Orbán Viktor sajtónyilatkozata a Nikola Gruevszkivel, Macedónia miniszterelnökével történt tárgyalást követően
2015. november 20. Budapest

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Először is tisztelettel köszöntöm Macedónia miniszterelnökét, aki nagy tekintélynek örvend az európai politikában, így Magyarországon is. Nekünk, mint az Európai Néppárthoz tartozó magyar kormányzópártnak fontos, hogy legyenek a magyar kormányzópártokon kívül olyan, az európai pártcsaládunkhoz tartozó szervezetek és személyiségek, akik képesek a saját országaikat stabilizálni. Ennek európai jelentősége van, nemcsak a pártpolitikai dimenzióban, hanem a biztonságpolitikai dimenzióban is. És én a tárgyalásokon elismerésemet fejeztem ki Gruevszki miniszterelnök úrnak azért a sikerért, amellyel folyamatosan stabilizálja, illetve a meg-megújuló kihívásokkal szemben is újra és újra stabilizálja Macedóniát, és így Macedóniára úgy tekinthet az Európai Unió közössége, mint a Balkán egyik legstabilabb országára. Sok sikert is kívántam a következő év politikai menedzseléséhez.

Magyarországnak közvetlen érdekei vannak Macedóniához kötődően. Nem azért, mert Macedóniában nekünk jelentős gazdasági beruházásaink lennének; sajnos nincsenek. Ugyan a gazdasági tevékenységünk Macedóniában évről évre folyamatosan javul, de ez még mindig messze alatta marad annak a potenciálnak, amely a két ország együttműködésében benne rejlik. Azt reméljük, hogy az év végéig sorra kerülő macedón–magyar gazdasági bizottságnak az ülése jelentős lökést, esetleg áttörést is adhat a gazdasági együttműködésünknek, hiszen a politika minden kaput, ajtót, ablakot kinyitott a két ország üzletembereinek együttműködése előtt. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Magyarországnak Macedóniához kötődően jelentős érdekei vannak, azok nem befektetői vagy pénzügyi érdekek, hanem biztonságpolitikaiak. Azt gondoljuk, hogy Macedónia NATO-tagsága magyar érdek, Macedónia NATO-tagsága európai érdek, és Szkopje felvétele az Európai Unióba összeurópai érdek, dacára annak, hogy a mindannyiunk által ismert viták ezt a folyamatot blokkolják. Magyarország mindig is az ellen volt, hogy ilyen blokkolások sikerrel működhessenek. Azt gondoljuk, hogy érdem alapján kell elbírálni egy-egy ország teljesítményét, és egy uniós tagállam és egy tagjelölt ország között meglévő politikai vita nem írhatja felül az érdemalapú tárgyalási rendet. Márpedig Macedóniának az elmúlt éveket tekintve rendkívül komoly érdemei vannak, fölkészült ország az európai uniós tagságra. Komoly gazdasági növekedése van, amely meghaladja, messze meghaladja az Európai Unió átlagát, tehát erre az országra az Európai Uniónak szüksége volna.

Ami a magyar biztonsági érdeket illeti, szeretném elmondani, hogy Magyarország stratégiailag abban érdekelt, hogy a Magyarország és Görögország közötti balkáni terület mindegyik állama, teljesítve a belépéshez szükséges feltételeket, egyaránt tagja legyen a NATO-nak, és tagja legyen az Európai Uniónak. Mi egy egységes biztonsági és gazdasági zónában vagyunk érdekeltek, ma pedig egy űr tátong Görögország és Magyarország között. Ez ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért mi abban leszünk érdekeltek mindig, és a miniszterelnököt erről biztosítottam is, hogy számíthat a támogatásunkra, mi mindig abban leszünk érdekeltek, hogy ez a hiátus, ez a hiány fölszámolódjék, és az Európai Unió egy összefüggő területet, a NATO is egy összefüggő területet tudjon alkotni. Ez az alaphangja a macedón–magyar kapcsolatrendszernek, ezért nevezhetjük az együttműködésünket stratégiainak is.

Természetesen a gazdasági ügyeken túl, amelyekről beszéltünk, a migráció kérdése is szóba került, és én kifejtettem azt az álláspontomat a miniszterelnök úrnak, hogy új helyzet állt elő. Most már a migráció közvetlenül kockáztatja az európai polgárok életét, a migráció ellenőrizetlen és szabályozatlan formája emberéleteket követel Európában, és közvetlen veszélynek teszi ki az Európai Unió minden polgárát. Ezért a gondolkodásunkat meg kell, meg kellene változtatni, és tudomásul kell venni, hogy olyan területekről érkeznek migránsok, akikkel az Európai Unió különböző tagállamai különböző méretű katonai konfliktusokban állnak, és ezért bennünket azokban az országokban ellenségnek tekintenek, és a mi területeinken okozott terrorcselekményeket pedig háborús sikernek könyvelik el. És szerintünk megengedhetetlen annak a kockázatnak a politikai vállalása, hogy olyan emberek közé rejtőzve, akiket nem ismerünk, akikről nem tudjuk, hogy honnan jönnek, és nem tudjuk, mit akarnak, mi magunk juttassuk be – hiszen az Európai Unió országai szállítják ezeket a migránsokat –, mi magunk hozzuk be a saját hátországunkba azokat az embereket, akik aztán terrorcselekményeket követnek vagy követhetnek el. Ez egy olyan felelőtlenség, ennek a politikának a folytatása felelőtlenség lenne a saját európai uniós polgáraink, így a magyar polgárok biztonságával szemben is. Ezért biztosítottam a miniszterelnök urat, hogy Magyarország a leghatározottabban föl fog lépni a mostani európai bevándorlás politikának a megváltoztatása érdekében, és ezt az álláspontunkat minden európai uniós fórumon, döntéshozó és konzultációs fórumon is teljes erővel fogjuk majd képviselni.

Köszönöm szépen a figyelmüket!