- miniszterelnok.hu - http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-nemzeti-agrarkamara-kuldottgyulesen/ -

Orbán Viktor beszéde a Nemzeti Agrárkamara küldöttgyűlésén

Tisztelettel köszöntöm Önöket. Köszönöm szépen a meghívást is. Külön tisztelettel köszöntöm a MAGOSZ vezetőit. Elnök urukkal éppen most próbáltuk itt, a padsorokban fölidézni, hogy mikor is kötöttünk először megállapodást egymással. Olyan régen volt, hogy már szinte ködbe vész, de valahol 1994 tájékán működtünk – most a legnagyobb kormányzópárt nevében beszélek – együtt a MAGOSZ-szal, és jól emlékszem azokra az időkre, valamikor 1997 tájékán, amikor együtt kellett először nagy nyilvánosság előtt sorompóba lépnünk, hogy megakadályozzuk az akkori kormány külföldiek számára történő földértékesítését. A fiatalabbak talán nem is emlékeznek még erre, az idősebbek azonban jól emlékezhetnek arra, hogy most azért tudunk beszélni a jövő magyar agrárpolitikájáról, mert akkor, a kilencvenes évek derekán a MAGOSZ-nak és a parlamentben akkor helyet foglaló polgári, nemzeti és keresztény erőknek – köztük nekünk – közös erőfeszítéssel, egy népszavazás kezdeményezésével sikerült megakadályoznunk, hogy a magyar termőföldet korlátok nélkül értékesítsék, és így a külföldiek számára is megszerezhetővé tegyék.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Régi, kipróbált szövetség tehát ez. Emlékszem arra, hogy nem is volt az időjárás mindig olyan napfényes, mint most, nem is mindig gyülekeztünk össze ilyen pompázatos körülmények között, mint most. Emlékszem a vidéki kultúrházakban tartott rendezvényeinkre, erődemonstrációinkra meg toborzókampányainkra. Emlékszem azokra az időkre is, amikor még nem a nap sütött ilyen fényesen, hanem sár volt és eső.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örülök azonban, hogy az idők ilyen nagyot fordultak, és ahogy most itt körülnézek, és látom Önöket, az a benyomás alakul ki az emberben, hogy talán nemcsak az agrárium, de az ország sorsát is nyugodt szívvel rá lehetne bízni erre a gyülekezetre. Ebben az értelemben a kisgazda politikai hagyományt a mindenkori kormánynak – legalábbis, ha az nemzeti kormánynak tekinti magát – folytatnia kell az előttünk álló évtizedekben, sőt évszázadban is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azért vagyok itt, mert megtudtam, hogyha csak egy napra is, de ismét kétkamarás parlamentünk van, és miniszterelnökként kötelességem, hogy megnyerjem a tisztelt felsőház támogatását a kormány munkájához. Hölgyeim és Uraim, ez csak félig vicc, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a képviselt taglétszámot tekintve az egyik legnagyobb, ráadásul súlya is az elsők közé helyezi, vagyis akár numeráljuk, akár ponderáljuk, mindenképpen jelentős szervezetről beszélünk. A magyar jövő egyik oszlopáról beszélünk, ha az agrárgazdasági kamarára gondolunk, és én is így köszöntöm Önöket itt, az Országgyűlésben. Gratulálok a választott képviselőknek, külön gratulálok a szervezet megújulását célzó választásokon tapasztalt kimagasló részvételi arányhoz. Ez a részvételi arány európai összevetésben is kiemelkedő. Ez azt mutatja, hogy a gazdáknak szívügye az agrárium állapota, és nemcsak a szívük ügye, de a részvétel azt mutatja, hogy Önök készek is tenni a sorsuk jobbításáért. Ez példaértékű egész Magyarország számára. Nem hallgathatjuk el, különösen most, hogy meghallgattam az elnök urat, hogy munka még bőven lesz, és messze még a közös munkánk vége. Azt mondta az elnök úr, hogy az egységnyi földterületre eső megtermelt érték egy fontos szempont. Ez így van. Ha én mondom, ha én látom ezt a számot, azt mondom, hogy na, jócskán le vagyunk maradva, de ha a kamarai elnök beszél, akkor ő azt mondja, hogy nagy fejlődési potenciál van még ebben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A magyar gazdaságnak három kincse van. Elsőként a magyar emberek, másodikként a föld, és harmadikként a víz. Természetesen ennél számosabb összetevőből áll Magyarország gazdasági képlete. Kell például mindezekhez még energia, technológia, ipar és pénz is, de ez a három – a magyar emberek, a föld és a víz – olyan fundamentális adottságunk, amelyek védelme és gazdagítása a mindenkori magyar kormány elsőrendű kötelessége. Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne jövője Magyarországnak, saját jövője biztosan nem. Hogy egyáltalán van értelme nekünk most itt közösen tervezni a jövőt, az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is köszönhető. Önökkel vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk, hogy az európai agrárpolitikát ne térítsék el eredeti céljától, és hogy a magyar gazdáknak is megérje művelni a földet.

