- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/europa-kulso-hatarai-legyenek-zarva-a-belsok-pedig-nyitva/ -

Európa külső határai legyenek zárva, a belsők pedig nyitva

Úgy fogalmazott: a régióban élők tisztában vannak a Duna-völgy geostratégiai jelentőségével, hiszen “az Európában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek föl, Magyarország pedig az utolsó védvonal (…) volt a Nyugat felé”. Ma is létezik egy olyan elképzelés, egy “tervszerűen végrehajtott akció”, amely arra irányul, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre Európában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de “nem hagyjuk, mert ellenállunk, védekezünk” – mondta.

“Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába, utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását” – fejtette ki a kormányfő.

Hozzátette, bízik abban, hogy a schengeni rendszer hamarosan újjáéled “jelenlegi tetszhalott állapotából”, hiszen az EU legnagyobb vonzereje éppen az unió területén belüli szabad mozgás.

[1]
Fotó: Árvai Károly

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 millió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel. Ezért avattak 2001-ben új Duna-hidat Esztergomban, és ezért helyezték le kedden egy új Duna-híd alapkövét Komáromnál Robert Fico szlovák kormányfővel – fejtette ki.

Elmondta, hogy a Duna transznacionális program összesen 277 millió eurót tesz elérhetővé 2014-2020 között, ám sokkal több pénzre lenne szükség. Ezért szorgalmazta, hogy az Európai Unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz.

A kormányfő kitért az EU bővítésére, amellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió jobb módú országai nem akarnak további bővítéseket, “mi azonban akarjuk”: a cél az, hogy az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak.

A miniszterelnök összegzése szerint “a Duna-völgy a mi otthonunk, mi, Duna-völgyi népek közösen hoztuk létre, közösen dolgozunk, hogy megmaradjon, hogy Európa leggyorsabban fejlődő régiója legyen, és közösen is kell megvédenünk”.

[2]
Fotó: Árvai Károly

A Duna-völgyi országok ma is jól működő gazdasági-kulturális egységet képeznek, akárcsak az elmúlt évszázadokban – mondta, hangsúlyozva: “közös a sorsunk, közös a felelősségünk, közösek a kihívásaink és azok a veszélyek is, amelyek minket fenyegetnek”.

Az együttműködés azt is jelképezi, hogy “Közép-Európa a mi otthonunk, a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig terjed”, sőt szélesebb kitekintetésben még a Kárpátok feletti területeket is magába foglalhatja – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint kijelenthető: ma a Duna-völgyi népeké az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb régiója. Egész Európában itt volt a legerősebb a fejlődés üteme 2012 óta, de még így is óriási kihasználatlan lehetőség van a térségben – jegyezte meg.

A miniszterelnök szerint meg kell előzni a folyókat fenyegető ipari katasztrófákat, és az árvizekkel is számolni kell. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2013-as dunai árvíz után magyar szakértők felmérése eredményeként létrejött egy átfogó árvízvédelmi intézkedési program, amely a Duna egész vízgyűjtő területére vonatkozik.