most olyasmit akartunk közösen, amit külön-külön sikeresebben oldhattunk volna meg – lásd Nagy-Britannia vagy Szerbia.

Számos ország kormányában úgy látják, hogy csak együttes erővel vehetjük fel a versenyt az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal szemben. Mit gondol Ön erről?

Miért szemben? Én 26 évet éltem a hidegháború korszakában. Higgye el, nem volt jó. Mi, magyarok csak vesztettünk rajta. Nem támogatom azokat, akik újra vissza akarják hozni a hidegháború politikáját. Oroszország és Kína inkább egy nagy lehetőség Európának. A mi érdekünket szolgáló együttműködés formáit kell keresni.

A gazdasági fejlődést illetően helyes úton jár Európa?

Itt, Közép-Európában jól mennek a dolgok. Minden gazdasági mutatónk kiváló, a nemzeti költségvetésünk rendben van. Munkaalapú politikánk közel a teljes foglalkoztatáshoz segített minket, és jól haladunk a digitalizálás terén is. Nyugaton túl sok a szocializmust idéző gazdaságpolitika, adóemelés, bonyolult szabályozás, tőke- és vállalkozásellenes intézkedés. Az EU-nak sokkal többet kellene tennie a versenyképesség javítása érdekében, de sajnos csökkenti a részesedését a globális gazdasági teljesítményből, ez pedig aggaszt minket.

A legnagyobb konfliktust Ön és az EU között a bevándorlás képezi. Ön miért ellenzi annyira a bevándorlók uniós tagállamok közti elosztását?

Mert téves felfogáson alapszik. Nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell oda vinni. Az EU illúziókat kelt a szegényebb országok lakóiban. Ezért hívtuk életre a Hungary Helps programot. Azt hiszik, hogy itt tárt karokkal várják őket, európai életet akarnak, és végül az embercsempészek kezei között kötnek ki. A téves európai pull-politika temetővé változtatta a Földközi-tengert.

Jól értjük, hogy Ön a bevándorlás célzott irányítását szeretné?

Magyarország a demográfia kihívásait a családok támogatásával, erős családpolitikai intézkedésekkel kívánja megoldani, nem pedig bevándorlók behívásával. A németek ránk akarják erőltetni a saját befogadó politikájukat. Erre nemet kell mondanom.

A menekültekkel szembeni bánásmódot illetően Brüsszel a nemzetközi jogra hivatkozik. Ön szerint ez nem helyes?

Igen, a Genfi Menekültügyi Konvenció létezik, tiszteletben is kell tartani. De Brüsszel túlmegy ezen, és ez hiba.

Egyszer azt mondta, hogy a Brexitet el kellett volna kerülni. Hogyan?

Mondok egy példát: amikor a britek miniszterelnöke kérte, hogy ne Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke, a többség leszavazta. A világ egyik legnagyobb gazdasága, nukleáris nagyhatalom, a Biztonsági Tanács tagjával nem lehet így bánni. Megérte?

Ön Németország Európa-képével kapcsolatban azt mondta, hogy Önnel ellentétben Berlin egy posztkeresztény, posztnacionalista Európában hisz. Mit ért Ön ez alatt, és miért lenne kifogásolható ez a felfogás? Végül is Németországban egyre több ember hagyja el az egyházat, és a globalizáció miatt az országhatárok egyre inkább elveszítik jelentőségüket.

Nyilvánvalóan mi tiszteletben tartjuk a németek döntését, azt, hogy hogyan képzelik el a jövő Németországát, a kereszténység és a nemzeti érzések szerepét. Csak annyit kérünk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket. Európa mindig is sokszínű volt, annak is kell maradnia. Sokféleség az egységben!

Pár hónap múlva Angela Merkel elhagyja a német és az európai porondot. Ez egy rizikó, vagy egy lehetőség Európa számára?

Rizikó. Örültem volna, ha marad, mindenkinek jobb lett volna, de tudja, itt a magyarok véleménye nem számít, ez egy német döntés. Alkalmazkodni fogunk az új helyzethez, hogy a történelmi német–magyar barátságot tovább ápolhassuk.