Intő példáért nem kell olyan messzire mennünk. Van olyan ország, ahol óvatos becslések szerint a termőföldek egyharmada – pesszimista számítások szerint is közel fele – közvetve vagy közvetlenül már külföldiek kezében van. Áll a bennszülött földműves, és nézi, hogy a külföldi tulajdonos ugyanazt csinálja, amihez ő is ért. Lehet, hogy nagyobb és korszerűbb az eszközparkja, de biztosan közömbösebben ver a szíve. Hiába, hogy ezt csinálta ő is, az apja is, a nagyapja is, hiába éltek ebből nemzedékeken keresztül. Áll a bennszülött földműves, legyint, majd szomorúan elmegy Spanyolországba vendégmunkásként epret szedni. Nos, ez az, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ami Magyarországon, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fordulhat elő. Magyarország egyetlen más nemzetnek és más országnak sem lesz az előkertje. A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kellő szerénységgel és óvatos büszkeséggel mondom, hogy eddig nem végeztük rosszul a dolgunkat. A számok mindenesetre biztatóak. Amióta a magyarok a mi kezünkbe adták a kormányrudat, az Önök segítségével is, tehát 2010-től errefelé a magyar mezőgazdaság növekedése az első három között volt az Európai Unióban. A mezőgazdaság teljesítménye több éves távlatban kedvező képet mutat. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2017 között folyó áron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét mutató termelési tényezők, azoknak a jövedelme, mintegy 80 százalékkal emelkedett hét év alatt. 2010 és 2017 között az agrárexport közel kétharmadával, az agrár külkereskedelmi többlet majdnem 70 százalékkal növekedett. A mi fölfogásunk szerint, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a magyar embernek nem arra van szüksége, nem azt akarja, hogy mások megoldják az ő életét. Mi úgy ismerjük a saját fajtánkat, hogy inkább lehetőséget akar, és ha ezt megkapja, majd elboldogul ő saját maga, független, szabad és maga ura emberként. Az elmúlt hét évben ezért – talán a magyar történelemben is példátlan – nagyszabású támogatási rendszert vezettünk be. A hazai termelők 2017-ben a közvetlen támogatások révén a 2010-es értéknél 52 százalékkal több, vagyis 396 milliárd forinthoz jutottak. A 2010. évi mintegy 13 milliárd helyett közel 63 milliárd forint összegű forrás van termeléshez kötött módon, mely az Önök számára elérhető. Magyarország az elmúlt hét év során minden évben lehívta az előlegfizetési lehetőséget az Európai Bizottságnál. Minden évben jelentős összegű kifizetéseket hajtottunk végre már a tárgyév októberétől, ezzel is segítve az őszi munkák elvégzését és a termelők likviditását. 2017-ben minden korábbinál magasabb, mintegy 220 milliárd forint kifizetésére került sor a közvetlen támogatások és az átmeneti nemzeti támogatások keretében. 2010 és 2017 között – írd és mondd – összesen 2.726,2 milliárd forint közvetlen támogatást fizettünk ki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A nemzeti támogatásokra fordítható összeg a 2010. évi mintegy 50 milliárd forintról 2017-re mintegy a duplájára emelkedett, jelentős részben a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programnak köszönhetően. A program keretében 2020-ig a lehető legmagasabb nemzeti forrásokat biztosítjuk a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazat számára. Kiemelt figyelmet fordítottunk azokra az ágazatokra, amelyeket az Európai Unió nem támogat. Ezért a baromfi- és sertéságazat támogatása a 2010-es évhez képest 3-, azaz háromszorosára növekedett. Az agrárium forgóeszköz finanszírozását kedvezményes hitelkonstrukciók segítik, valamint a fagy- és jégkárral sújtott, illetve piaci válságok által érintett tej- és sertéságazatban aktív termelők kamat- és költségmentes hiteleket vehettek igénybe. Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel fontos szerepet tölt be ebben az ágazatban. Ma már az egyéni gazdaságok folyószámlahitel-állományának a felét ez a konstrukció adja. Kellő szerénységgel azt is megemlítem, hogy sikeresen kezeltük a különböző piaci válságokat, többek között a 2014. évi meggytúltermelés okozta piaci válságot, a 2014 és 2016 közötti nemzetközi sertés- és tejpiaci válságot, illetve a 2016-2017. évi madárinfluenza hatásait a baromfiágazatban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mint a gazdaság majd’ minden területén, a mezőgazdaságban is komoly kihívást jelent az agrárnépesség elöregedése. Minden tiszteletünk mellett meg kell ezt állapítanunk, hiszen a demográfia nem illemtan, hanem ténykérdés. Ezért a versenyképesség javítása érdekében megpróbáltunk kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a fiatal és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező termelők fejleszteni tudják a vállalkozásaikat. Megváltoztattuk a dolgok rendjét, és a 2010-es választásokat követően kiemelt birtokpolitikai irányvonal lett a kis- és közepes gazdaságok és a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása. Az állami földek a nagyoktól a kis- és középbirtokokhoz kerültek. Megpróbáltam megbízható számokhoz jutni. Azt mondhatom, hogy 2010 előtt az állami földeket mintegy hatszáz cég használta, hasznosította, ma pedig azt tudom mondani Önöknek, hogy az állami földeket – csak ha az eladást tekintem, hiszen nagy mennyiségben adtunk el állami földeket – 30 ezer vállalkozó és magánszemély vásárolta meg. Mondhatjuk tehát azt, hogy az állami földekhez való hozzáférés a nagy gazdaságoktól radikálisan elmozdult a közepes és kisvállalkozók irányába.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Büszkék lehetünk arra is, azokra a döntéseinkre is, melyek értelmében a vidékfejlesztési program forrásait kiemelkedően magas arányban, több mint 50 százalékban beruházásokra és főleg munkaigényes ágazatokra – élelmiszeripar, állattenyésztés, kertészet – különítettük el. Önök is tudják, hogy bevezettük a 80-20-as szabályt, és a mostani döntésekből látható, hogy ennek nyertese leginkább az agrárközéposztály volt. Óriási volt a jelentkezés a támogatásokra. Ma az látható, hogy minden második gazda nyert a beruházások esetében. Ez azt jelenti, ma az történik, hogy sok kisebb gazdaság nyer szemben a kevés, de sokat igénylő naggyal szemben, ahogy az 2010-ig egyébként divatban volt. Szeretném elmondani Önöknek azt is, hogy az agrár-környezetgazdálkodási pályázatokat két körösen írtuk ki. A keretet megemeltük 270 milliárd forintra, így a pályázatot benyújtó gazdák több mint 70 százaléka nyert támogatást. A szőlő- és gyümölcsültetvényes gazdák között 85 százalék lett a támogatottak aránya, az ökológiai gazdálkodás keretében kiosztott támogatást pedig megháromszoroztuk, és ennek keretében 62 milliárd forintról döntöttünk, a gazdák 99 százalékát tudtuk így támogatni. Az állattartó telepek korszerűsítésére meghirdetett pályázatok keretében eddig 90 milliárd forint támogatást ítéltünk meg. Borászatok és kertészeti üzemek támogatására eddig összesen mintegy 60 milliárd forint támogatásról döntöttünk. Ismerem az Önök véleményét, igazuk is van, mindez mehetne gyorsabban is, haladhatnánk gyorsabban is, de ezek az arányváltozások, amelyeket elértünk az elmúlt években, jól mutatják, hogy milyen mértékben, mekkora nagyságrenddel nőtt meg az a munka, amit el kell végeznünk. Amikor régen néhány nagygazdaság jutott támogatáshoz, az gyorsabban ment, hamarabb jutottunk a végére. Most azonban, hogy a támogatottak száma nagyságrendekkel megnőtt, lassabban is haladunk, ezért a megértésüket és a türelmüket kérem.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A nemzetstratégiai célunk nagyon egyszerű: a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett mi, magyarok képesek vagyunk jó minőségű magyar élelmiszert előállítani. Meggyőződésem, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a magyar agrárium jövője ígéretes, azonban azt is kell tudnunk, hogy veszélyek is leselkednek ránk. Az agrárgazdasági kamara vezetői a megmondhatói annak, hogy hány csatát kellett megvívnunk Brüsszelben, ott a fényes tekintetű bürokraták az uniós költségvetésből egyre nagyobb összegeket akarnak más célokra fordítani, például az illegális bevándorlás okozta problémák eseti megoldására. Brüsszeli felvetés szerint a pénzeket a hagyományos fejlesztési alapokból, így a közös agrárpolitika alapjaiból akarták elvenni. Itt arról van szó, hogy nyakunkra hoznak olyan milliókat, akiket mi nem hívtunk, és a cechet is velünk akarják kifizettetni. Az elmúlt hónapokban világossá tettük, hogy ezt a megoldást semmi esetre sem tartjuk elfogadhatónak. Az agrártárca jól küzdött, és a tagállamok többsége elfogadta azt a magyar álláspontot – a legutóbbi szavazás eredményéből ez világosan kiolvasható –, hogy a jelenlegi ciklus agrárpolitikai pénzalapjait ez a veszély nem fenyegeti. Azonban 2020 után ebben a témakörben komoly küzdelmek várhatók. A magyar kormány álláspontja világos, a kamarával egyeztettük, az az álláspontunk, hogy a jövőben is megfelelő forrásokkal támogatott, közös európai agrárpolitikára van szükség. Ezt a harcot azonban még meg kell vívnunk, és közösen kellene megvívnunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül. Azzal kezdtem, hogy csak félig vicc a kétkamarás parlament. Félig vicc csak, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kormány stratégiai partnereként eddig is számtalan törvénykezdeményezést elindított, szakértői munkájukkal és javaslataikkal Önök is hozzájárultak ahhoz, hogy a jogszabályok életszerűbbé váljanak, habár – ismerjük be, hogy – itt azért még van teendőnk bőségesen. Azt javaslom, tisztelt Kamara, hogy a közös munkát a továbbiakban is folytassuk. A kormány összesen 9, azaz kilencmilliárd forint támogatást ad az agrárkamarának. Önök a következő hét évben szakmai tájékoztatási programot hajthatnak végre 7 milliárd forint értékben, és a kamara építi ki majd 2 milliárd forintból az országos jégkárvédelmi és jégelhárító rendszert is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Én is tudom, hogy az agrárkamara vezetősége ambiciózus terveket készül életbe léptetni, ezeknek az ismertetése nem az én dolgom, hanem a kamaráé. Azt viszont elmondhatom Önöknek, és itt a nyilvánosság előtt is vállalom, hogyha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk a magyaroktól az ország kormányzására, akkor Önök számíthatnak ránk, és az Önök szakmai programját közösen hajthatjuk végre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül emlékeztetem Önöket, hogy a magyar kormánynak, a magyar nemzeti kormánynak két fontos és jó oka van arra, hogy fönntartsa Önökkel, sőt megújítsa Önökkel a stratégiai szövetséget. Az első, hogy a magyar agrárium hagyományai és teljesítménye alapján a magyar gazdaság húzóágazata lehet. Mindig is tudtunk gazdálkodni, a génjeinkben van, értünk hozzá, tudjuk, hogy a szolgáltatás meg az ipar fontos, de Magyarország azért mégiscsak alapjaiban, érzésvilágában, genetikájában egy mezőgazdasági ország, és egy ilyen országban a mezőgazdaságnak húzóágazatnak kell maradnia. A második ok pedig az, hogy a magyar agrárium megerősítése Magyarország szuverenitásának és függetlenségének sarokköve. A magyar gazdák a magyar függetlenség és a magyar szabadság legfőbb őrei, márpedig ezen múlik a jövőnk. Magyarország, tisztelt Agrárkamara, számít Önökre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!